Mátrai Márta (Fidesz)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mielőtt elkezdeném a felszólalásomat, először meg kell köszönnöm államtitkár asszonynak az előbbi gondolatait. Én nagyon örülök annak, hogy elmondta, hogy teljesen mindegy, hogy mit mondunk, mit teszünk a gyermekekért, a családokért, az idősekért, a gyerekek jövőjéért, azért, hogy táborba menjenek, figyeljenek, épüljenek, és sokkal kedvezőbb körülmények között legyenek, az ellenzéknek soha semmi nem felel meg. Úgyhogy sajnálom, de itt nem tudunk közös nevezőre jutni. Még csak hangyányi lehetőséget sem látok arra, hogy az ellenzék részéről legalább egy icipici olyan gesztust látnánk, ami összehoz minket abban, hogy végre valamiben együtt tudunk gondolkodni. De ez egyáltalán nem látszik így.

(13.50)

Tisztelt Országgyűlés! A Selmeczi Gabriella és Hollik István képviselőtársam által benyújtott T/12424. számú törvényjavaslat, mint a törvényjavaslat is mondja, a gyermekek által használt digitális eszközök káros hatásáról, valamint a káros hatás elleni védelemről szól. Arra figyelmeztet, hogy új veszélyek fenyegetik a gyermekeink egészséges fejlődését.

A XXI. század digitális vívmányai, az okostelefonok, a játékkonzolok, szinte észrevétlenül férkőztek be a családok életébe, hétköznapjaiba. Ma már tudományos kutatások igazolják, hogy a megfelelő életkor előtti használatuk veszélyezteti a gyermekek testi, lelki és szellemi egészségét. A törvényjavaslat felhívja a figyelmet arra is, hogy a korai és túlzott képernyőhasználat rongálja a családi kötelékeket, elveszi a játék fantáziagazdag világát, a családtagokra történő odafigyelést, és korai időszakban a gyermekeket magányossá teheti.

Általános tapasztalat, hogy már az óvodáskorú gyermekek kezébe is adnak digitális eszközöket azzal a szándékkal, hogy lekötik vele a gyermek figyelmét, ami sokszor a szülő kényelmét szolgálja a beszélgetés és a meseolvasás időtöltésével szemben. Lehet, hogy ez ma kényelmes megoldás, de ennek számos gondja visszaköszönhet a felnőtté válás során, amikor majd tanácstalanul állnak a probléma előtt, és felteszik maguknak a kérdést, hogy „hol rontottuk el”. Akkor ezen már nem tudnak változtatni.

Ezért a jogalkotó a törvényjavaslat 1. §-ában kimondja, hogy a digitális eszközök értékesítése során a forgalmazó köteles a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint a „6 éves korig a használata nem ajánlott” szöveget jól látható helyen közzétenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy érdemes figyelemmel kísérni a szakpszichológusok által feltárt és nyilvánosságra hozott kutatási eredményeket is. Hal Melinda klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy kisgyermekkorban a túlzott képernyőidő visszafordíthatatlan károkat okozhat a gyermek idegrendszerében. Nem véletlen, hogy a WHO 3 éves kor alatt nulla perc képernyőidőt javasol. A jelenség súlyosságát alátámasztják a KSH adatai is, miszerint Magyarországon több mint százezer megkésett fejlődésű és sajátos nevelési igényű gyermek él, és számuk folyamatosan növekszik.

A túlzott képernyőhasználat nemcsak a figyelem, a beszéd, az alvási és evési problémákkal hozható összefüggésbe, hanem akár az úgynevezett virtuális autizmust is elősegítheti. Ennek tünetei közé tartozik a csökkent szemkontaktus, a mimika szegénysége, a játékba vonhatóság csökkenése is. Különösen kritikus a 3-5 éves korosztály, ahol a gyermekek a legfogékonyabbak a nyelvi, finommotoros és mozgáskoordinációs készségek elsajátítására. A képernyő előtt töltött órák azonban elveszik az időt ezektől a létfontosságú fejlődési folyamatoktól, megakadályozva az elemi kötődés és az érzelmekkel való látásmód kialakulását.

Az UNESCO és az ENSZ 2023-as jelentése megerősíti, hogy az okoseszközök túlzott használata rontja az oktatási teljesítményt és a gyermekek érzelmi stabilitását. A mai kor gyermekei ugyanis teljes felkészültséggel használják a különböző digitális eszközöket. A gyermekek számára természetessé vált az online térből elérhető hatalmas információ. Megfigyelhető és sajnálatos, hogy a 20-30 évvel ezelőtti rajzfilmek nem adnak a mai gyermekeknek elég gyors képi változásokat, így azok unalmassá válnak a számukra. A digitális világban született gyermekek között előfordul, hogy 3 éves korukig nem beszélnek, így megjelenik az úgynevezett néma generáció.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A jogalkotón kívül a digitáliseszköz-használat világában megnő a szülői felelősség, hiszen a szülők ismerik a legjobban a gyermekeiket, ők tudják helyes határok közé terelni őket és felügyelni e területen jelenlétüket és magát az eszközök használatát. A szülői felügyelet nagyon fontos, hiszen befolyásolni tudja a gyermek által használt tartalmakat is. A szakemberek szerint a digitális világ helyett a kézzelfogható, megérinthető, Isten által alkotott emberi világot, a személyes, társas kapcsolatokat kellene megismertetni, előtérbe helyezni, hiszen így nem satnyul el, hanem erősödik az érzelmi intelligencia, melynek hiánya sajnos már régóta érzékelhető gyermek- és felnőttközösségekben is egyaránt.

A pedagógusok nap mint nap tapasztalják, milyen hátrányos a képernyő előtt eltöltött túl sok, ám kevésbé értékes idő, amely kihat a gyermekek tanórai koncentrációjára, amely a szakemberek szerint ma már csak néhány másodperc, és az egész személyiségére, magatartására negatív hatással van. Bizonyított tény, hogy a digitális világ nem hat építően a gyermekek lelki, érzelmi... (Köhög.) Elnézést, majd később folytatom. Köszönöm.