Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Belügyminisztérium szinte minden ülésszakban benyújt egy olyan törvénycsomagot, egy salátatörvényt, amely a jogalkalmazás során felvetődő törvényi szabályozást igénylő kérdéseket igyekszik vagy próbál rendezni. Jobb esetben, rosszabb esetben nyilván bele szokott csúszni a BM tekintetében is néhány aktuálpolitikai borzalom. Jelen pillanatban is van benne ilyen, de azért azt el kell mondani, itt az elején leszögezni, hogy a Belügyminisztériumtól jönnek a jelenlegi kormány tekintetében a szakmailag leginkább felkészült és elfogadható javaslatok, és kevésbé szórakoztatják a közvéleményt és a tisztelt Házat azzal, hogy egy több száz oldalas javaslat 38 pontja kifejezetten támogatható, és akkor direkt beraknak két-három olyan pontot, amit semmilyen módon épeszű ellenzéki képviselő meg nem tud szavazni. (Kósa Lajos: Várd ki a végét!) Azért ebben is van ilyen, de szeretnék végigmenni pontszerűen, kicsit több igényt és időt szánva rá, mint fideszes képviselőtársam. Szerintem érdemes egyszer végigmenni minden ponton, hogy mik a fontos módosítási pontok, és akkor azok után megjelölni, hogy mi az, ami elfogadható, mi nem.

Szóval, menjünk akkor egyszer végig rajta. A rendőrségi törvény 20. § (2) bekezdése ‑ nem tűnik nagy dolognak, de az emberek a mindennapi életükben fognak vele találkozni ‑ határozza meg, hogy az eljáró rendőr milyen tájékoztatást köteles adni a rendőri intézkedés alá vont személynek: a jövőben az eljáró rendőrnek arról is tájékoztatást kell adnia ‑ idézem ‑, hogy „az intézkedésekkel összefüggésben felmerülő adatkezeléssel kapcsolatban a rendőrség adatvédelmi portálján tájékozódhat.” Sok sikert minden rendőrnek, és sok sikert minden állampolgárnak, hogy ennek a törvényi passzusnak a betartását majd közösen élvezzék. Gondolom, hogy valami uniós előírás lehet, és nyilván a GDPR tekintetében értjük is ezt. Az életszerűségét nehezen tudjuk egyelőre elképzelni.

A javaslat hozzáférést biztosít a rendőrségnek az államhatár adatbázisához, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz.

(12.30)

Hogy őszinte legyek, ebbe se nagyon lehet belekötni. Inkább azt nem érti az ember, hogy eddig enélkül hogy voltak meg, nyilván lassabban.

A büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezése szerint a bűnösségét beismerő külföldi embercsempésszel szembeni büntetőeljárást fel kell függeszteni, ha ‑ idézem ‑ „vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított 72 órán belül, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár idegenrendészeti kiutasítása rendelhető el, az idegenrendészeti hatóság által megállapított határidőben, célországba és módon elhagyja, továbbá a határozatban meghatározott időtartamig nem tér vissza, és a vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel.” Ha a meghatározott időtartam alatt a gyanúsított nem tér vissza Magyarországra, a törvény erejénél fogva a büntethetősége megszűnik ‑ embercsempészekről beszélünk. A javaslat az Rtv.-be iktatja azokat az adatkezelési rendelkezéseket, amelyek ezen ügyészi felfüggesztés ellenőrzéséhez szükségesek.

További pont a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény módosítása. Két pontot érdemes kiemelni. Egyrészt a javaslat előírja, hogy a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban a kérelmező indítványára a meghallgatást elektronikus hírközlő hálózaton keresztül kell lebonyolítani, amennyiben a bántalmazottat krízisközpontban vagy titkos menedékházban helyezték el. Ez egy kifejezetten előremutató és fontos szabályozás. Ez az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő meghallgatás vagy kommunikáció az igazságszolgáltatás egyéb területein már, hála istennek, évek óta, de leginkább a Covid alatt felgyorsuló ütemben honosodott meg, és derült ki, hogy mennyi energiát, időt, pénzt tud megspórolni az államnak, egyrészről. Csak halkan jegyzem meg, hogy például nem kell előállítania fogvatartottakat minden egyes bírósági tárgyalásra.

Ebben az esetben, és egyébként a Be. egyéb szakaszai szerint is, azon tanúknál vagy a büntetőeljárás azon szereplőinél, akik védelemre szorulnak, eddig is lehetőség, sőt bizonyos szempontból kötelesség volt ennek az eszköznek a használata, például kiskorúak tekintetében. Most annyit tesz a törvény, hogy ezt a megelőző távoltartásnál a menedékházban lévő bántalmazott ‑ lássuk be, elsöprő többségében bántalmazott nők ‑ tekintetében használni lehessen.

A javaslat szerint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban hozott döntést a bíróságnak közvetlenül meg kell küldenie az illetékes gyámhatóságnak is. Itt nem ismétlem meg azt, amit Kósa képviselőtársam a dologról elég plasztikusan, jogalkalmazói szempontból már elmondott, hogy mennyire fontos módosítás is ez.

