Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meglepődtem volna, ha a Demokratikus Koalíció támogatta volna, sőt meg is ijedtem volna, hogy valamit elrontottunk, ha támogatja, de hála istennek, erről természetesen nincs szó. Ők továbbra sem Magyarország pártján, hanem Brüsszel oldalán foglaltak állást ebben a kérdésben.

Tisztelt Elnök Úr! Brüsszel legújabb rendelettervezete eljárásjogi trükkök százaival, az egyhangúság megkerülésével kényszerítené Magyarországot az orosz energiahordozókról való leválásra úgy, hogy közben megsértené a tagállamok energiamix-meghatározási jogát, ami egyébként nemzeti hatáskör az alapszerződés szerint; azt gondolom, hogy evvel nyilvánvalóan megsértené a magyar nemzeti érdeket. Éppen ezért helyes, hogy az Országgyűlés sárgalapos eljárást indít, hiszen ezt az Országgyűlés nem hagyhatja szó nélkül.

Itt a Fidesz kifejtette az álláspontját, amely azonos a KDNP-ével. Úgy gondoljuk, hogy Magyarország szuverenitása sérthetetlen, az energiapolitikája pedig ilyen értelemben belügy, és úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések nem arra valók, hogy politikai célok érdekében kicseréljük az eljárási kulcsokat a zárban. A Bizottság a közös kereskedelempolitika jogalapját választotta az orosz gáz és kőolaj uniós importtilalmára, holott a korábbi, egyébként teljesen hatástalan energiaszankciókat a közös kül- és biztonságpolitika alapján egyhangú döntéssel fogadták el. Tehát ha egyszer így, akkor most is úgy kellene csinálni, ezt nem lehet változtatgatni. Ez az úgynevezett jogalapshopping számunkra nem elfogadható, kilóg a lóláb, így is mondhatnám.

A lényege a bizottsági javaslatnak az, hogy 2026-tól megtiltja az új orosz gázszerződések alapján történő behozatalt, a hosszú távúakat 2027 végéig írja elő, 2028-tól pedig korlátozza az LNG-szolgáltatásokat az orosz szereplők felé; ez teljesen világosan sérti a magyar energiafüggetlenséget és a magyar energiaellátás biztonságát is. Az már csak hab a tortán, hogy ezzel Brüsszel az uniós alapértékeket is szembeköpi, megsértve a szubszidiaritás és az arányosság elvét is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése világosan rögzíti, hogy a tagállamok maguk határozzák, határozhatják meg az energiamixüket. A Bizottság tervezete ezzel szemben közvetetten mégis beavatkozik az energiamix összetételébe azzal, hogy kizár teljes forráskategóriákat, ráadásul úgy, hogy az ellátásbiztonság terhét a tagállamokra tolja.

Rendkívül cinikusnak tartom azt az érvelést, amit már tegnap az Európai Ügyek Bizottságának ülésén meghallgathattunk Cseh Katalin képviselő asszonytól, aki azt mondta, hogy tulajdonképpen bizonyos energiahordozókat nem tiltana meg az Európai Bizottság, tehát a kőolaj használatát és a gáz használatát önmagában nem tiltja meg. Ebben persze igaza van, csak azt nem teszi hozzá, hogy amivel ki lehetne váltani az orosz gázt és az orosz kőolajat, az háromszor-négyszer olyan drága lenne, másrészt egyszerűen nincsen csőkapacitás, amivel annyi energiát be lehetne hozni Magyarországra. Tehát ez egy rendkívül cinikus érvelés, a Bizottság pártján álló érvelés, ráadásul egyszerűen nem veszi figyelembe a magyar energiaellátás biztonságát. A magyar energiamix ma három, nagyjából azonos súlyú pilléren áll: földgáz, kőolaj és atomenergia. A brüsszeli javaslat a gázt és az olajat teljesen kilőné, tehát ez felér egy tüdőn lövéssel.

