Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először foglalkozunk a végrehajtásokkal, a devizahiteles szerződésekkel nem először foglalkozik a Ház, gyakorlatilag 2010 óta folyamatosan foglalkozik a Ház a devizahitelesek helyzetének a rendezésével. Ennek érdekében 2010 óta a kormány számos intézkedéssel segített a devizahiteleseknek: kilakoltatási moratóriumot hirdettünk, leállítottuk a tömeges devizahitelezést, bevezettük az árfolyamgátat, lehetővé tettük a végtörlesztést, létrehoztuk a Nemzeti Eszközkezelőt, amely 36 ezer családnak, azaz mintegy 154 ezer személynek biztosított lehetőséget, a banki elszámoltatásának köszönhetően pedig a törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkentek.

Tehát nem először és nem is utoljára foglalkozunk a devizahitelesek ügyével, azonban jelenleg a bíróságok előtt van annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az egyes devizahitel-szerződések érvénytelenek‑e, vagy sem. Tehát csak azoknak segít az ön által említett európai bírósági ítélet, akiknek a devizahitel-szerződése érvénytelen. Min múlik az, hogy érvénytelen‑e a devizahitel-szerződés? Az árfolyamkockázatról való tájékoztatásnak egyáltalán az elmaradása vagy a nem megfelelő tájékoztatás. Tehát akinek az árfolyamkockázatról nem volt megfelelő tájékoztatása, az tud az érvénytelenség sikerével kezdeni ilyen eljárásokat.

Szeretném arról tájékoztatni, hogy nagyon sok esetben a bíróság igazat adott a pénzintézeteknek, hogy megfelelő volt a tájékoztatás, nagyon sok ilyen ügy van, amelyben a pénzintézet ezt bizonyítani tudta. Minden esetben csak a bírósági eljárásban derül ki az, hogy megfelelő tájékoztatást kapott‑e az árfolyamkockázatról az ügyfél. Abban önnek teljesen igaza van, hogy ha az árfolyamkockázatról való tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor sikerrel lehet az érvénytelenségre hivatkozni. Megjegyzem, az érvénytelenség után mi következik? Egy elszámolás, az eredeti állapot helyreállítása következik, ami nem biztos, hogy mindenkinek érdekében áll, mert az eredeti állapot az volt, hogy az ügyfélnek nem volt lakása, a banknak meg volt kölcsönösszege, tehát pénze volt, és a kettőt nem biztos, hogy érdemes helyreállítani; gondolom, az ügyfelek nem szívesen válnának meg a lakásaiktól.

Ami a végrehajtással kapcsolatos kifogásait illeti, erről is sokszor beszámoltam már önnek, hogy a végrehajtást a bíróság rendeli el, és a bíróság felügyeli, a bíróság dolga az, hogy a végrehajtással szembeni kifogásokat elbírálja. Lehetséges, hogy igaza van az adósnak, ebben az esetben a bíróság megállítja a végrehajtást (Z. Kárpát Dániel: Nem állítja meg.), de minden esetben ez egy bírói döntés, nem a kormány döntése, nem az Országgyűlés döntése. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) A bíró, a bíróság tudja megállítani a végrehajtást, amennyiben az ügyfélnek igaza van, ezt szögezzük le, mert egyébként, ha nincs igaza az ügyfélnek, akkor egy jogos követelésről beszélünk, arról beszélünk, hogy valaki, akinek tartoznak, az jogosan indított az adóssal szemben egy végrehajtást.

Tehát, tisztelt képviselő úr, ne kívánja azt, hogy a jogos követelések behajtását, a jogos követelések visszaszerzését leállítsuk. Nem állítjuk le a jogos követelések visszaszerzését. Ilyen követelések lehetnek például a gyermektartásdíj-követelések, vagy ilyen követelések lehetnek az egyszerű magánkölcsön-tartozások, ilyen követelés lehet például az önkormányzatoknál az önkényes lakásfoglalások megszüntetése és az önkényesen elfoglalt lakások kiürítése. Tehát tilos leállítani minden végrehajtást, mert különben nem működik a jogállam, nem működik az igazságszolgáltatás. Tehát minek menjünk bíróságra, mondjuk, egy hitelező vagy egy magánember miért követelje a bíróságtól, hogy ítéljék meg az ő kártérítését, vagy ítéljék meg a tartozását, ha utána nem lesz, aki végrehajtsa ezeket a tartozásokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát a végrehajtásra azért van szükség ‑ nem a kormány védi a végrehajtást ‑, így működik az igazságszolgáltatás. A bírósági végrehajtás a bírósági eljárás része. Azért, mert az adós önként nem teljesít, a kötelezett önként nem teljesít, s ha a kötelezett önként nem teljesít, nem lehet máshova menni; szerencsére, teszem hozzá. A közhatalmat mégiscsak a közhatalom intézményei gyakorolják, tehát csak a közhatalmat gyakorló személyekhez lehet menni a végrehajtás érdekében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egyszer majd a profitorientált és a nonprofit végrehajtásról is számot adok önnek. (Arató Gergely: Az hasznos lenne például.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)