A Hszt. 154. §-a szerint a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból álló illetményre jogosult. A központi szerv vezetője és vezetőhelyettese illetményét azonban külön szabályozza a Hszt. Esetükben az illetmény nem oszlik az imént említett illetményekre, hanem annak összegét a Hszt. 9. mellékletében foglalt alsó és felső határ között a miniszter állapítja meg. Ezt a szabályt is már önök hozták be egyébként.

A hatályos törvényszöveg szerint a központi szerv vezetője esetén az alsó határ 1,5 millió forint, a felső határ 2,5 millió forint, helyetteseknél ez 1,3-től 2,1 millió forintig terjedhet. A javaslat a felső határ meghatározását eltörli, helyette rögzíti, hogy a kiemelt vezetők ‑ idézem ‑ „havi illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.” A KSH adatai szerint 2024 januárja és decembere között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt, tehát az országos rendőrfőkapitány, a TEK vezetője vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője, egyéb országos hatáskörű szerv vezetői 2025-ben 6 millió 468 ezer forint havi bruttó illetményre lesznek jogosultak, ha ez a törvény elfogadásra kerül.

A javaslat a Terrorelhárítási Központ állománya esetében a jogviszony létesítésének előfeltételeként határozza meg a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalását. A poligráfos vizsgálat elrendelésére a jogviszonyt létrehozó megelőző eljárásban vagy titoksértés gyanúja esetén már menet közben is sor kerülhet. A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörre terjedhetnek ki. A jelenleg szolgálatot teljesítő állománynak ‑ ami elég meredek, nem tudom, hogy ezt olvasták‑e képviselőtársaim ‑, tehát a jelenleg bőven ezer fölött lévő TEK-eseknek 60 napon belül kell nyilatkoznia, hogy vállalják‑e továbbra is a szolgálatot, magyarul, hogy vállalják‑e, hogy megváltoztatott jogszabályok után, az új jogszabály hatálybalépése után visszamenőleges hatállyal rajtuk is végrehajtsák ezt a poligráfos vizsgálatot. Amennyiben nem, akkor automatikusan elvesztik a munkahelyüket, a szolgálati státuszukat és az ezzel járó minden illetményt és lehetőségüket.

A Hszt. hatályos szabályozása alapján a szerződéses határvadászok kifogástalanéletvitel-ellenőrzésére kizárólag a jogviszony létesítését megelőzően kerülhet sor, de a jogviszony alatt ismételt kifogástalanéletvitel-ellenőrzésre a jelenlegi szabályok alapján nincs lehetőség. A javaslat lehetővé teszi, hogy a határvadászok kifogástalanéletvitel-ellenőrzése a jogviszony fennállása alatt is elvégezhető legyen.

További pont, hogy a Hszt. 140. § (3) bekezdésében foglalt főszabály szerint túlszolgálat esetén az állomány tagjainak azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani, ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár. A Hszt. 354. §-a azonban átmeneti rendelkezésként lehetővé teszi, hogy 2025-ben, azaz idén december 31-éig a túlszolgálatot pénzben váltsa meg a rendészeti szerv. A javaslat ezen átmeneti rendelkezés alkalmazhatóságát egy évvel, 2026. december 31-éig meghosszabbítja.

Végül a Hszt. úgynevezett önként vállalt túlszolgálatra vonatkozó rendelkezései ugyancsak 2025. december 31-éig alkalmazhatók, a javaslat ebben az esetben is 2026. december 31-éig egy évvel meghosszabbítja az úgynevezett önként vállalt túlszolgálat jogintézményét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Már menet közben elmondtam, hogy melyek azok a pontok, amelyek nem szorulnak különösebben kiegészítésre és magyarázatra vagy véleménynyilvánításra, de azért van itt néhány, ami igenis szorul. Az egyik ilyen, hogy a migráció, az illegális bevándorlás ellen minden eszközzel küzdő kormánynak az egyik legszégyenteljesebb húzása volt az elmúlt években, amivel politikailag simán arcul köpték magukat, és higgyék el nekem, hogy a jelenlegi politikai helyzet tekintetében komoly szerepe van az önök eddigi támogatói elbizonytalanodása szempontjából, hogy fogták magukat, és száz- és ezerszámra jogerősen elítélt embercsempészeket kiengedtek a börtönből egy tollvonással. Persze lehet azt gondolni, hogy az ügy elült, meg majd az emberek elfelejtik, de azért úgy marha nehéz, ha most hoznak egy törvényt ide, ami ezt gyakorlatilag főszabállyá teszi, és magát a büntetőeljárási törvényt kiegészítik egy olyan speciális eljárással, ahol az ügyész egyébként az eljárást felfüggesztheti.

