Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindenki életében a legfontosabb a gyermek, a saját gyermekünk, és amikor látunk egy másik gyermeket, aki rossz helyzetben van, nélkülöz a családja, vagy bármi egyéb nehézség merül föl, vagy úgy látjuk, hogy nem megfelelően nevelkedik az a gyermek, akkor fokozottan is összeszorul az ember szíve, hogy vajon azzal a gyerekkel mi lesz. Egyik gyerek sem tehet arról, hogy milyen családba születik: olyan családba születik, ahol tehetősek a szülők, vagy olyan családba, ahol szegények a szülők; olyan családba, ahol anyagi körülményektől függetlenül a szülők sokat foglalkoznak a gyerekkel, vagy olyan családba, ahol elhanyagolják a gyereket. Erről maga a gyerek nem tehet, nem tehet arról, hogy pontosan őt a gólya hol tette le, melyik családba érkezett.

Nekünk emberi felelősségünk az, hogy bárhova is érkezik egy gyerek, bárhol is születik meg, ott segítsük őt. Vannak olyan esetek, mi is tudjuk, a legszélsőségesebb eset, amikor ott is hagyják, mondjuk, a születés után a kórházban a gyermeket, nekik is próbálunk segíteni olyan nevelőszülőket, örökbe fogadó szülőket találni, akik gondoskodnak róla, és minden más esetben is felfigyelni arra, hogy ha valamelyik gyerek nem kapja meg azt gyermekkorában, amit ön is mondott, ahhoz, hogy felnőttkorában is egy mások felé bizalommal levő, gyermekkorában is szeretetet kapó, éppen ezért másokban is megbízó, másokkal is együttműködni tudó felnőtt legyen, és így legyen egy boldogabb élete. Ezért fontos a gyermekvédelem.

Ezért az egyik legnagyobb növekedést mutató tétel a költségvetésünkben is az elmúlt 15 évben pontosan a gyermekvédelem. Amikor átvettük a kormányzást, akkor 18,5 milliárd forint szerepelt gyermekvédelmi célokra ‑ ez most 129,1 milliárd forint. Tehát közel hétszeresére emeltük azt, ami gyermekvédelemre fordítható, pontosan azért, amit az előbbiekben is elmondtam, és még sorolhatnám, a gyerekétkeztetési vagy más források is hogyan bővültek, pontosan azért, hogy az otthonról hozott hátrányokat próbáljuk meg kompenzálni, próbáljuk meg a gyereknek a megfelelő felnevelkedést biztosítani.

A konkrét eset kapcsán korábban a rendőrséghez bejelentés ennek kapcsán nem érkezett, ugyanakkor ön kitett egy videót az esettel kapcsolatban, és miután ön a Facebook-oldalra kitett egy videót, utána a rendőrség maga is elkezdett az ügyben információkat gyűjteni, úgyhogy az információk beszerzése a nyomozó hatóság részéről már megkezdődött. Említette, hogy ön is be fog nyújtani egy feljelentést, egy iratot a rendőrségre, ott akkor a rendőrség rendelkezésére fog állni még több információ, és ha szükséges, akkor így a gyermek érdekében lehet lépni.

El kell mondanom önnek, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálat rendszeresen tartja a kapcsolatot a családdal. Ön nyilvánvalóan bizonyos szempontból fogalmazott, de szerintem ön is úgy gondolja, és én is úgy gondolom, hogy nyilván vannak a család- és gyermekjóléti szolgálatban nagyon sokan, akik szívvel-lélekkel tényleg azért dolgoznak, hogy azok a gyerekek, akik nem kapják meg otthon a törődést, a figyelmet, a gondoskodást, a szeretetet, azt ők valahogy, valamilyen módon megpróbálják megadni nekik, vagy úgy, hogy a családban segítenek, vagy úgy, hogy nevelőszülőknél segítenek a gyereknek. Sokféle mód van erre.

Ha már a nevelőszülőség így szóba került, itt is igyekeztünk az elmúlt években növelni azokat a díjakat, amelyeket a nevelőszülők kapnak. A kormányzásunk kezdetekor nettó 15 ezer forint volt egy egy gyermekről gondoskodó nevelőszülő díjazása, ez most 106 ezer forintnál is több, aki pedig három gyermekről gondoskodott, ő nettó 45 ezer forintot kapott 2010-ben, és most már nem nettó 45 ezret, hanem nettó 261 ezer forintot kap. Tehát igyekeztünk itt is növelni a forrásokat, pontosan azért, hogy legyenek is olyanok, akik anyagilag is megfelelő díjazást kapnak azért, hogy az otthonukból, a családjukból kiemelt gyermekekről gondoskodjanak.

Tehát visszatérve a konkrét esetre Uzdnál, bízunk benne, hogy a gyermekek érdekében fog megoldódni. Azt kérem, hogy ne általánosítsunk semmilyen irányból. Vannak, akik szívüket-lelküket kiteszik, de nyilván van és lehet olyan eset is, erre majd még igyekszem kitérni, amikor valakik nem megfelelően dolgoznak, erre mi külön jogszabályt fogadtunk el itt a parlamentben.

A család kapcsolatot tart a család- és gyermekjóléti szolgálat tagjaival, az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival, a védőnővel. Pontosan azért igyekeznek ott is a gyermekjóléti szolgálat tagjai velük kapcsolatot tartani, hogy a gyermekek számára a legideálisabb helyzetet válasszák meg. Mindig nehéz döntés, hogy a gyermeknek, amikor kritikus helyzetben van a család, hol van jobb helye, a vér szerinti szülőknél vagy onnan kiemelve. Nyilván minden szakmai dokumentum, nemzetközi dokumentum, hazai dokumentum is elsősorban mindig arra törekszik, hogy megjavítsa a családi formát annyira, hogy a gyerek a vér szerinti szülőknél nőjön fel, de ha ez nem lehetséges, akkor lép közbe az intézményrendszer.

És amire ön utalt, hogy vannak‑e vajon olyanok, akik nem alkalmasak a jelzőrendszerben vagy az egész gyermekvédelmi rendszerben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), ezért vezettük be a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és a kifogástalan életvitel ellenőrzését. Ennek a részleteiről talán majd legközelebb beszélek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)