Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház elé benyújtott javaslat célja, hogy törvényi alapot biztosítson az adminisztrációs terhek csökkentésének a magyar szőlő- és bortermelők helyzetének javítása érdekében. Miért szükséges ez?

Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a posztmodern világunkban jellemző az élet alapvető értékeitől, a valós munkától, általában a valóságtól való elszakadás. Ez tetten érhető az EU-s szabályalkotók gondolkodásában is, különösen azon brüsszeli bürokraták gondolkodásában, akik újabb és újabb, egyre életidegenebb, egyre nehezebben teljesíthető szabályokat hoznak olyan elvont célok eléréséért, amelyeket maguk sem törekednek elmagyarázni az embereknek. Mindezek során, úgy tűnik, fontosabbá vált Brüsszel vagy az uniós intézményeknek az érdeke, mint a szabályozott ágazatok vagy a bennük dolgozók érdeke.

Ilyen ágazat a mezőgazdaság is, amelyet folyamatosan kötnek jobban és jobban gúzsba a szigorodó brüsszeli szabályok, pedig mindannyian tudjuk, hogy a gazdák munkája nélkül nincs étel, nincs ital, és nincs szőlő sem. A gazdák munkája pedig nem az adminisztráció, hanem a termelés. Természetesen a jó gazda mindig tudja, hogy hol tart, vagyis nyilvánvaló, hogy valamekkora nyilvántartás, adminisztráció még a legkisebb gazdaságokban is szükséges és hasznos, de a mérték a fontos. Tudomásul kell vennünk, hogy a gazdák elsődleges feladata a termelés. Tudomásul kell vennünk, hogy a gazdák többsége mikro- vagy kisvállalkozó, aki nem tud és nem akar külön embereket fizetni azért, hogy az irodákban kitalált, bürokrata szemlélettel elképzelt adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesítsék helyette. Neki pedig nincs erre ideje, mert a szőlő és a bor nem vár. Amikor cselekedni kell, akkor cselekedni kell, nem pedig a hivatalok által kitalált űrlapokat töltögetni. Különösen igaz mindez a szőlő- és a borágazatra.

A magyar kormány felismerte ezt, és az elmúlt 15 évben sokat tett a szőlészek és borászok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Nagy sajnálattal mondhatom, hogy volt honnan indulnunk, volt mit csökkenteni. Ha visszagondolok és felidézzük a 15 évvel ezelőtti helyzetet, nagyon borús képet látunk. Egy többszörösen életidegen rendszert, rugalmatlan hatósági jogalkalmazással, naiv, de nagyon szorgalmas, eminens tanuló módjára átvett és alkalmazott EU-s szabályokkal. Mintha azon versenyeztek volna az akkori hazai hatóságok és bürokraták, hogy hogyan nem lehet megoldani a dolgokat; mintha direkt arra ment volna ki a játék, hogy a gazdák kedve elmenjen az élettől ‑ idézőjelben ‑ és a termeléstől.

Örömmel jelentem, hogy a gazdák kedve nem ment el a termeléstől, a magyar gazda nem adja fel a küzdelmet. Különösen igaz ez a magyar szőlő- és bortermelőkre, akik a borászok 12 pontjában megfogalmazták az elképzeléseiket. Ez a 12 pont kormányunk számára sorvezetőként működött, és működik még most is. Ennek szellemében alakítottuk újra a hegyközségi rendszert, és ennek szellemében született meg az új bortörvény is. Azonban miközben az eredményeket sorolom, szeretném hozzátenni, hogy tisztában vagyunk vele: van még dolgunk.

Ennek szellemében a kormány a szőlő- és bortermelők adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentését folyamatos feladatnak tekinti. E feladatunk ellátásának, ezen ígéretünk teljesítésének újabb szakasza érkezett most el. A javaslatok kialakításába bevontuk a szőlő-bor ágazati szakigazgatási szereplőket, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közreműködésével pedig a szőlő- és bortermelők is részt vettek a munkában. A javaslatok kidolgozása során nemcsak a jogszabályok kerültek áttekintésre, hanem a termelőkkel közösen a szőlőtermelés és a borkészítés szakmai fázisai is.

