Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! Először is hadd köszönjem meg azt a munkát, amit mind a gazdasági minisztérium csapata, mind az Állami Számvevőszék, valamint a Költségvetési Tanács végzett, hiszen ismét a tavaszi időszakra esett a jövő évi költségvetés előkészítésének ideje, és ehhez a munkához, azt gondolom, eléggé sok türelemre és megfelelő munkára volt szükség. Innen is köszönjük szépen a munkát.

Tisztelt Ház! Kedves Elnök Úr! A 2026. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitája május 21-én és 22-én lezajlott. A költségvetésitörvény-javaslatot a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta. Mint a kijelölt bizottság előadója, ezúton az ő véleményüket is ismertetem.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Most pedig a tárgyaló bizottságok véleményét fogom elmondani. A Költségvetési Bizottság szerint Európa az Ukrajnában zajló véres háborún túl egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Például a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság és Ukrajna erőltetett, gyorsított uniós csatlakozása egyre nagyobb veszélyt jelentenek.

Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is. A magyar kormány következetesen mindig háborúellenes stratégiát követ, hiszen azt gondoljuk, hogy a háború végső egyenlege mindig negatív, a békéé pedig pozitív.

(14.50)

A háborúellenes stratégia az, ami garantálja, hogy a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében készült el a 2026-os költségvetés, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak. Ugyanakkor továbbra is megvédjük az elmúlt évek eredményeit. Fenn kívánjuk tartani a rezsicsökkentést, megvédjük a magyar munkahelyeket, és fokozzuk Magyarország védelmi képességét, hiszen a békéhez erő kell.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos nemzetiössztermék-bővüléssel, 3,7 százalékos hiánycéllal és 3,6 százalékos inflációval számol. Szeretném kiemelni, hogy a tervezett hiánycél megegyezik a kamatkiadásokkal, így az úgynevezett elsődleges egyenleg egyensúlyban lesz. 2026-ban a költségvetés a magyar családoknak összesen 800 milliárd forintot fizet ki a lakossági állampapírok kamataira, nem a külföldieknek, hanem a megtakarító magyar családok részére. A munkahelyek védelmét szolgálja, hogy a kormány igyekszik beruházásokkal lendületbe hozni a gazdaságot. Éppen ezért bővülni fog a „Magyar falu” program, folytatódik a vidéki otthonfelújítási program, a Demján Sándor-program, a Jedlik Ányos energetikai program, valamint a „150 új gyár” program.

A Külügyi Bizottság véleménye. A magyar kormány minden erejével kiáll a szomszédunkban dúló háború minél gyorsabb lezárása mellett. Ebben a Külgazdasági és Külügyminisztérium kezdettől fogva kulcsszerepet játszik: következetesen támogatja a békére irányuló törekvéseket, és kiemelkedően fontos tevékenységet végez Magyarország biztonságának megvédése, hazánk gazdasági pozícióinak megerősítése, valamint energiaellátásunk zavartalanságának garantálása érdekében.

A minisztérium a gyorsan változó világpolitikai helyzetben minden körülmények között a nemzeti érdekek és a nemzeti szuverenitás védelmét helyezi előtérbe. A tárca két nagy, logikailag elkülöníthető, de összefüggő területért felel: a diplomáciáért és a külgazdaságért. A 2026-ra tervezett teljes költségvetése 527 milliárd forint, ebből a külképviseleti hálózat működtetésére és fejlesztésére 121 milliárd forint, külgazdasági támogatásokra, beruházásösztönzésre és kötött segélyhitelezésre 176 milliárd forint jut. Ez összhangban áll a minisztérium előtt álló külpolitikai és gazdaságfejlesztési feladatokkal, és elegendő forrást biztosít ahhoz, hogy a tárca jövőre is sikeresen hozzájáruljon a béke előmozdításához, a szuverenitás védelméhez és ezeken keresztül közvetve a magyar családok támogatásához.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. A 2026. évi költségvetés az energiafüggetlenséget, a zöldátállást és a térségi víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztését célozza. A stratégiai beruházások biztosítják a klímavédelem és a gazdasági növekedés egyensúlyát, megerősítve ezzel a nemzeti érdekeket és a fenntartható jövő alapjait. A nukleáris kapacitások hosszú távú fenntartásának és bővítésének részeként a Paks II. atomerőmű-projekt előirányzata összesen mintegy 95 milliárd forintot tesz ki a 2026-os költségvetésben. A meglévő paksi blokkok kapcsán az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 35 milliárd forinttal járul hozzá az alaphoz. Az MVM megújuló portfóliója főként a naperőművek révén már meghaladja a 900 megawatt csúcsteljesítményt, a napenergia részaránya a hazai áramtermelésben elérte a 25 százalékot, ezzel Magyarország az élmezőnyben van Európában. A diverzifikáció jegyében az MVM Közép-Európa Energia Zrt. hosszú távú kapacitásokat kötött le a horvátországi Krk-sziget LNG-termináljában, ahonnan évente 1 milliárd köbméter cseppfolyósított gáz érkezik.

