Takács Péter

DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Amúgy is terveztem, hogy összevárom a véleményeket és egyesével reagálok, én annak a híve vagyok, hogy érdemi vitát folytassunk.

Ha jól dekódoltam Komáromi Zoltán képviselő úr mondandóját, ő egyetért a kormány javaslataival, legfeljebb az időzítést kifogásolja, aminek én nagyon örülök. De azért néhány pontosítást tegyünk!

A CT-MR-államosítás, mondja képviselő úr. Ez egy kommunikációs trükk, amit az ellenzék és az ellenzéki sajtó egyébként alkalmaz. Itt egy jóval nagyobb intézkedéscsomagról beszélünk. Itt nemcsak arról a néhány magántulajdonban lévő képalkotó eszközről beszélünk, amit most az állam a magántulajdonú szolgáltatótól megvásárol és azokat a közkórházakból kiteszi. Az csak egy pici része, ez körülbelül 1,5 milliárd forint.

(16.50)

Ez egy 40 milliárd forintos eszközbeszerzési program, ahol 31 helyen lesz új CT, bővül is a CT-eszközpark. Tehát arra törekszünk, hogy a megyei kórházakban ne egy, hanem kettő CT-berendezés üzemeljen, és 16 helyen kerül sor MR-cserére vagy -beszerzésre, és ott is bővülnek a telephelyek számai; tehát alapvetően bővítésről van szó.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy nemcsak az eszközparkot szerezzük meg, hanem az elvégzendő vizsgálatok finanszírozását is megemeltük. Megemeltük az ultrahangoknál, ultrahangot is veszünk be, és megemeltük azt a keretet, amibe a kórházak és a szakrendelők az ultrahang-, a CT- és az MR-vizsgálatok szakrendelését tudják finanszírozni, tudnak pluszműszakot szervezni. Számításaink szerint 30 százalékkal több CT-, MR- és ultrahangvizsgálat készülhet közfinanszírozásban, mint eddig. Tehát ez egy óriási bővítési csomag, és hiba csupán a magántulajdonban lévő képalkotó szolgáltatók eszközparkjára korlátozni. Ez annál jóval több. Ja, és az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy itt mi szűkítünk valamit, pont hogy tágítunk. A kekva-egyetemeknél nemcsak azt tesszük lehetővé, hogy direktben a kekva által fenntartott klinikai központ nyújtson közfinanszírozott szolgáltatást, hanem a kekva-egyetem gazdasági társasága nyújtson közfinanszírozott szolgáltatást, tehát gyakorlatilag ott nem kell átalakítani, a klinikai központ részévé tenni a képalkotó vizsgálatot nyújtó szolgáltatót. Az maradhat gazdasági társaság, de a tulajdonosa legyen a kekva.

Gyermekvédelem. Itt Földi Judit képviselő asszony meg Komáromi képviselő úr is előhozták az ártatlanság vélelmét. Nagyon sok olyan terület van, ahol a különös védelmet élvező vagy különös védelmet érdemlő alanyokkal foglalkozunk, és ott már maga a gyanú is elegendő ahhoz, hogy a védelmet biztosítani tudja a magyar állam. Itt szeretném megjegyezni, hogy itt is arra is felhívnám a figyelmet, hogy ezt is félre tetszettek itt értelmezni, ugyanis az van benne a mi javaslatunkban, hogy alapos gyanú közlése után adható át a szükséges adat. Az alapos gyanú közlése pedig akkor történik meg, amikor ehhez már bizonyítottság szükséges. Tehát nem elég a sima gyanú, alapos gyanú közlése után adható át az adat.

