Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon fontos határozati javaslatot tárgyal az Országgyűlés, amelyet tartalmában a kormány is támogat, hiszen egy olyan helyzetre reagál, amire senki nem gondolt. Amikor 35 évvel ezelőtt a magyar demokratikus jogállam kereteit megalkották, amikor bármikor a gyülekezési jogról volt szó, amikor bármikor a fegyverviselésről volt szó, amikor bármikor politikai tevékenységről volt szó, eszébe sem jutott senkinek, sem itt a parlamentben, sem bármelyik kormányzatban, sem a Házon kívül, bármilyen kormánya is volt Magyarországnak, hogy valaha előfordul az életben itt, Magyarországon, hogy valaki fegyverrel, éles lőfegyverrel megy beszédet tartani egy politikai gyűlésre.

Ezt el tudtuk képzelni valamilyen dél-amerikai országban esetleg, vagy valamilyen más korszaknak a sorozatában, a XX. század sötétebb időszakaiban, de azt, hogy a szabad Magyarországon valaki fegyverrel megy egy választási gyűlésre, egy rendezvényre egy politikai szónoklatot megtartani, az senkinek eszébe nem jutott volna. Ezért kell most ezzel foglalkoznunk, mert a józan ész alapján senki nem gondolta, hogy ilyen megtörténik, és mégis megtörtént Magyarországon. Ezért kell megálljt parancsolni az erőszaknak.

Épphogy megszabadultunk a gumilövedékes erőszaktevőtől, Gyurcsány Ferenctől, és máris itt van a következő agresszív politikus Ruszin-Szendi Romulusz személyében. Nemhiába, hiszen a TISZA Párt megjelenésével az erőszak is magasabb szintre került a magyar politikában. Ő maga is amilyen agresszív volt a saját családjával, a saját feleségével, mármint Magyar Péter, ugyanúgy a politikai közösségébe is olyan embereket hív, és olyan embereket bátorít, akik szintén erőszakosak, agresszívek, és másokat bántalmaznak. Egy bántalmazó bántalmazókat hív maga köré, és bántalmazó módon politizál. Aki ezt tette a családjában, aki így árulta el a korábbi politikai közösségét, az nyilván a saját pártjában is ezt teszi.

Ő nem győzni akar, hanem megsemmisíteni akarja az ellenfelet. Ő nem vitatkozni akar, hanem mindenkit le akar söpörni mindenhonnan, és csak önmagát akarja látni. Semmit sem fogad el, ami neki nem kedvező. Láthattuk a tegnapi napon is: míg eddig azt mondta, hogy a bíróságok neki mindig kedvező ítéletet fognak hozni, mert a rokonainak a nagy része bíró, tegnap pert vesztett Magyar Péter a bíróságon, és innentől kezdve az új ellenség a bíróság lett, és vendettát hirdetett a bíróságokkal szemben is, hogy ha majd ő egyszer úgy gondolja, hogy kormányra kerül, akkor másnap a bíróságok is a célkeresztjébe kerülnek, ha neki nem tetsző ítéletet hoznak. Na, ilyesfajta erőszakkal, ilyesfajta agresszivitással, ilyesfajta fenyegetéssel nem találkoztunk még intézményesen a magyar politika történetében, leszámítva a 2006 őszi Gyurcsány Ferenc-féle erőszakhullámot.

A TISZA Párt maga is erre a fajta erőszakra épül. Ő nem ellenfele a mostani kormánypártoknak, hanem ő az, aki gyűlöli őket. Ahogy a Terror Házában is láthatjuk, az ÁVH-soknak kiírták, akik őrizték Recsken az akkori nemzeti gondolkodású keresztény embereket, hogy „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”, hát, valami hasonlót a TISZA Párt is a maga szlogenjeként megfogalmaz. Ezért van ilyen mértékű gyűlölet, ezért van ilyen mértékű, a korábbiakat is meghaladó agresszivitás a magyar közéletben.

