Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először nem akartam hinni a szememnek. Azután nem akarok hinni a fülemnek, hogy ön, Arató Gergely, az egykori szocialista párti államtitkár, az MSZP-kormányok egyik tagja kérdezi meg, hogy mit tesz a kormány a devizahitelek ügyében.

Tisztelt Képviselő Úr! 2010-ben ‑ emlékszik erre az időpontra, amikor elveszítették a választásokat, és addig kormányoztak ‑ a magyar háztartásoknak 10 ezer 600 milliárd forintnyi adóssága volt, amelyből körülbelül 70 százalék, azaz 7300 milliárd forint összegben voltak a devizahitelek. Azok az emberek, akiknek az érdekében most felszólalt, az önök kormányzásának az idején vették fel a devizahiteleiket, akkor kötötték a devizahitel-szerződéseiket, és a 2010-ben hivatalba lépett kormány próbálta kimenteni őket abból a csapdából, amibe önök juttatták őket. Körülbelül ezek után szívesen válaszolok arra, hogy mit tett a mi kormányunk, de jó lett volna, ha azt halljuk, hogy önök hogyan akadályozták meg, hogy 7300 milliárd forintnyi adósság keletkezzen devizahitelben.

Tisztelt Képviselő Úr! A 2010 után hivatalba lépett kormány többek között kilakoltatási moratóriumot rendelt el, leállította a tömeges devizahitelezést, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést, és létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt, amely 36 ezer családnak, mintegy 154 ezer személynek biztosított lehetőséget arra, hogy elkerülje a kilakoltatást. A banki elszámoltatásnak köszönhetően a törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkentek. Most már, mivel megtiltotta a kormány a devizahitelezést ‑ ez a kormány, nem önök, ez a kormány tiltotta meg ‑, ezért a törlesztőrészletek jelentősen csökkentek.

Hogy ebben a sorozatban milyen lépéseket tett a kormány? 2011-ben lehetővé tettük, hogy a hitelüket kedvezményes árfolyamon fizessék vissza az adósok. 170 ezer adós élt azzal a lehetőséggel ‑ az úgynevezett végtörlesztés lehetőségével ‑, hogy visszafizessék egy összegben az adósságukat. Majd utána az árfolyamgát euróhitelnél 250 forint/euró árfolyamon rögzítette az árfolyamot ‑ most 390 forint körül van az árfolyam. Itt a belépők száma meghaladta a 170 ezret, akik ebbe az árfolyamgátba beléptek, majd utána a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozóan a Kúria jogegységi döntése után megállapítottuk azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a devizahiteles ügyekben a bizonyítási teher megforduljon, és a bankoknak kellett bizonyítania azt, hogy tisztességesen jártak el.

A mai napig is ez a helyzet. A mai napig is az a helyzet, hogy a bírósági eljárásokban a pénzintézetnek, a hitelezőnek vagy végrehajtást kérőnek kell bizonyítania azt, hogy tájékoztatták az ügyfeleket az árfolyamkockázatról, és azokban az esetekben, amikor nem tájékoztatták, vagy nem megfelelő tájékoztatást kaptak az ügyfelek, akkor valóban érvénytelen a szerződés, de csak ez utóbbi esetben. Tehát, ha nem kaptak tájékoztatást az árfolyamkockázatról, vagy nem megfelelő tájékoztatást kaptak. Ezért van szükség a bírósági eljárásokra, hogy minden egyes esetben a bíróság állapítsa meg azt, hogy elmaradt az árfolyamkockázatról való tájékoztatás, és az érvénytelenség következménye az, hogy utána a bíróság elrendeli az elszámolást a felek között, az eredeti állapot helyreállításával. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)