Többen is kérdezték, joggal tették fel a kérdést, tőlünk is el szokták várni ellenzéki képviselők, hogy a kormányzat álljon elő hatástanulmányokkal. Varju László ezt a kérdést is fölvetette, de választ nem adott rá. Tehát hol van a hatástanulmány? Hogyan lehet egy ilyen intézkedést bevezetni úgy, hogy a Bizottságnak semmilyen válasza nincs arra, hogy az egyes tagállamokra, Magyarországra vagy éppen Szlovákiára vonatkozóan milyen hatása lenne ezeknek az intézkedéseknek? Ez hogyan lehetséges? Hogyan tudnak érvelni egy olyan bizottsági javaslat mellett, amely semmifajta hatástanulmányt nem tartalmaz? Persze, elvégezte a magyar kormány és az Energiaügyi Minisztérium a Bizottság helyett ezeket a számításokat, tehát amit a Bizottság elmulasztott, azt a kormány megcsinálta. Ezért önök is pontosan tudhatják ‑ Varju képviselő úr nem, mert ő nem hallotta a bizottsági beszámolóit az Energiaügyi Minisztériumnak, de akkor én tájékoztatom önt is róla ‑, hogy a minisztérium tájékoztatása szerint ez legalább 800 milliárd forintos többletterhet jelentene a családoknak. Tehát amikor ön erre a bizottsági javaslatra igent mond, akkor azt mondja, hogy dobjuk sutba a magyar energiaellátás biztonságát, az nem számít, sőt rakjunk 800 milliárd forintnyi többletterhet a magyar emberek vállára, de így mindenképpen támogassuk a bizottsági javaslatot. Ez az ön álláspontja tulajdonképpen.

(11.20)

Tehát a javaslatnak a gyakorlati következménye teljesen világos: drágább energia, sérülékenyebb ellátás és sokkal nagyobb árvolatilitás. A gáz piaci helyettesíthetősége nem papíron dől el, hanem kapacitásokon, csatlakozási pontokon, szerződéses rugalmasságon és fizikai-hálózati korlátokon. Ezeket ez a javaslat és az önök álláspontja is teljességgel figyelmen kívül hagyja.

És azért menjünk vissza a kályhához! Miért vezette be vagy mi a célja a bizottsági javaslatnak? Az a célja, az az állítása a Bizottságnak, hogy ha ezt a tulajdonképpen 19. szankciós javaslatnak is nevezhető intézkedést bevezetjük, akkor most már biztos, hogy térdre fog rogyni az orosz gazdaság, és akkor nem fogja tovább bírni. Albert Einstein mondta, hogy őrült az, aki folyton ugyanazzal próbálkozik, mégis más eredményre számít. 18-szor próbálkozott és ígérte meg a Bizottság, hogy most már bizti, hogy Oroszország térdre fog rogyni, mindegyik szankciós intézkedésnél ezt hallottuk ‑ egyik se eredményezte ezt, és most tizenkilencedszer is arra kérnek bennünket, hogy rontsunk a magyar energiabiztonságnak, veszélyeztessük az ellátást, vegyünk a nyakunkba 800 milliárd forintos terhet, mert akkor most majd ettől tényleg térdre fog rogyni Oroszország. Nyilvánvalóan ezt önök is tudják, hogy nem fog. Ezek a szankciók hatástalanok maradtak, Oroszországot nem sértették, ugyanis ‑ ha tetszik ez, ha nem, hiába ő az orosz agresszor, de ettől ez még így van ‑ ő ezeket a fosszilis termékeit el tudja adni a világpiacon, ha nem nekünk, akkor másnak. Viszont mi meg nem tudunk vásárolni, vagy ha tudunk is vásárolni, négyszer-ötször annyi áron. Ez nem elfogadható; ilyen egyszerű a dolog.

Úgyhogy összegezve: Brüsszel a teljes orosz gáz- és olajembargóval egyszerűen ellehetetlenítené a magyar energiaellátást, szétzúzná a rezsicsökkentés több mint tízéves eredményét, és 800 milliárd forint pluszterhet tenne a magyar emberek vállára, mindezt annak reményében, hogy ezzel majd térdre kényszeríti Oroszországot. De a 18 szankciós intézkedés hatástalan volt ‑ ez a 19. miért vezetne eredményre? Na, erre a kérdésre önök sem tudnak válaszolni, de ami még rosszabb, hogy a Bizottság sem tud válaszolni. Arra a kérdésre viszont, hogy az országnak káros brüsszeli javaslatot miért is támogatja a teljes ellenzék, van válasz: az, hogy önök Brüsszel zsoldjában állnak, nekünk viszont Magyarország az első. Éppen ezért ezt a káros javaslatot, még ha önök támogatják is, mi biztosan nem fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)