Vízügyi fejlesztések. Cél a térségi gazdaságok megerősítése, a befektetési környezet javítása és a fenntartható vízellátás biztosítása. Nagy volumenű beruházások zajlanak a Vas vármegyei Bük városában; új vízkutak, víztisztító, víztorony, szennyvízhálózat a Tatabánya-Oroszlány-Tata-térségben, valamint Szegeden és a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson is közel 14,5 milliárd forint többlettámogatás szolgálja a célzott megvalósulásokat.

A Gazdasági Bizottság véleménye. A 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy‑e a magyarok pénze. A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja költeni az európai országok, így Magyarország pénzét is. A 2026-os költségvetésben Magyarország forrásait nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fogjuk fordítani. A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családokat helyezzük az első helyre. A jövő évi költségvetés célja többek között a növekedés lendületbe hozása, méghozzá úgy, hogy abból a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön. A bővülés egyik legfontosabb alapköve a munka, és ezen a téren történelmi előrelépést hajtottunk végre, hiszen a 2010-es évtized azért válhatott Magyarország egyik legsikeresebb gazdasági korszakává, mert a nemzeti kormány a belgazdaságban az együttműködésre, a külgazdaságban pedig a jó és gyümölcsöző kapcsolatokra alapozta döntéseit.

Napjainkban jelentős gazdasági és politikai változások történnek a világban. Látható, hogy az Egyesült Államokban számunkra pozitív változások zajlottak le, így a magyar gazdaságpolitikának még kedvezőbb külkereskedelmi lehetőségei adódnak Kelettel és Nyugattal egyaránt. A munkaalapú gazdaság a válságok idején is megvédte Magyarországot, hiszen meg tudtuk tartani a 2010 óta létrehozott egymillió új munkahelyet, több mint háromszorosára emeltük a magyar gazdaság teljesítményét, mindemellett pedig alacsonyan tartottuk a munkanélküliséget is.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2026-os költségvetés is biztosítja majd hazánk gazdaság- és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a további kormányzati célok elérését is. Ezzel párhuzamosan kiemelten kezeli a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás megerősítését, középpontjában a gazdasági növekedés ösztönzése mellett a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentése áll.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, a Népjóléti Bizottság, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, az Igazságügyi Bizottság, a Kulturális Bizottság megvizsgálta és megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de további véleményt nem fogalmazott meg.

A Mezőgazdasági Bizottság véleménye következik. 2026-ban a fő feladatunk, hogy átfogóan gondoskodjunk a magyar agrárium jövőjéről, amely felöleli a mezőgazdaság, az agrár- és vidékfejlesztés, az élelmiszeripar, valamint a hal- és vadgazdálkodás sorsát. Az erdők megőrzése, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet, a természet védelmének szabályozása és támogatása egyaránt szerves része e nemes küldetésnek. Az előbbieken túl kiemelt cél az élelmezésbiztonság megteremtése és fenntartása, hogy a magyar emberek asztalára biztonságos, kiváló minőségű hazai termékek kerüljenek nap mint nap.