A közös munka eredményeként számtalan javaslat megfogalmazódott, amelyből első körben 16 megvalósítására kerül sor most, de vannak még további pontok, amelyeken folyamatosan dolgozunk.

Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy egyes előírásokat hozzá kell igazítanunk a szőlő- és bortermelés gyakorlati sajátosságaihoz; más esetekben, néhány hatósági eljárás során a kérelmezővel vagy a bejelentővel szemben túl szigorú szabályokat, feltételeket támasztanak a hatályos előírások. Végül pedig fontosnak tartottuk a külső körülményekhez, különösen a klímaváltozáshoz és a borpiaci trendekhez való alkalmazkodás megkönnyítését és felgyorsítását.

Elsődleges célunk az volt, hogy az előírásokat hozzáigazítsuk a szőlő- és bortermelés gyakorlati sajátosságaihoz. A módosításokat az eddigi végrehajtási tapasztalatok alapján fogalmaztuk meg. A cél olyan szabályozási környezet kialakítása volt, amely az adott előírás szőlő- és bortermelés szempontjait is figyelembe vevő teljesítését teszi lehetővé. Ennek a célnak mentén hét javaslatot fogalmaztunk meg.

1. Elsőként az új szőlőtelepítési engedély iránti kérelem benyújtási időszakát módosítjuk oly módon, hogy az adott tárgyévben korábban kerül meghatározásra, és új benyújtási időszak is meghirdetésre kerül ősszel.

2. Eltöröljük a saját termelésű és feldolgozású szőlő szüretének külön történő bejelentésének kötelezettségét.

3. Lehetővé tesszük, hogy a tramini szőlőből készült borokat is lehessen muskotályosnak nevezni.

4. Megkönnyítjük a szőlőtermelők belépését a borpiacra. Ehhez olyan szabályokat alakítottunk ki, amelyek figyelembe veszik a bérfeldolgozott bor készítésének sajátosságait, ezáltal megkönnyítik azok legális értékesítését.

5. A magyar bor mintegy felét külföldön isszák meg, ezért létfontosságú az export könnyítése, elősegítése. Ezért az exporthoz, a harmadik országba történő kiszállításhoz szükséges származási igazolás kiadását egyablakossá és térítésmentessé tesszük, majd pedig elektronizáljuk.

6. Egyszerűsítjük a Magyarország területén kívül elvégzett bérmunka adminisztrációját. A hatályos borjogi szabályozás alapján az általános forgalombahozatali és kiviteli szabályokat kell alkalmazni a Magyarország területén kívülre kizárólag bérmunka elvégeztetése céljából kiszállított borászati termékek esetében is.

(9.10)

Ennek megfelelően sokszor még félkész termékek minőségét értékeli úgy a hatóság, a laboratórium vagy az érzékszervi vizsgálat végzője, mintha azok késztermékek lennének. Az érintett termelőknek ezáltal nemcsak a forgalombahozatali eljárás átfutási többletidőigényével kell számolniuk, hanem objektíve nem elvárható feltételeket is teljesíteniük kell. Ennek elkerülése érdekében külön szabályokat határoztunk meg ezekre az esetekre.

7. Egységesítjük a mértékegységeket a magyar borjogban. A javaslatok második csoportja olyan elemeket tartalmaz, amelyek egyes hatósági ügyek intézése során a szőlő- és bortermelők számára aránytalanul nagy terhet jelentő feltételek egyszerűsítésére irányulnak. Ennek keretében egyszerűsítjük a termőhelyi kataszter kezelésének szabályait; eltöröljük azokat a rendelkezéseket, amelyeknek nem lehet eleget tenni; eltöröljük a duplikált ellenőrzést a támogatással újratelepített szőlőültetvények esetében.

