Balassa Péter (független)

BALASSA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Meghívott Vendégek! Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szeretnék néhány gondolatot mondani. De engedje meg, elnök úr, hogy előtte egy kicsit formabontó legyek!

A politikai igazgató úrnak a kijelentése eléggé megdöbbentő volt számomra, ugyanis Marika nénit és Pista bácsit nem nagyon érdekli, hogy Németországban és Ausztriában milyen problémák vannak, hanem őket az érdekli, hogy Magyarországon menjenek rendben a dolgok, és Magyarországon legyen olyan élet, amit a magyar emberek megérdemelnek. Ezt csak azért mondom, mert a magyar emberek kétharmada úgy gondolja és úgy érzi ‑ minden egyes felmérés alapján ‑, hogy nem jó irányba mennek a dolgok.

De térjünk a napirendre, és térjünk a tárgyra, amiről szeretnék beszélni. Az Európai Ügyek Bizottsága holnap fogja tárgyalni a határozati javaslatomat, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez. Számos alkalommal ezt már megtettem, és soha nem vették tárgysorozatba. Holnap újra megpróbálkozom ezzel.

(15.10)

S hogy mennyire aktuális a politikai éle, azt gondolom, hogy mi sem mutatja jobban: a múlt heti elég parázs viták. Önök mindig az átláthatóságról beszélnek, és arról beszélnek, hogy akkor egy olyan törvénytervezetet fognak benyújtani, ami önök szerint semmi problémát nem okoz. Hát, akkor itt a válasz: tessék csatlakozni az Európai Ügyészséghez! Ha nincs mit titkolni, akkor nincs mitől félni. Ezt nem azért mondom, mert rengeteg képviselőtársam már beadta, tehát nem én vagyok az egyetlen, aki ezt beadta, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Ez nem egy politikai divat vagy egy külső nyomás, hanem azt gondolom, a magyar kormánynak ez egy belső meggyőződése kellene hogy legyen. És itt megint egy felmérésre szeretnék hivatkozni, hogy a fideszes szavazók 68 százaléka is támogatja azt, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Megint egy érdekes adat, hogy a 2004-es csatlakozásunk óta az összes tagország már csatlakozott az Európai Ügyészséghez, kivéve Magyarországot, ami egészen érthetetlen és egészen döbbenetes, főleg annak tudatában, hogy igazából ők csak a csalásokat és a sundám-bundám dolgokat figyelik, és a magyar szuverenitásba és a magyar igazságszolgáltatásba nem szólnak bele. De hát, ha önök mindig erre hivatkoznak, és még egyszer mondom, ha nem lenne mitől félni, akkor azt gondolom, hogy már rég megtették volna a csatlakozást.

De nézzük is, hogy milyen ügyek voltak itt! Elég sokat felírtam magamnak: Völner-Schadl-ügy, Elios-ügy, Gruevszki-ügy; a Rogán-féle letelepedési kötvények, nemzeti konzultációk és kormányzati propagandapénzek dolga; a Mészáros-vagyon gyarapodása; vagy hogy egy aktuális témát mondjak megint: az MNB-alapítványok ügye, ami eléggé borzolja a magyar társadalom kedélyeit. Tehát sok-sok olyan ügy van, ami, azt gondolom, hogy nagyon is érdekli a magyar embereket, Pista bácsit és Marika nénit is, és nem az, hogy Németországban meg Ausztriában milyen gondok vannak.

Nézzünk meg egy OLAF-jelentést! A 2022-es OLAF-jelentés mutatja és bizonyítja, hogy Magyarországon volt az egyik legmagasabb arányban a javasolt visszafizetés és az uniós támogatások visszatartása, valamint több milliárd forintról beszélünk, amit a magyar állam kénytelen volt visszafizetni, vagy meg sem próbált még lehívni, vagy nem tudta. Ilyenkor tegyük fel a kérdést: ha ez nem korrupció esete, akkor mégis mi lenne az?

A kormány sokat beszél arról, hogy Brüsszel tartja vissza a pénzt, de ne feledjük, az Unió nemcsak pénzt ad, hanem elvárásokat is támaszt. Például ilyen a jogállamiság, átláthatóság, de az elszámoltathatóságot is cserébe kérik ezért. A magyar embereknek, meggyőződésem, hogy joguk van tudni, hogy a nekik járó uniós forrásokat ki és hogyan használja fel. Joguk van tudni, miért csúsznak az egészségügyi fejlesztések, az iskolafelújítások vagy a vidéki önkormányzatok támogatásai. Ezért felszólítom a kormányt, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra az OLAF-jelentések teljes tartalmát; az OLAF-ajánlások alapján független hatóság vizsgálja ki a korrupciós ügyeket; legyen végre valós, átlátható közbeszerzési rendszer, amely nem a kiváltságos kevesek játszótere.

Meggyőződésem, hogy nem pártpolitikai, hanem nemzeti érdek az, amiről beszélek. A korrupció ára nem egy OLAF-jelentés, hanem a leszakadó kistelepülés, a bezárt háziorvosi rendelő, a működésképtelen iskola. Ha komolyan vesszük hazánk jövőjét az Európai Unióban, akkor nem eltitkolni kell ezeket a vizsgálatokat, hanem levonni belőlük a következtetéseket. Ezért kérem önöket, támogassák határozati javaslatomat Magyarország csatlakozásáról az Európai Ügyészséghez. Tegyünk közösen egy világos lépést afelé, hogy a közpénzek felhasználása átláthatóbb, a jogérvényesítés hatékonyabb, a magyar demokrácia pedig hitelesebb legyen! Köszönöm, hogy meghallgattak.