Az oltásellenesek elleni védelemben és a fizikai atrocitások elleni védelemben teljesen egyetértünk. Itt még azt hadd mondjam el, hogy az, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat az egészségügyben kapott egy nagyobb feladatot, nemcsak a paraszolvencia, a hálapénz elleni harc miatt fontos, hanem visszafelé is érvényes. A Nemzeti Védelmi Szolgálat fokozottan fellépett a Covid alatt is, meg egyébként is az egészségügyi dolgozók ellen, akár fizikai, akár lelki atrocitást alkalmazókkal szemben; tehát erre az egészségügyi dolgozók a továbbiakban is számíthatnak. Abban egyetértünk, hogy a bírói gyakorlatot később folyamatosan monitorozni kell, de ezt meg is fogjuk tenni, hogy alkalmazzák‑e megfelelően.

Még egy dolgot tisztáznék, és itt ezt a Mi Hazánk képviselőinek is mondom. Itt egyszerűen arról van szó, hogy ne az orvos legyen perelhető. Tehát a különböző jogorvoslati eljárások nem korlátozódnak, de egyszerűen nem a háziorvos ellen kell érvényesíteni. Na most, az oltásellenesek… ‑ és hogy miért most jött, azt pedig Komáromi képviselő úrnak mondom. Pont a Covid miatt.

A Covid volt egy olyan időszak, ahogy halljuk is a mi hazánkos képviselőktől, ahol elterjedt az a tévhit, hogy itt valami kísérleti oltásokkal veszélyeztetjük tömegesen az embereket. Ez Nyugat-Európában, Amerikában is elterjedt, és erre alapozva kaptak egy ilyen fellángolást az oltásellenes mozgalmak, ami miatt tömegével indítottak Magyarországon háziorvos meg házi gyermekorvos ellen polgári pereket. Ez a gyakorlat nem helyes. Ez az orvost elvonja a betegellátástól, és az orvos csak a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget. Ne kelljen az oltásellenesek miatt az orvosokat folyamatosan bíróság elé citálni, ezt fogalmazta meg az a javaslatunk.

A nyugdíjas-továbbfoglalkoztatásról. Felhívnám itt a figyelmét Komáromi képviselő úrnak, hogy egyetértek vele, hogy nagy szükség van a nyugdíjasokra az egészségügyben, de azt ne felejtsük el, hogy miért. Azért, mert a középgeneráció hiányzik. A 40-55 év közötti korosztály fájóan hiányzik mind az orvosoknál, mind pedig a szakdolgozóknál. És ők nem a Fidesz kormányzása idején vonultak ki az országból, hagyták el az országot tömegével, hagyta el évente ezer orvos az országot; a minket, a mi kormányzásunkat megelőző időkben. Az most egy örömteli dolog, hogy a polgári kormányzásnak egy nagy eredménye volt, hogy sikerült megcsinálni a történelmi léptékű orvosibér-emelést és szakdolgozói bérrendezést.

Mert az is elhangzott itt az előbb az ellenzék soraiból, hogy a szakdolgozói bérrendezésről jó lenne beszélni. Beszéltünk elég sokat, két lépcsőben, közel 50 százalékkal emeltük meg a szakdolgozók bérét. Az orvosibér-rendezés után valóban kinyílt az olló az orvosok és a szakdolgozók között, a szakdolgozói fizetések csak az orvosi fizetések 20 százaléka körül voltak, ez viszont nem volt helyes. Ezt ebben a kormányzati ciklusban kiigazítottuk, és most a szakdolgozói átlagkereset az orvosi átlagkereset 38 százaléka. Ez egyébként pontosan franciaországi szintnek minősül, és az öt legfejlettebb OECD-államban 34-38 százalék között mozog egyébként ez az arány.

Úgyhogy én azért álltam ennek az egyszerűsítésnek az élére, hogy a középgenerációt így pótolni tudjuk. Örömtelien sok fiatal lép be az egészségügyi pályára mind orvosként, mind pedig egyébként szakdolgozóként, és a kormány bérintézkedései, életpálya-intézkedései és ezek a növekvő számok nagyon jól mutatják, hogy azok helyesek és jók voltak.