Amint olvastam magát a szabályt, ha a mókust, aki itt embereket csempészett ‑ lehet, hogy fegyveresen, lehet, hogy rátámadva a rendőrökre, lehet, hogy veszélyeztetve az itt élő magyar állampolgárok életét, testi épségét, biztonságát ‑, elkapták, elindul vele szemben az eljárás, és ha vállalja, hogy fogja magát, lelép az országból 72 órán belül, akkor köszönjük szépen (Tapsol.), a magyar állam nem kíván büntetőeljárást lefolytatni, és nem kíván vele szemben semmilyen megtorló igazságszolgáltatást alkalmazni, ami egyébként magának a büntetőeljárásnak többek között az egyik alapvető lényege lenne, hogy többet ne jusson se neki és generálisan senki másnak eszébe például Magyarországon embercsempészést elkövetni.

Ehhez képest ez a javaslat felhívás keringőre, tisztelt képviselőtársaim, hogy gyertek már, Magyarországon keresztül csempésszetek embereket, itt csináljátok a cirkuszt, itt lövöldözzetek a rendőrökre, meg itt csináljátok azt az őrületes tevékenységet, amit hányszor láttunk már az elmúlt években egyébként akár a csempészett emberek, tehát a menekültek vagy migránsok életét veszélyeztetve, olyan körülmények között, vagy nemegyszer a magyar rendőrök vagy vétlen autósok, vagy közlekedők életét veszélyeztetve. Gyertek Magyarországra! Ne vegyétek el az emberek munkáját, légyszi, de embereket csempésszetek nyugodtan, mert el lesztek engedve! ‑ Egészen felháborító és vérlázító!

(12.40)

Értem én, hogy drága dolog fogva tartani mindenkit, már akit elítél a bíróság, de ez az állam feladata, államtitkár úr, ezért tartják az államot. Erről papolt itt egyébként nagyon helyesen a KDNP vezérszónoka, hogy magát az államot azért hozta létre az emberek közössége, hogy a biztonságukat garantálják, külső veszélytől a honvédség, belső veszélytől a rendvédelmi szervek. Ennek szerves része az igazságszolgáltatás, és annak szerves része a büntetés-végrehajtás. Hát, mi értelme van a szabályoknak és mi értelme van a büntetéseknek, ha nem hajtják végre, hanem elengedik őket a börtönből? Egészen elképesztő! S még egyszer mondom, tudom, hogy nagyon drága dolog ezrével fogva tartani, bocsánat, hogy ezt mondom, embercsempész idiótákat. Nagy részük nem beszél semmilyen olyan nyelven, amit Magyarországon vagy az Európai Unión belül bárki értene, és ez még drágábbá teszi a dolgot és még bonyolultabbá az ő fogva tartásukat. Ezeket én mind értem, nehogy azt gondolják, hogy csak így ellenzékből durrogtatom a dolgokat, de az állam alapvető funkcióját adják föl, ha beraknak a BR-be egy olyan szabályt, hogy mostantól kezdve, aki vállalja, hogy ilyen mocsokságot elkövetett, és utána 72 órán belül önként elvonul az országból, annak köszönjük szépen, jó, hogy itt volt nálunk. Reméljük, hogy kitűzőt nem fognak adni nekik. Egészen elképesztő!

A másik, amit szintén a bizottsági elnök úr, Kósa Lajos képviselőtársam említett, hogy igen, lassan tíz éve toldozgatjuk-foldozgatjuk itt a törvényt minden évben. És lehet az Európai Uniót kárhoztatni, mert a munkavállalók érdekeit, a munkavállalók alapvető biztonságát előíró szabályokat hoznak. Ha itt lenne a Lajos, mondanám neki, hogy nagyon rosszul látja ezt a helyzetet. A rendőröknél meg pláne rosszul látja a helyzetet, mert a rendőr a kezében fegyverrel intézkedik, akár az ő gyerekeivel is, és ha valakiknek ép ésszel kell lenni, kipihenten kell lenni, és nem lehet kiégetten, túlórázva, túlhajszolva az utcára engedni, azok például a rendőrök. S olyan fizetés, előmeneteli és nyugdíjrendszer kéne, amikor nem kell nekik túlórázni, hogy meg tudjanak élni, meg a gyerekeiket fel tudják nevelni.

Ez lenne az önök dolga, az elmúlt 16 évben ez lett volna az önök dolga. Volt szerencsém NATO-delegáltként az Egyesült Államokban egy rendőrrel beszélni. Kérdeztem, hogy kifizetik‑e a túlórát, mire mondta, hogy egyébként kifizetnék, de nem nagyon van túlóra, mert nincs létszámhiány. Mert nem az van, mint nálunk, hogy lassan minden második-harmadik rendőr hiányzik, és az előző végzi el a munkáját, vagy nincs rendőr az utcán, mint Szolnokon. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, értem én ezeket. Ezt meg kell szavazni, nem véletlenül közös javaslat volt annak idején, hogy tüzet oltsunk, de ez csak a kormány alkalmatlanságát mutatja be, meg azt, hogy egyszerűen nem hajlandók elég pénzt áldozni erre a rendszerre.

Végezetül, a távoltartás intézményrendszerében tett újabb szabályokat pedig kifejezetten támogatjuk és előremutatónak tartjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.