Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Mondhatom azt, hogy Magyarország egy igazán érdekes kvantumfizikai kísérlet színtere lett az elmúlt 25 évben, de aki ennek az elszenvedő alanya, az nem tudja így értékelni.

Miről is fogok beszélni? Képzeljék el, hogy Magyarországon létezik egy ember ‑ én személyesen is találkoztam vele ‑, aki iratokkal tudja bizonyítani, hogy ő közjegyzői okirat szerint létezik, így adósságot örökölhet. Majd van egy másik közjegyzői okirat, ami szerint ő nem létezik, és a jogos örökségét sem kaphatja meg, mert ő egy felmenők nélküli ember. Ez nem egy Örkény-egyperces, ezt nem a Monty Python írta, ezt magyar közjegyzők írták le. Tehát amikor adósságot kell örökölni, akkor Dombai József Tamás Zalaszentlászlón egy igen erősen létező személy. Fizetnie kell a demens édesanyja által felvett devizahitelt ‑ ami egy elég érdekes dolog, hogy demens személy ezt hogy tudta felvenni, de ez egy másik történet ‑, viszont a nagybátyja után a budapesti öröklakást nem tudja megörökölni, mert a közjegyző bebizonyította, hogy ő viszont nem létezik.

(19.20)

Mondhatná mindenki, hogy jogállamban élünk, menjünk perre; ő ezt csinálja, perre ment.

Hol tartunk ma Magyarországon? Ott tartunk ma Magyarországon, hogy ez a két okirat egymás mellett képes létezni, mindegyiknek egyfajta joghatása van, és egyszerűen senki sem hajlandó lépni az ügyben. Az öröksége lényegében szőrén-szálán eltűnt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által, közjegyzők hathatós közreműködésével. És milyen érdekes dolog, hogy amikor a bíróság egy civil, egy átlagember irányába villámgyorsan kiad bármilyen meghagyást napok alatt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányába öt év alatt nem volt képes azt kiadni, hogy igen, Dombai József Tamás létezik, örökölhet, ennek az ügynek felelősei vannak, akik elsikkasztották, ellopták az örökségét, így ez a szerencsétlen ember tönkremegy a családjával, lényegében már tönkre is ment, és nem tud mást csinálni, mint hogy kínlódja végig a magyar jog útvesztőit.

Kérdezem én: milyen jog az, ahol ez a két dokumentum egyszerre létezhet? És gondoljanak bele, hogy mi ez, ha nem maga a közjegyzői maffia, ahol a közjegyzők a nálam lévő dokumentumok alapján egymásnak vállt vállnak vetve teljes mértékben ellenállnak a jognak, teljesen ellenállnak az igazságszolgáltatásnak, és bármit megtesznek, hogy ez az állapot fennmaradjon. Mi lesz így a közhitelességgel? Mi lesz így azzal a közhitelességbe vetett bizalommal, hogy ha elmegyünk egy közjegyzőhöz, amit ott kiállítanak dokumentumot, az valós, az minket véd, az minket igazol? Mert ebben az ügyben nem ez történik. És mi történik azokkal a magyar emberekkel, akik elérnek a teljesítőképesség végső határáig? Mert amíg teheti, addig fizeti a jogászt, fizeti az ügyvédet, halad, halad az ügy, a pénz fogy, és egyszer csak elfogy. Mi van akkor, amikor egy bíróságon jogi képviseletre van valakinek szüksége, és már nincsen pénze semmire?

Ezen érdemes elgondolkodni ma Magyarországon, hogy ez, amit jogállamnak csúfolunk, ahol ilyen dolgok megtörténhetnek, milyen kihatással van emberek életére, hogyan tesznek ezzel tönkre családokat, és hogyan hízik a közjegyzői maffia mellett a végrehajtói maffia, mert ezek az ügy okiratai szerint kéz a kézben járnak.

A Völner-Schadl-ügy és ez a közjegyzőnek nevezhető maffia egymás mellett futnak, számtalan életet tettek tönkre. Milyen bíróság az, ahol dokumentum van valakiről, hogy demens, a családja eltitkolta, az orvos későn adja ki az igazolásokat, de a demens személlyel felvetet egy ügynök egy devizahitelt, és nem semmis a dokumentum, nincs bűnös? Kik az elszenvedői? Dombai József Tamás és testvére. Ők fizetik becsülettel, amíg bele nem rogynak, a maffia hízik, legyen az közjegyzői vagy végrehajtói, a tisztességes magyar emberek pedig nyelik az éhkoppot és küzdenek a rendszerrel, amikor simán ki lehetne mondani, hogy felmenők nélküli ember nem létezik, az egyik közjegyzői dokumentum valótlanságokat állít, annak felelőse van, és ennek az embernek jogos öröksége van, amit a magyar állam segedelmével sinkófáltak el. Köszönöm.