Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Először is, szerintem nem helyes, ha mindenkit bűnözőnek nevez, aki a bírósági ítéleteket akarja végrehajtani és a bírósági ítéleteknek akar érvényt szerezni.

Induljunk ki abból, hogy a bírósági ítéletek, amikor azok jogerőssé válnak, akkor mindenkire kötelezőek, de különösen a felekre kötelezőek a bírósági ítéletek. Tehát a bírósági végrehajtás a bírósági eljárás része, és azért indul a bírósági végrehajtás, mert a végrehajtást kérő nem kapta meg a jogos követelését, az adós önként nem teljesített, a bíróság a kérelmére pedig elrendeli a végrehajtást. A végrehajtó természetesen nem a saját akaratából indítja meg a végrehajtást, hanem kizárólag bírósági rendelkezés alapján, és mindvégig a bíróság kontrollja alatt; a bíróság bírálja el a jogorvoslatokat a végrehajtási eljárással szemben; és a bíróság dönthet arról is, hogy esetleg az adós mégsem tartozik ‑ végrehajtási perben lehet kérni a bíróságtól ennek megállapítását. Tehát amiről ön beszél, az mind a bíróság rendelkezése alapján történik.

Azt, hogy az egyes végrehajtók törvényesen járjanak el, egyrészt a végrehajtási törvény és az abban lévő számos jogorvoslat szavatolja, másrészt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a végrehajtók tevékenységét folyamatosan ellenőrzi, és amennyiben bejelentést kap, akkor természetesen köteles ezeket kivizsgálni.

A bírósági végrehajtás nélkül nem működik az igazságszolgáltatás, senki nem fog érvényt szerezni, senki más nem fog érvényt szerezni a bírósági ítéleteknek, ha a kötelezettek azokat nem hajlandók végrehajtani.

(9.10)

Tehát arra kérem önt mint egy párt frakcióvezetőjét, hogy ne keltsen hangulatot, ne szítson hangulatot azok ellen, akik a bírósági ítéleteket hajtják végre, először is.

Másodszor: a devizahitelezés tekintetében ez a kormány 2010-től számos, legalább egy tucat intézkedést hozott, ezt ön is tudja. Úgy kezdődött, hogy 2010-ben megörökölte a kormány azt a helyzetet, hogy a 7300 milliárd forintnyi lakossági adósság körülbelül 70 százaléka devizahiteles tartozás volt. 2010-ben az előző, baloldali kormány olyan helyzetet hagyott ránk, hogy az emberek teljesen eladósodtak, azért, mert megszüntettek számos kedvezményes lakáshitelt, számos otthonteremtési támogatást, amit korábban bevezettünk. Ezeket az előnyöket most mindannyian, akik ismerik az Otthon Start programra vonatkozó híreket, élvezhetik. De a 2010-es és a 2025-ös dátum között több mint egy tucat, a devizahitelesek helyzetét könnyítő intézkedést hozott a kormány. Ilyen volt a kilakoltatási moratórium, ilyen volt magának a devizahitelezésnek a leállítása, az árfolyamgát, a végtörlesztés és a Nemzeti Eszközkezelő, amelyben végső soron az állam segítséget nyújtott azoknak, akikre kilakoltatás várna.

Szeretném önnek ‑ és mindenkinek ‑ azt is elmondani, hogy hány embert érintettek ezek az intézkedések. A 2011-ben bevezetett, kedvezményes árfolyamon való visszafizetési lehetőség közel 170 ezer adóst érintett. Utána az árfolyamgát intézkedése szintén további 170 ezer adóst érintett, 50 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek ezek az adósok. 2014-ben az árfolyamréstörvény alapján mintegy 1,8 millió peres eljárást előzött meg az Országgyűlés, 1,8 millióan perelték volna be a hitelintézeteket, ha az Országgyűlés nem dönt. A későbbiek folyamán is még az adósságrendezési eljárásban több ezer személy részesült segítségben.

Tehát a kormány mindvégig segítette a devizahitel-adósokat, mindvégig segítette azokat, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe és így adósodtak el. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)