Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Az Európai Unió Bíróságának ítélete egyértelmű helyzetet teremtett a devizahiteles ügyekben, teljesen világos, hogy a fogyasztókat nem érheti hátrányos jogkövetkezmény a tisztességtelen szerződések miatt, és minden jogtalanul beszedett összeget vissza kell fizetni. Az is egyértelmű a luxembourgi bíróság ítéletei alapján, hogy az érvénytelen szerződéseket utólag nem lehet hatályossá tenni, és az is, hogy a devizahiteles szerződések azokban a formájukban, ahogy Magyarországon alkalmazták őket, nem tekinthetőek érvényesnek.

Ugyanakkor a kormány folyamatosan hárítja a felelősséget. Korábban azt mondták, hogy majd a Kúria jogegységi határozata rendezi ezt a kérdést. Hát, nem rendezte, hiszen a jogegységi határozat azt mondta ki, hogy az árfolyamkockázat önmagában nem minősül tisztességtelennek a devizahiteles szerződésekben, hogy az érvénytelen szerződések hatályossá nyilvánítása továbbra is lehetséges, tehát utólagos tartalmi módosítással érvényessé lehet őket tenni, és a bankok számára továbbra is lehetőség maradt az, hogy késedelmi kamatot követeljenek az adósoktól ilyen ügyekben. Magyarán szólva: a Kúria teljesen nyilvánvalóan egy, az Európai Unió jogával ellentétes, tehát Magyarországon jogellenes gyakorlatot szentesített a jogegységi határozatban. Az a helyzet, hogy ez így fenntarthatatlan. A kormány avval szokott kibújni a felelősség alól, hogy azt mondja, majd egyenként keressenek jogorvoslatot a devizahiteles szerződésekben érintettek, és majd egyesével menjenek el a bíróságokra. Van, amikor ez működik is, hiszen a múlt héten is volt egy olyan bírósági ítélet, amelyik a devizahiteleseknek adott igazat egy Békés megyei ügyben, és elrendelte, hogy a tőkén kívül a további befizetett kamatokat, díjakat árfolyam-különbözetet vissza kell fizetni.

De szintén múlt heti eset volt az Egerben, ahol Marczingós László ügyvéd úron, a Devizahiteles Egyesületen kívül a DK képviselői is jelen voltak, hogy teljesen nyilvánvalóan jogellenesen lakoltattak ki valakit. Így vették el az ingatlanát egy olyan ügyben, ahol egyébként érvényes bírósági ítéletek szólnak a követelés érvénytelensége mellett is, ahol nem fizette meg a bank a számára előírt kötelezettségeket. Magyarán szólva egy olyan állapot van, amikor jogbizonytalanság áll fenn, egy olyan állapot van, ahol emberek százezrei nem tudják, hogyan tudnak érvényt szerezni annak a jognak, amely az Európai Unió joga értelmében megilleti őket. Éppen ezért kérdezem az államtitkár úrtól: mikor tesz végre a kormány lépéseket annak érdekében, hogy a magyar bírósági gyakorlat teljes összhangba kerüljön az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel?

(14.30)

Hogyan kívánja a kormány biztosítani azon devizahitelesek jogainak helyreállítását és kártérítését, akiket jogellenesen károsítottak meg az elmúlt években? Felvállalja‑e a kormány az Európai Unió Bírósága döntésének maradéktalan végrehajtását, és megteszi‑e a szükséges törvénymódosításokat a jogállam intézményének helyreállítása érdekében? Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)