Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdések egy része büntetőjogi természetű, egy másik része pedig, mondjuk úgy, hogy alkotmányjogi.

Ami a büntetendő cselekményeket illeti, az ön által felvetett konkrét ügyekben is bizonyára volt olyan, aki ezt a visszaélést feljelentette, ugyanis a büntető törvénykönyv 350. §-a tartalmazza a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt, valamint a 350/A. §-a tartalmazza a választói akarat tiltott befolyásolását. Tehát minden olyan magatartás, amely a választás törvényes rendje ellen irányul, ha az a Btk. szerint büntetendő, nem maradhat következmények nélkül.

Egyébként a Btk. 350. §-a bünteti azt a magatartást, ha valaki a választási eljárás során a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, a népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást. Büntetendő, aki jogosultság nélkül szavaz. Büntetendő, aki jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, valamint az, aki a választásra jogosultat a választásban vagy népszavazásban erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, anyagi juttatással befolyásolni törekszik, megsérti a választás és a népszavazás titkosságát, meghamisítja a választási, népszavazási eredményeket, és a jelölési eljárás során az ajánlásért anyagi előnyt kér vagy ad. Tehát mindezek a magatartások büntetendők.

Egy új büntető törvénykönyvi tényállás a 350/A. §, úgy gondolom, hogy ezt is érdemes a figyelmükbe ajánlanom. A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy tisztségviselője, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó előnyt, vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tehát, tisztelt képviselő úr, az ön által megnevezett magatartások büntetendő cselekmények. Ha erre volt büntetőeljárásban kezdeményezés, feljelentés, vagy a választási szervek tapasztaltak ilyet, akkor természetesen ezért büntetőeljárást kell indítani.

Ami, mondjuk úgy, hogy az alkotmányjogi javaslataikat illeti, nem újdonság, amit ön mond. Eddig az Országgyűlés elutasította a javaslataikat, különösen az olyan javaslataikat, amelyek sértik az általános választójogot. Ugyanis Magyarországon az általános választójog nagyjából 80 éve általános követelménye a demokráciának. Az általános választójogot sérti, ha különböző cenzusokat vezetnek be, és bizonyos feltételekhez kötik a választáson való indulást, vagy feltételekhez kötik a szavazást. Ezeket a cenzusokat egyébként már nem alkalmazzák sehol Európában.

Valóban, a XX. század előtt vagy a XX. század első felében volt olyan ország, ahol alkalmazták ezeket a cenzusokat. Megjegyzem, hogy Magyarországon már az 1848-as áprilisi törvények is nyitottak ebbe az irányba, tehát széles körű választójogot akart biztosítani a ’48-as polgári forradalom. Én nem hiszem, hogy vissza kellene forgatnunk az idő kerekét ebben az ügyben.

Tisztelt Képviselő Úr! Az pedig, amit a közösségi média cenzúrázásáról mond, a frakcióvezetőjük felvetette: továbbra is csak azt tudom javasolni, hogy próbáljanak olyan tartalmakat készíteni, amelyek nem ütköznek a közösségi média alapelveibe, és akkor nem fogják letiltani az önök oldalait. (Moraj a Mi Hazánk soraiból. ‑ Dúró Dóra: Mi ütközött bele? ‑ Közbeszólás a Mi Hazánk padsoraiból: Nem igaz! ‑ Az elnök csenget.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból. ‑ Dúró Dóra: Ezt a szégyent!)