Kanász-Nagy Máté (független)

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben az ország ‑ nagyon helyesen ‑ sokat beszél a kormányzati körök luxizásáról, luxuskiadásairól, luxuséletmódjáról, sajnos keveset beszélünk egy másik problématerületről, ez a közszféra és a közszféra helyzete, a közszférában dolgozók megbecsülése, az ő bérhelyzetük. Egyáltalán nem lenne luxus az ő helyzetük javítása, a közszféra forrásainak az emelése, de erre sajnos a mai napig nem került sor. És ha megnézzük például a jövő évi költségvetés számait, akkor szintén nem látjuk azokat az emeléseket, forrásbővítéseket, amelyekre egyébként szükség lenne.

Erről szeretnék ma beszélni, de előbb nézzük meg röviden, mi az oka annak, hogy nem kezelik megfelelően a közszférát, illetve hogyan is kezeli a kormány a közszférát: úgy kezeli, hogy használja, illetve kihasználja. Láthatjuk egyrészről azt, hogy a kormányzati akaratot milyen módszerekkel, milyen módokon keresztül verik át a közszférán is, hogyan hajtják végre a kormányzati akaratot, de ennek a használásnak és kihasználásnak a másik formája tehát, hogy nem adják meg azokat a forrásokat, amikre szüksége lenne a közszférának. Tulajdonképpen ez is egyfajta megszorítás, ez is egyfajta pénzelvonás, amire azt gondolja a kormány, hogy a közszféra alkalmas, hiszen el lehet vonni a forrásait, vagy nem odaadni azokat a pénzeket, amikre szükség lenne.

Hogy miből táplálkozik ez a gondolat, ennek is több forrása lehet. Lehet, hogy ott van az a neoliberális szemlélet, ami azt mondja, hogy egyébként nincs szükség egy erős közszférára, nincs szükség erős közszolgáltatásokra. Az emberek, a családok, a közösségek vegyék meg saját maguknak magánzsebből, magánforrásokból azokat a szolgáltatásokat, amikre szükségük van. De emellett persze azt is látjuk, hogy ott van az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika, például túl sokat költenek, mondjuk, atomerőmű-bővítésekre vagy akkumulátorgyárak támogatásaira, és emiatt sem jut pénz ‑ az akarat hiánya mellett ‑ a közszférában dolgozók megbecsülésére.

Én egy példát szeretnék most ismét hozni, ők a szociális dolgozók, és közel százezren vannak, a közszférában dolgoznak. Nézzük meg az ő helyzetüket! Tulajdonképpen azt látjuk, hogy az ő bruttó átlagkeresetük alig éri el a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetnek ‑ ami jelenleg bruttó 730 ezer forint körül van ‑ a kétharmadát, tehát jelentősen elmaradnak a szociális dolgozók fizetései a nemzetgazdasági átlagtól. És egyébként azt látjuk, hogy a közszférán belül ők a legkevésbé megbecsült kollégák, szakemberek. És még egyszer: tehát közel százezer kollégáról beszélünk.

Éppen ezért volt nagyon fontos az a kormányzati kijelentés, ami magától a miniszterelnöktől érkezett. Egyébként tavaly év végén mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy jelentős béremelésre készülnek az ő esetükben, ez 2026-tól várható. Ahogy ő fogalmazott: értékelhető, áttörő erejű béremelés lesz a szociális dolgozóknál, ez várható. És én emlékszem arra is, amikor nem is olyan régen, még húsvét előtt miniszterelnök úr adott egy interjút, egy ominózus interjút Hont Andrásnak, ahol szintén arról beszélt, hogy egy kormányzati egyeztetésről érkezik, ahol a bérhelyzetet tekintették át, és számos ágazatban, számos esetben várható ezzel kapcsolatban előrelépés a jövő évben.

Sajnos viszont, ha megnézzük a beterjesztett költségvetési javaslat számait, akkor a szociális dolgozók megbecsülése, béremelése teljes mértékben hiányzik ebből a javaslatból. Hiába tett tehát maga a miniszterelnök is többször erre vonatkozó ígéretet vagy pozitív kijelentéseket a béremelésükkel kapcsolatban, ez tehát nem várható jövőre sem.

Én a magam részéről ezért adtam be költségvetési módosító javaslatot, nemcsak a szociális szféra esetében, hanem egyébként az oktatási szféra esetében, ahol bár folytatódik a pedagógusok valamilyen mértékű ‑ szerintem alacsony és kismértékű ‑ béremelése, de az ő béremelésük mellett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak béremeléséről egyáltalán nincsen szó, és szintén nincsen szó a jövő évi költségvetésben sem.

Én azt gondolom, hogy mindkét munkavállalói csoport esetében ‑ az egyik esetben tehát 100 ezer emberről beszélünk, a nevelést-oktatást közvetlenül segítő kollégák esetében 44 ezer emberről beszélünk ‑ nem látjuk a béremelést. Szerintem szükség lenne legalább egy 50 százalékos azonnali béremelésre.

Én remélem azt, hogy a költségvetés további vitájában, illetve szakaszaiban érkeznek majd kormánypárti módosító javaslatok is, vagy támogatnak olyan ellenzéki javaslatokat, akár az enyémet, amikkel lehet orvosolni ezt a kérdést. (Az elnök jelzi az időkeret lejártát.) Ezt megígérték, és ezek a szférák, ezek az ágazatok is várják a béremelést jövőre. Köszönöm szépen a türelmet.