És van egy bizonyos pont, a fegyver vitele emberek közé, aminek mindenképpen megálljt kellene parancsolni, és ennek jogi következménye is kell hogy legyen az illető személyre nézve is, majd erre visszatérek, hogy milyen szabálysértési és büntetőjogi következménye lehet. De jogalkotási következménye is kell hogy legyen, hiszen ez nem elfogadható, hogy valahova valaki így fegyvert visz magával, ráadásul egy olyan ember, aki olyanokat mondogat, hogy „viszket a tenyerem”, és „ki is vagyok rá képezve, meg tudnám csinálni”. Hát, ez egyértelmű fenyegetés. „Minden, amivel ölni lehet, közelebb áll a szívemhez” ‑ hát, ilyen embernek nem lennék a szomszédja, aki így beszél, vagy nem bíznám rá napközis táborban a saját gyerekemet, pláne, ha látjuk, hogy közben egy neki nem tetsző újságírónak nem azt mondja, hogy mi a véleménye egyes kérdésekről, hanem előbb a kezével, aztán a testével is odébb löki. Ez a fajta agresszió elfogadhatatlan, ezért kell a jogszabályokon is változtatni.

Mondja meg nekem bárki, akár Ruszin-Szendi Romulusz, álljon már ki, és magyarázza el úgy, hogy az bárki számára elfogadható, hogy ő tulajdonképpen miért vitte magával a fegyverét ezekre az eseményekre! Lőni akart vele? Elő akarta venni? Fenyegetőzni akart vele? Ha lőni akart vele, nem tartott attól, hogy az ott lévő gyerekek, idősek vagy bárki civil is megsérülhet? Mi célból vitte el oda a fegyverét? Sosem magyarázta el. Azt mondta, hogy fenyegetéseket kapott. Szerintem, ha itt bármelyik frakció tagjait megkérdezem, hogy kapott‑e fenyegetést, mindenki azt fogja mondani, hogy kapott már fenyegetést. De azért, mert fenyegetést kaptunk, sem nem mentünk zsírleszívásra, sem nem hordunk magunknál fegyvert, pedig országgyűlési képviselőként erre kinek-kinek lehetősége lenne, ahogy bíróknak, ügyészeknek, rendőröknek, másoknak is lehetősége van magával ilyet vinni.

Mi volt az a helyzet, amiben ő a fegyverét ezek szerint használta volna? Mert nyilván azért viszi magával a fegyverét, mert használni akarja. Én azért hozom a jegyzeteimet, mert abból tartom a felszólalásomat. Azért van nálam a telefonom, mert valakit fel akarok hívni vele, vagy várom, hogy a feleségem szóljon, hogy mi van a gyerekekkel. Ő a fegyverét vitte magával. Azt mire akarta használni? Nem borotválkozásra, az biztos. Nem is jegyzetelésre, az is biztos. Miért volt nála a fegyvere? Mi célja volt ezzel?

Magyar Péter is elismerte, ő is elismerte, hogy fegyver volt nála. Nem ráncot vetett az inge, ahogy azt a baloldali újságírók próbálták hazudni ‑ szokás szerint ‑, hanem fegyver volt nála. Miért volt nála, túl azon, amiért mindnyájunknál van? Mert ki van rá képezve? Mert viszket a tenyere? Mert tudja használni? Miért volt nála az a fegyver? Magyarázza el! Szerintem józan, békés gondolkodású ember nem fogja elfogadni, bármit is mond ennek kapcsán, mert ez csak veszélyt hordoz.

(10.50)

Mi érvekkel vitatkozunk egymással, nem pedig fegyvert viszünk oda, ahova bárki betérhet. Látjuk ezeket a fényképeket, látjuk ezeket a videókat, ott vannak gyanútlan emberek, mindenki békésen megy oda. Lehet, hogy a retorikából egy harciasabbra számít, de azért összességében mégiscsak egy békés gyűlésre számít.

