Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt héten Orbán Viktor nem tudta pontosan, hogy hol van, Szekszárdon vagy Szegeden, de ennél súlyosabb a probléma, mert tegnap itt a parlamentben azt sem tudta, hogy melyik ország miniszterelnöke, hiszen oly vehemensen szidta Brüsszelt és az Európai Uniót. Szeretném jelezni, hogy az Európai Unióhoz mi önként csatlakoztunk, ezt azért jó lenne tudni. Emellett pedig állandóan arról beszél, hogy a magyar gazdaságnak milyen komoly eredményei vannak, hogy az Európai Unió egyik legjobban teljesítő gazdasága a magyar gazdaság. Mindeközben Varga Mihály, a jegybank elnöke, aki nem mellesleg Orbán Viktornak régi harcostársa, azt nyilatkozta minap, hogy Magyarországnak a 2007-2008-as válsággal kell szembenéznie, olyan erőteljes válsággal, hiszen az elmúlt 12 negyedévből 7 negyedévben csökkent a GDP. Az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország a régióban igen rossz helyen van, csak két ország van mögöttünk, Szlovákia és Bulgária. Viszont az egy főre jutó fogyasztásban hasítunk, mert ott a legutolsók vagyunk. 2010-hez képest Lengyelország 60 százalékkal, Románia 54 százalékkal növelte a GDP-jét, mi pedig 40 százalékkal, amelynek nagy része 2014-2019 között valósult meg, abban az öt esztendőben, amikor óriási mértékű európai uniós támogatásokat kaptunk.

Ugyanakkor viszont infláció vonatkozásában, infláció tekintetében előkelő helyet foglalunk el, hiszen a harmadik legmagasabb inflációt értük el a nyári hónapokban. A magyar infláció 4,6 százalék volt június-júliusban, ez éppen duplája annak, ami az Európai Unió átlaga.

De ha nincs gazdasági növekedés és magas az infláció, nos, a közgazdászok ismerik ezt a jelenséget, ezt úgy hívják, hogy stagfláció, stagflációs válság.

Az államadósság 2009-hez képest megháromszorozódott, és 2019-hez képest is duplájára növekedett ‑ nominálisan mondom természetesen. A GDP 4 százalékát is meghaladja az államadósság utáni kamatfizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ha lenne 4 százalékos gazdasági növekedés Magyarországon, akkor sem növekedhetne a fogyasztás, hiszen azt el kellene költeni az adósság utáni kamat fizetésére. De nincs 4 százalékos gazdasági növekedés, jó, ha az idén lesz 1, azaz 1 százalékos gazdasági növekedés.

(9.20)

Az államháztartási hiány GDP-arányosan évről évre meghaladja a maastrichti 3 százalékot. 6-7 százalékos számok voltak az elmúlt esztendőkben, de még tavaly is 4,9 százalék volt. Ez eléggé egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország visszaesett abba a régi betegségébe, amelyet még a Gyurcsány-kormány idejében szerzett, ezt úgy hívják, hogy fiskális alkoholizmus, vagyis a költségvetés túlköltekezik. Ezekről a tényekről nem hajlandó tudomást venni a gazdaságpolitika fő irányítója, Orbán Viktor és segédje, Nagy Márton.

Most ismét eszeveszett költekezésbe kezdtek. Úgy tesznek, mintha lenne miből költekezni, mert van felhalmozott tartalék. De nincs! Nincs ilyen tartalék! Hitelből költekeznek őrült módon, és egyre nagyobb adósságokat halmoznak fel. Ez a jövőnek nyilvánvalóan nagy terhet fog jelenteni. Azt gondolják most is, hogy működni fog a 2022-es választási kiköltekezés, újból meg lehet vásárolni az embereket, a szavazatokat. Kérdés persze az, hogy a magyar emberek mire emlékeznek jobban, a pénzosztásra vagy a nyomában megjelenő óriási inflációra.

A magyar gazdaság nemcsak válságban van, hanem zsákutcában is. Egy strukturális válság van, amelyet az adott politikai rezsim keretei között nem lehet megoldani, tehát rendszerváltásra van szükség. A jövő évi választás tétje az lesz, hogy továbbra is sodródunk, és egyre jobban lemaradunk a régiónk országaitól, vagy pedig rá tudunk lépni egy tartós fejlődési pályára. Köszönöm szépen a figyelmet.