Berki Sándor (Párbeszéd)

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy a cím is sugallja, lehetnénk boldogabbak is, például akkor, ha nem önök lennének kormányon. De ez egy vágyálom, remélem, hamarosan teljesülni fog.

Az elmúlt két nap eseményei után ideje kicsit beszélni tényleg arról, amiért itt vagyunk, ez pedig a belpolitika és a magyar emberek élete, sorsa. Akik már hallottak, tudhatják, hogy én elsősorban Nógrádért dolgozom, mert számomra Nógrád az első. De kezdjünk is bele!

Nógrád vármegye székhelye Salgótarján. Salgótarján neve sajnos már összeforrott a leszakadással, a magárahagyottsággal, és egyszerűen negatív színben tűnik föl ez a város, de sajnos igazából maga a megye is. Miért? Minden évben van egy kutatás, ez idén is megvolt, a KSH csinálja, amelyben kijött, hogy újra a legboldogtalanabb város Salgótarján, a legboldogtalanabb és legélhetetlenebb. Nógrád nem ezt szerette volna, és Salgótarján sem ilyen elsőségről álmodott. De ez van, ez történt, ezen kell változtatni.

Nézzünk néhány adatot! 2025-ben Nógrád megyében 11 százalékos a munkanélküliség, míg az országos átlag nagyjából 5 százalék körül van. Hát, elég durva eltérést mutatunk. A következő számunk a bruttó átlagkereset, ami 503 ezer forint nálunk Nógrádban. Mondhatjuk nyugodtan, hogy az ország többi részén ezt az összeget szokták kihozni nettó átlagnak. S még mindig csak arról beszélünk, hogy maga a megyeszékhely vagy a városaink milyen problémákkal küzdenek, hisz ott vannak bizonyos mennyiségű, mértékű munkahelyek, és sajnos ilyen összegekről beszélhetünk. De itt be kell hozni a környező településeket és falvakat is.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy Kelet-Nógrád, de úgy is mondhatjuk, hogy Nógrád második legnagyobb városa a csőd szélére sodródott, de szerencsére két kelet-nógrádi polgármesternek köszönhetően Magyarország Kormánya Bátonyterenye segítségére sietett. Ezt meg kell köszönnöm, de tényleg a polgármesterek érdeme, hogy odáig el tudtak jutni, hogy támogatást hozzanak ennek a városnak.

Nekem problémáim vannak például azzal, hogy Nógrádot a kettők 1998 óta képviselik a magyar Országgyűlésben. Jó hosszú idő, emésszük meg, és beszéljünk egy kicsit az eredményekről is. Süllyedünk, elestünk, végünk van. Megígértek mindent, beígértek mindent, de aki járt Nógrádban, az látja, tudja, hogy ami volt, még azt is lecsupaszították, letisztították. Ígérgetések persze vannak, csak nincs megvalósítás. A kormány és a kormánypárti képviselők részéről folyamatosan jönnek az ígérgetések: ipari parkok, munkahelyek fejlesztése, turisztikai attrakciók, fellendülés. Egy kitétel: mindannyian tudjuk, hogy Nógrádban a turizmust fejleszteni kellene, de nem értjük, hogy miért nem történik ez meg. Nem tudjuk erre a választ, de talán hamarosan meg fogjuk tudni, mert reményeim szerint jövőre olyan országgyűlési képviselője lesz például Kelet-Nógrádnak, aki ezeket a fejlesztéseket prioritásként fogja kezelni.

Salgótarján választott vezetése kormánypárti lett. Egyelőre nem jött el a Kánaán, az ígéretek még mindig maradnak, de bízzunk benne, hogy nem lesznek átvágva a választók, és ezek az ígéretek valósággá válnak. Viszont azt nagyon fontos megjegyezni, hogy óriási felelősség és döntés városvezetőnek is lenni, mert dönteni kell, hogy pártkatonákká válnak, vagy pedig az ott élőket szolgálják.

Röviden: nem bonyolult a dolog, valódi, célzott gazdaságfejlesztési programra van szükség Nógrádban, infrastruktúrára, ipari beruházásokra, tartósan növelni kell az alkalmazotti jogviszonyokat, megtartani a foglalkoztatást és a valódi érdekképviseletet, és szembemenni azokkal, akik nem támogatnak minket, mert ez Nógrád érdeke. Köszönöm szépen, elnök úr.