Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Napjaink egyik legnagyobb kihívása az energiaszuverenitásunk biztosítása, illetve az energiaellátás biztonságának növelése. Éppen ezért Magyarország Kormánya számára kiemelten fontos az, hogy elkerüljük az egyoldalú függőségeket. Éppen ezért kell az energetikában is diverzifikációra törekedni amellett, hogy jelenleg Keletről tudunk a legolcsóbban földgázt beszerezni. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy ne törekednénk új források bevonására is, hiszen a földgáz szempontjából az összeköttetések a szomszédos tagállamok felé már kiépültek. Azeri, katari, illetve török partnerekkel is megállapodtunk abban, hogy ilyen szerződéseket kössünk, illetve nemrégiben született egy megegyezés a leghosszabb távú és legnagyobb mennyiségre szóló nyugati vásárlásról is a Shell céggel.

Az energiaszuverenitás, a béke és a szabadság kérdése a magyar gazdaság egyik sarokköve, ezt a biztonságot szolgálja a most benyújtott törvényjavaslat is. Az energiaszuverenitás és az energiaellátás biztonságának növelése, a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása érdekében jelentősen nőtt az időjárásfüggő megújuló energiahordozók termelése az Európai Unióban és Magyarországon is egyaránt. A napenergia 25 százalékos részesedést tesz ki a hazai villamosenergia-mixben, ezzel világelsők vagyunk. Az elmúlt 5 évben az európai országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a megújulók beépített teljesítménye; már több mint 9 gigawatt kapacitással rendelkezünk, ez négy és félszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának, miközben 2019 és 2024 között a fosszilis áramtermelés szerepe csökkent, a szénalapú termelés részesedése 12 százalékról 6 százalékra, a gázé pedig 25 százalékról 19 százalékra mérséklődött.

A termelési és fogyasztási igények összehangolása így mára komoly feladatot jelent, különösen a villamos energia tekintetében. Ennek egyik módja a villamos energia hidrogénné történő alakítása vízbontással és tárolással. A hidrogén segítséget jelenthet a jövőben a nehezen elektrifikálható iparágak, mint például az üveggyártás, a téglagyártás vagy a vegyipari technológiák esetében a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésében.

Ennek szellemiségében a törvényjavaslat a következő törvényeket módosítja. Elsőként a bányászatról szóló törvény módosításáról szeretnék beszélni. Energiaellátásunk diverzifikációjában a jövőben fokozódó szerepet kaphat a hidrogén, ezért több lépésben alakítjuk ki a hidrogéngazdaság szabályozási környezetét. Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakán fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a hidrogén vezetékes szállításával kapcsolatos keretszabályokat rögzíti, jelen módosítás pedig a hidrogén föld alatti tárolásának szabályozását teremti meg, kiegészítve az előző módosítást. Magyarországnak ugyanis nem szabad lemaradnia az ígéretes megújuló technológiai lehetőségekről, így a megújuló hidrogén biztonságos felszín alatti tárolásának is törvényi keretet kell biztosítanunk. A hidrogén felszín alatt bizonyos földtani szerkezetekben, jobbára porózus kőzetekben tárolható, jellemzően ezek korábbi földgázlelőhelyeket jelentenek. Ennek megfelelően a módosítás a felszín alatti földgáztárolás szabályait rendeli alkalmazni a hidrogén felszín alatti tárolására is. Ez vonatkozik a tartalmi, illetve az eljárási szabályok mellett az eljáró hatóságokra is.

Másodsorban a földgázellátásról szóló törvényt is módosítani szeretnénk, mivel a jelenlegi szabályozási környezet nem engedi meg a tiszta hidrogén bekeverését a földgázrendszerekbe. Fontos megjegyezni, hogy a következő években csupán tesztelési jelleggel történik a hidrogén felszín alatti tárolása.

Módosítanánk továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényt is, ugyanis a hatóság jogköre lesz a jövőben a földgáztároláshoz hasonlóan a földtani szerkezetekben tárolt hidrogénre vonatkozó előírások megszabása is.

Végezetül: a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása is a csomag részét képezi. Az 50 megawatt és nagyobb teljesítményű földgáztüzelésű erőművek többletköltségeinek és regionális versenyhátrányuk csökkentése érdekében szükséges volt mérsékelni az erőművek kötelezettségét a folyékonyszénhidrogén-készletek tartására, és ehhez igazodva kell módosítani a kötelezettségre vonatkozó hivatkozásokat is. Itt az ellátásbiztonság egyáltalán nem sérül, az továbbra is garantálva lesz azzal, hogy ezen erőműveknek a földgáz biztonsági készletből való részesedése garantált egy földgázellátási válsághelyzet esetén. A törvénymódosítás tehát kimondja, hogy a hidrogén föld alatti tárolására a felszín alatti földgáztárolókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ezenfelül lehetővé teszi, hogy a földgáztárolókban megvalósulhasson a tiszta hidrogén bekeverése is.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A hidrogén föld alatti tárolására vonatkozó módosító szabályozás megalkotásakor megtörtént a hatályos földgáztárolási rendszerek felülvizsgálata is. A kutatás során a földtani kutatásra vonatkozó szabályok alkalmazása történne meg kivételi szabállyal. A földtani kutatás bányászati jogot nem eredményezne, de a hatályos szabályozás alapján biztosítaná azt, hogy ugyanazon térrészben hasonló célból ne lehessen földtani kutatást végezni. Sikeres kutatás esetén pedig ‑ amit az összefoglaló földtani jelentés igazol ‑ lehetőség lesz a bányatelek megállapítására, mert a föld alatti hidrogéntárolást az eddigi szabályozásnak megfelelően bányatelekben lehet elvégezni.

Magyarország számára az energiaszuverenitás nem egy elvont politikai fogalom, hanem a nemzet jövőjének és biztonságának alapja. Ezért álláspontunk világos: az energia nem ideológiai, hanem fizikai és gazdasági kérdés. Célunk, hogy a hazai fogyasztók energiaellátása stabil, kiszámítható, fenntartható és megfizethető legyen. Mindezek fényében kérem, hogy a tisztelt képviselők szakmai javaslataikkal és a végén szavazatukkal támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)