Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen a hidrogénnel kapcsolatos kérdéseket. Kezdeném Kanász-Nagy Máté általánosabb kérdésével, és utána folytatnám magával a projekttel kapcsolatos információkkal.

Igen, a hidrogén tekintetében nagyon nagy elvárásokat látunk. Most volt, főleg a 2020-21-es években egy nagyon nagy fellángolás a hidrogén tekintetében, de ahogy képviselő úr is mondta, elég energiaigényes hidrogént előállítani. Eddig is használtunk hidrogént több esetben, csak eddig nagyrészt földgázból állították elő a hidrogént. Főleg a finomítás, a petrolkémia is nagy mennyiségű hidrogént használ, és nagyon nagy lehetőség lenne, ha ezt zöldforrásból tudnánk előállítani, akkor helyettesíteni tudnánk, ki tudnánk váltani a földgázalapú hidrogéntermelést, és így csökkentenénk hazánk földgázfogyasztását. Úgyhogy alapvetően mi ebben látjuk a legnagyobb lehetőséget. Kormányzati részről is ez a prioritás, hogy azokon a területeken, ahol már használjuk a hidrogént, ott próbáljuk meg a régi földgázból előállított hidrogént megújuló hidrogénre lecserélni. Ott már alapvetően az infrastruktúra egy nagy része adott erre vonatkozóan.

Magyarország a régióban ezen a területen is élen jár. Százhalombattán, a Dunai Finomítóban, a MOL finomítójában egy 10 megawattos elektrolizátort helyeztek üzembe már a tavalyi évben, ami már a finomító hidrogénfelhasználásának egy részét ki tudja váltani zöldhidrogénnel, de értelemszerűen még több ilyen beruházásra lenne szükség.

Én még nagy lehetőséget látok a közlekedési szektorban azokon a területeken, ahol az akkumulátorok kevésbé jöhetnek szóba, például kamionok, illetve buszok esetében, ahol nagy súlyt kell megmozgatni, és nincs elég hely az akkumulátorok elhelyezésére, ugyanis a hidrogénből jóval kevesebb is elég, és jóval kevesebb térfogaton lehet azt az energiamennyiséget hidrogén formájában tárolni, mint akkumulátorok esetében. Úgyhogy azt gondolom, hogy a kamionközlekedésben, buszközlekedésben jelentős szerepe lehet a hidrogénnek a jövőben. Erre is már volt amúgy Magyarországon pilotprojekt, már hidrogénhajtású buszokat is teszteltünk Magyarországon, hogy hogyan kell ezeket a buszokat üzemeltetni, és a kezdeti tapasztalatok nem voltak rosszak.

Ehhez képest a harmadik terület az, amihez ez a mostani törvénymódosítás is kapcsolódik, az pedig az energia tárolásának a kérdése. Alapvetően egy nagy nehézség, főleg a villamosenergia-szektorban, hogy a villanyt nem nagyon lehet tárolni. Akkumulátorban tudjuk tárolni, de az akkumulátoros kapacitások nagyon drágák, és ott sem szezonális tárolásról beszélünk, hanem, mondjuk, napon belüli villamosenergia-tárolásról. A hidrogén ebben jelenthetne segítséget, hogy a villanyból hidrogént állítunk elő, szezonálisan tároljuk, és amikor akár több hónap múlva is szükségünk van arra a mennyiségre, akkor visszaalakítjuk villamos energiává. Erről is szólna amúgy ez a kardoskúti projekt, ezt a teljes értékláncot próbáljuk felépíteni ezzel a pilotprojekttel.

Ugyanakkor teljesen igaza van képviselő úrnak, ez egy nagyon drága eljárás. A sok konverzió mindig energiaveszteséget jelent, ami azt jelenti, hogy jelenleg ez egy elég drága technológia. Viszont nem szeretnénk lemaradni, mert azt várjuk, hogy ez a technológia is olcsóbb lesz, és ne akkor kezdjünk el a technológiával kísérletezni, ezért egy pilotprojekt keretében próbáljuk kitanulni ezt a technológiát. De az tény, hogy piaci alapon jelenleg még nem versenyképes a hidrogén. Ezért is nyújtottunk ehhez a projekthez is egy nagyon jelentős beruházási támogatást, és így tudjuk működővé tenni ezt a projektet.

Úgyhogy igen, tervezünk a hidrogénnel. Én nem gondolom, hogy rövid távon megoldja Magyarország energiaszuverenitási kérdését, de abban biztos vagyok, hogy helyet kap majd a jövő energiamixében a hidrogén, főleg olyan területeken, amit képviselő úr is említett, ahol nem nagyon van más opció, vagy a közlekedés területén, ahol a hagyományos elektromos technológiák nem jelentenek igazi alternatívát.

S akkor Erdős képviselő úr kérdésére konkrétan, hogy hogy is áll a kardoskúti projekt. Ugye, Kardoskúton található az ország egyik föld alatti gáztározója, és ez lenne az a pilothelyszín, ahol megpróbálnánk bekeverni a földgáz mellé hidrogént, és megnézni, hogy hogyan lehet nagy mennyiségben tárolni föld alatt a hidrogént. Alapvetően egy nehezen tárolható molekuláról beszélünk. Nagyon kis molekula, de ha földgázzal bekeverjük, akkor úgy gondoljuk, hogy ez működőképes lesz. Amúgy a kardoskúti projekt részt is vesz egy európai uniós projektben. Egy osztrák földgáztárolóval együtt uniós forrásokat is nyertünk erre a projektre, és jelenleg elkészült a hidrogén-előállító létesítmény, az elektrolizátor, ami zöldárammal állít elő hidrogént. Jelenleg a hidrogén felhasználásával, tárolásával kapcsolatos lépés következne, amihez ez a törvénymódosítás is szükséges, hogy le tudjuk pumpálni a föld alá a földgázzal bekeverve ezt az ott, helyben megtermelt hidrogént. A következő lépése pedig az lesz a projektnek, amikor felhozzuk a föld alól, és egy bizonyos technológiával újra visszaalakítjuk villamos energiává, ez lesz majd a legutolsó etapja ennek a pilotprojektnek. Ennek az előkészületei is amúgy folyamatban vannak. A közbeszerzési folyamat most fog elindulni, de nagyon fontos, hogy bebizonyosodjon, hogy fogunk tudni itt nagy mennyiségben hidrogént tárolni.

Úgyhogy azt gondolom, ez egy nagyon fontos pilotprojekt Magyarország tekintetében, ez fel is tett minket a nemzetközi porondra, és ténylegesen ezen a projekten keresztül ki tudjuk tanulni ennek a speciális technológiának a fortélyait. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)