Továbbra is célunk hazánk GMO-mentességének fenntartása, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása és a biológiai sokféleség védelme, az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevétele mellett. Emellett további támogatásra és egy védjegy bevezetésével terméktanúsítási rendszerrel is előmozdításra kerül a GMO-mentes élelmiszer-előállítás. A magyar agrárium ügye nem csupán gazdasági kérdés, hanem nemzeti ügy is, jövőnk egyik alappillére.

(15.00)

A fenti célokat egy óriási veszély fenyegeti, ez pedig Ukrajna európai uniós gyorsított csatlakoztatása. Mi erre az értelmetlen lépésre nemet mondunk, mert csak így van esély arra, hogy a magyar mezőgazdaságot fejlődési pályán tartsuk, ahogy ezt tettük az elmúlt 15 évben.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleménye. Véleményünk szerint 2026-ra egy olyan költségvetés született, amely kivédi a háború káros hatásait, amely a gyermekeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi középpontba. Az előttünk fekvő jogszabálytervezet a jogalkotás szakmai követelményeinek maradéktalanul eleget tesz. A költségvetésitörvény-javaslat a polgári fordulatot követő évek gyakorlatának megfelelően jövőre is nemcsak Magyarország, hanem a nemzet költségvetése is lesz. 2026-ban is megbízható hátteret biztosít mindazoknak a programoknak a megvalósításához, amelyek a külhoni magyar közösségek megmaradását és gyarapodását szolgálják. Összegezve, jövőre mintegy 90 milliárd 751 millió forintot tervez a nemzetpolitikai célok megvalósítására a törvényjavaslat.

A Nemzetbiztonsági Bizottság is megállapította a törvényjavaslat határozati házszabálynak való megfelelőségét.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye: a 2026-os költségvetés stabil, növekedésorientált és felelős tervezet, amely a békét, a biztonságot és a fejlődést szolgálja, kiemelten támogatja a családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és a hazai vállalkozásokat. A cél olyan gazdaság, ahol minden vállalkozásnak van lehetősége fejlődni, egyet előre lépni. Magyarország adópolitikája kiszámítható és versenyképes. A 9 százalékos társasági adó Európa legalacsonyabbja, ami ösztönzi a beruházásokat és munkahelyeket teremt. A családtámogatások bővülnek, 2026-ban már a 30 év alatti kétgyermekes édesanyák is szja-mentességet kapnak, ami összesen 320 milliárd forintot hagy a magyar családoknál. A vállalkozásfejlesztés a középpontban van. A 4900 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretből 1400 milliárd forint jut a kis- és középvállalkozások támogatására.

A Demján Sándor-program már bizonyított, első körben 300 cég kapott 28 milliárd forintot. 2026-ban a program tovább bővül. A digitális és pénzügyi eszközök is erősödnek: a „Digitális voucher” program 10 milliárd forinttal segíti a mikrovállalkozásokat; a Széchenyi-kártya-program 114 milliárd forintos kerettel folytatódik, 3,5 százalékos kamattal; az Exim hitelprogramja 350, az új külpiaci csomag pedig 50 milliárd forintos keretből gazdálkodik; 650 milliárd forintnyi uniós támogatás válik azonnal elérhetővé előfinanszírozással. A költségvetés vezérelvei: a dolgozó emberek támogatása, a családok védelme, a vállalkozások megerősítése és a nemzeti szuverenitás megőrzése.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye. A részletes vita során a bizottság az alábbi véleményt fogalmazta meg: a törvényjavaslat alapján a nemzetiössztermék-arányos államadósság 2026 végére a nemzeti össztermék 72,3 százalékára csökkenhet a 2025-ös év végére várható 73,1 százalékról. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 2400 milliárd forint juthat Magyarországra jövőre a költségvetésben megjelenő kohéziós alapok, agrár- és halászati alapok, egyéb uniós programok, valamint a költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatások révén. Az EU költségvetéséhez a magyar hozzájárulás 789 milliárd forintot tesz ki.

Tisztelt Ház! Kedves Elnök Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot a végszavazáskor támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)