Ezt nemcsak a józan ész meg az emberek mondják így, hanem a gyülekezési törvényünk is ezt szabályozza. Szeretném önöknek minél pontosabban idézni: az Alaptörvényünk mindenkinek biztosítja a békés gyülekezéshez való jogot, a gyülekezéshez, de békés gyülekezéshez való jogot. Ezt történelmi tapasztalatból is írták bele már a rendszerváltáskor is és azóta is a különböző jogszabályokba. Éppen ezért van a 9. §-a a gyülekezési törvénynek, amely a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat tartalmazza. Ebből az első, hogy tilos a gyűlésen ‑ ideértve az oda eljutást és az onnan távozást is ‑ lőfegyvert magánál tartva megjelenni. Tehát tilos bármilyen gyűlésre fegyverrel megérkezni, ezt egyértelművé teszi a magyar gyülekezési törvény. Senkinek nincs ehhez joga, sem Ruszin-Szendi Romulusznak, sem más valakinek nincs joga fegyverrel, de sem lőszerrel, sem robbanóanyaggal, sem robbantószerrel, sem veszélyes anyaggal és ezeknek az utánzatával, senki nem mehet a jogszabályok szerint, ettől békés egy gyűlés. Ő mégis ezt tette.

Ahogy mondtam, ennek van a büntető törvénykönyvben és a szabálysértési törvényben is következménye. Kezdem a büntető törvénykönyvvel. A Btk. 217/B. §-a azt írja: „aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Tehát itt van, a gyülekezési törvényben van benne, hogy mitől békés a gyűlés, és aki ezeket a szabályokat megszegi, az bűncselekmény, vétség, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

De a szabálysértési jogszabályaink is egy szabálysértési alakzatot erre tartalmaznak, amely pedig azt írja ‑ ez a szabálysértési törvény 169. § (2) bekezdése ‑, hogy aki nyilvános rendezvényen működőképes lőfegyvert tartva magánál jelenik meg, szabálysértést követ el. Úgyhogy a szabálysértési alakzat is megvan, a bűncselekményi alakzat is megvan erre, illetve tilos a gyülekezési törvény szerint is valakinek ilyesfajta fegyvert vinni magával. Tehát egyértelmű, hogy itt ez nagyon-nagyon alaposan feltehetően egy jogszabálysértő tevékenység volt.

Amúgy sem elfogadható, ha bárki civilként, tehát nem politikusként, nem szónokként, hanem résztvevőként megy fegyverrel egy eseményre. Mindnyájan ettől tartanak. Sok ilyet tartottunk mindnyájan, ilyenekre megyünk estéről estére. Sokan jönnek el. Mindenki abban bízik, hogy úgy mennek el, hogy senkinek az oldalán nincs fegyver, senkinek nincsenek olyan szándékai, hogy azért vigyen egy fegyvert, mert azt használni akarja. Ennek megálljt kell parancsolni.

Ezért tartom nagyon fontosnak és tartjuk nagyon fontosnak ezt a határozati javaslatot, mert itt cselekedni kell, nem lehet egy vállrándítással ezt elintézni. Nemcsak egy egyszeri kis botlás, hanem láthatólag ez egy többszöri, szándékos akció, amivel ő az erőszakosságát tárgyi eszközzel is megjeleníti. Nemcsak verbálisan erőszakos, amikor a TISZA Párt politikusai beszélnek, nemcsak tettlegességre kerül sor, amikor odébb löki az újságírót, hanem tárgyiasul is az agresszió, élet kioltására alkalmas eszközzel megy el nyilvános rendezvényre, még a saját gyűléseire is. Ez elfogadhatatlan a jogszabályok alapján, a józan ész alapján is, ezért fontos ez a határozati javaslat, és ezért fontos ebben a kérdésben az Országgyűlésnek is lépnie. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)