A genetikai tanácsadás mellőzése. Itt leginkább arról van szó, hogy egy öröklődő, rosszindulatú daganatos betegség esetén a hozzátartozóknak való genetikai tanácsadás az, amit most már nemcsak genetikus szakorvos, hanem az egyébként erre kiképzett és a napi gyakorlatban is dolgozó onkológus is elvégezhet. Tehát ez jelenti a tömegét, és ezt az onkológusok egyébként napi gyakorlatban csinálják is, úgyhogy alkalmasak rá, a képzettségük megvan hozzá. Ennek megteremtjük most a teljes jogi alapjait is.

Dócs képviselő úrnak szeretném mondani: bérrendezésről már volt szó. A Covid-oltásokat nem tettük kötelezővé, tehát ezt rosszul mondta képviselő úr. Néhány olyan foglalkozási csoportban tettük kötelezővé, ahol ez különösen nagy kockázatot jelentett, mondjuk, a szakdolgozók, az egészségügyi dolgozók, a tanárok tekintetében, mert nemcsak magukra kell vigyázni, hanem az általuk ellátottakra, tanítottakra is. De tömegesen, általánosságban Magyarországon nem volt kötelezővé téve a Covid-oltás. Tehát ezt tévesen mondta képviselő úr.

A Trump-kormányzat oltási politikája és a miénk közötti, illetve az Európai Unió oltási politikája és a magyar között vannak valóban lényeges különbségek. Ebben önöknek igazuk van, csak szerintem ők tévednek, ők alkalmaznak rossz gyakorlatot, mi meg a jót. És ezt most már Nyugat-Európában is kezdik belátni.

Hadd mondjam el, hogy csak az elmúlt időszakban, ha visszagondolnak, milyen járványok voltak a környezetünkben. Ukrajnában és Romániában a Covidot megelőző években olyan kanyarójárvány volt, hogy újra kellett immunizálni teljes Kelet- Magyarországon az egészségügyi dolgozókat, mert áthurcolták a fertőzést. A Covid után, most Szlovéniában és Ausztriában szamárköhögés-járvány volt, mert ott is leesett az oltakozási ráta az alá, ami már a nyájimmunitást biztosította, és súlyos szamárköhögés-járvány volt. Gyerekek haltak meg; és hurcolták be egyébként a kórságot Magyarországra Ausztriából meg Szlovéniából az ottani renyhe oltási fegyelem miatt.

Úgyhogy csak tájékoztatásul mondom, hogy több nyugat-európai ország azon gondolkozik, hogy visszavezeti a kötelező oltási rendszert, és a WHO, egyébként ‑ aminek tudom, hogy önök nem a barátai, de kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk egyébként ‑ a magyar oltási programot javasolja. És azt állítani, hogy a 90 százalék feletti átoltottság elérhető választhatóság mellett, na, ez megbukott pont azokban a nyugat-európai országokban, amikre önök hivatkoznak. Úgyhogy lehet látni, hogy 65 százalék alá esett az átoltottság, és ezt nem engedhetjük meg.

Én tudom, hogy már nem emlékszik senki arra, amikor járványos gyermekbénulás volt, de az egy borzasztó dolog volt. De ezért mondom, hogy két éve Ausztriában meg Szlovéniában gyerekek haltak meg szamárköhögésben, ami Magyarországon szerencsére elképzelhetetlen a jó oltási rendszerünknek köszönhetően.

Azt állítani egyébként, hogy a Covid-oltások nem működtek, az szakmaiatlan és felelőtlen dolog. És olyan sem hagyta el a kormány száját, hogy mind meghalunk, ha nem oltatjuk be magunkat. (Dúró Dóra: Dehogynem! De, Orbán Viktor mondta, igen, hogy mind meg fognak halni.) Hogy mind meghalunk? Mind meghalunk, ha nem… (Dúró Dóra: Ezt mondta a Kossuth rádióban. ‑ Az elnök csenget.) Jó.

(17.00)