A szőlőtelepítéseket könnyebbé tesszük azáltal, hogy elfogadjuk a meglévő, még érvényes talajvédelmi terveket a kisebb méretű, 1500 négyzetméter alatti telepítéseknél. A szőlészek tapasztalatai szerint a szőlőültetvények újratelepítése esetén sokszor túl rövid a régi ültetvény kivágása és az új telepítések között rendelkezésre álló idő, mert a kivágással keletkező újratelepítési jogosultság öt év alatt lejár.

A módosítással az újratelepítési engedély a megadása időpontjától számítva hat évig lesz érvényes. Egyszerűsítjük, felgyorsítjuk a forgalombahozatali eljárást. A földrajzi jelzés nélküli borok esetén eddig meglévő többletszabályokat eltöröljük. Egy 2023-ban hatályba lépett uniós rendelkezés értelmében a borokon kötelező jelölni az energiatartalmat, az összetevőket és a tápértéket. Utóbbi kettő elektronikusan is jelölhető. Erre kidolgoztunk egy automatikus, térítésmentes és szabadon választható megoldást, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közreműködésével elérhetővé tettünk minden hazai bortermelőnek.

Emellett hatósági átalányértékeket dolgozunk ki és ajánlunk ki a címkén kötelezően jelölendő energiatartalomra is annak érdekében, hogy a borokat gyorsabban el lehessen adni, vagyis hogy az új bor címkéjének nyomtatását megelőzően ne kelljen külön laborvizsgálatokat rendelni és kivárni azok eredményét.

A javaslatcsomag harmadik részébe olyan elképzelések tartoznak, amelyek célja a szőlő- és bortermelők külső körülményekhez való alkalmazkodása során tapasztalt adminisztratív feladatok és terhek mértékének csökkentése. Ennek keretében kiterjesztettük a pezsgőkészítésre vonatkozó jövedéki kedvezményt.

A hatályos előírások lehetővé teszik a palackos erjesztésű pezsgők előállítását és tárolását jövedéki letét és szigorú jövedéki előírások teljesítése nélkül korlátozott mennyiségben, amennyiben a készlet nem haladja meg az 500 hektolitert. Figyelembe véve a fogyasztói szokások változását, ezt a kedvezményt kiterjesztettük a tartályos pezsgők tárolására is, így még több borászat még többféle terméket tud kínálni a borfogyasztók részére. Újraszervezzük és fokozzuk a szőlőnél az aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezést; meggyorsítjuk az eredetvédelemben hozott helyi döntések véleményezését, és rövidítjük a kérelmek átfutási idejét az államigazgatásban.

Az előttünk lévő törvényjavaslat ezen intézkedések törvényi alapját teremti meg, és elsősorban három szabályozási területre terjed ki. A termőföld védelméről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a szőlőültetvények telepítésekor 1500 négyzetméter területnagyság alatt a gazdák mentesüljenek a talajvédelmi terv elkészítése alól, valamint 1500 négyzetméter feletti terület esetén az érintett földterülettel azonos termőhelyi kataszterben szereplő földterület vonatkozásában a korábban készült és érvényes talajvédelmi tervet is elfogadjon a hatóság. A javaslat elfogadásával az indokolatlanul magas költségek anyagi terhe alól is mentesülhetnek a gazdák.

A borexport adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítását javasoljuk, amely bevezeti az egyablakos és egyben ingyenes ügyintézés lehetőségét az Európai Unión kívülre történő kiszállításokhoz szükséges, az európai uniós vámszabályok által megkövetelt származási igazolások igénylésére és kiadására.

A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításával pedig könnyített adminisztrációval, a hegybíró és a Nébih tájékoztatásával lehet további feldolgozás, illetve kiszerelés céljából az ország területéről borászati termékeket kiszállítani. Ezt az érintett termelők korábban csak a forgalombahozatali eljárás lefolytatása után tehették meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett indokolás alapján tisztelettel kérjük, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)