Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az átgondolatlan törvényalkotási program miatt fordulhat elő, hogy a mai és a holnapi napon is a Ház elé kerül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása.

A mai módosítás lehetővé teszi, hogy a gyermekjóléti központ és a gyámhatóság adatigényléssel forduljon a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak érdekében, hogy ellenőrizzék, folyamatban van‑e büntetőeljárás a gyermek neveléséért, gondozásáért felelős személyekkel szemben. Ez az intézkedés növeli azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyekhez a gyermekvédelmi szakemberek hozzáférhetnek, ami súlyos beavatkozás lehet az érintett személyek magánéletébe, tekintve, hogy nem jogerős ítéletről, hanem a folyamatban lévő eljárás gyanújáról van szó.

(16.30)

Ez a rendelkezés szembemegy az ártatlanság vélelmével is, hiszen a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 1. §-a szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja. Összességében a módosítás gyermekvédelmi célt szolgál, de bizony komoly adatvédelmi és jogbiztonsági kérdéseket vet fel, különösen az ártatlanság vélelme és a magánélet védelme tekintetében.

Az Orbán-kormány legújabb törvényalkotási fegyvere a törvények paragrafusonkénti módosítása. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása ma két napirendi pontnál is szerepel. A jelenlegi javaslatban súlyos jogkorlátozás jelenik meg. Egészségügyi okokból sok beteg nem kaphatja meg a védőoltásokat, a védőoltás alóli mentesítés pedig az egészségügyi államigazgatási szervnél kérelmezhető. A módosítási javaslat szerint a kezelőorvos a szakvélemény kiadása tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködőjének minősül. A kezelőorvos által adott szakvélemény vagy annak megtagadása a közigazgatási perben kizárólag a támadott végleges közigazgatási döntéssel összefüggésben vitatható. Ez a szabályozás a bírósági kontrollt a hatósági döntésre koncentrálja, de a betegek számára korlátozhatja a közvetlen jogorvoslati lehetőséget az orvosi szakvéleménnyel szemben.

A betegek, köztük a gyermekek szülei nem támadhatják meg közvetlenül a kezelőorvos szakvéleményét, még akkor sem, ha azt alaptalannak, hibásnak vagy részrehajlónak tartják. A bírósági kontroll csak a hatósági döntésre korlátozódik, tehát a beteg nem fér hozzá a tényleges szakmai véleménnyel szembeni önálló jogorvoslathoz. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a kezelőorvos nem adja ki a mentesítéshez szükséges szakvéleményt, miközben a beteg állapota ezt objektíven indokolná. Ebben az esetben a beteg jogorvoslat nélkül marad, hiszen a megtagadás önmagában nem perelhető.

A javaslat legfajsúlyosabb pontja, hogy központosítja a tankönyvkiadást és a -terjesztést, és tovább erősíti az állami monopóliumot a tankönyvellátás területén. Az új rendelkezés kimondja, hogy az iskolai tankönyvrendelés, valamint a tankönyvek előállítása és terjesztése kizárólag az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. feladata, illetve olyan gazdasági társaságé, amelyben a Könyvtárellátó minősített befolyással rendelkezik. Ez a szabályozás gyakorlatilag felszámolja a tankönyvpiacot, hiszen kizárja a független kiadókat és a verseny lehetőségét. A döntési jogkörök teljes mértékben a miniszternél és az állami szereplőknél összpontosulnak, a miniszter határozza meg, mely tankönyvek kerülhetnek a jegyzékre, melyek fejleszthetők, melyek adhatók ki, és végső soron melyek juthatnak el az iskolákba, a gyermekeinkhez.

A módosítás ellentétes a minőségi oktatás és a tanítás szabadságának alapelveivel, és veszélyezteti az oktatás sokszínűségét. A módosítás látszólag a tankönyvellátás hatékonyságát szolgálja. Az állam kizárólagossága nem a hatékonyságot, hanem a politikai és az ideológiai kontrollt erősíti, amely hosszú távon a magyar köznevelés szakmai leépüléséhez vezet. Köszönöm szépen a szót.