Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztői expozém során a Gazdasági Bizottságban született döntést és az előterjesztés érdemi szakmai minősítését mondtam el. Ezúttal azokat az elemeket fogom megvilágítani, illetve azokat az álláspontokat fogom megjeleníteni itt a parlamenti vitában, amelyek a Fidesz-frakció vezérszónokaként a Fidesz parlamenti frakciójának képviselői között merültek fel, és amelyek a mi politikai álláspontunkat tükrözik a javaslattal kapcsolatban.

A javaslat tárgyalásakor lényeges kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, illetve új vezetése már a hivatalba lépése előtt világossá tette, hogy a jövőben a Magyar Nemzeti Bank vezetőjeként, vezetőiként kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására akarnak fókuszálni, és elkötelezettek az intézmény átlátható, illetve hatékony működése mellett.

Ezek után várható volt az, hogy az új jegybanki vezetés előbb-utóbb meg fog jelenni azzal a javaslattal vagy javaslatcsomaggal, amely az általuk, Varga Mihály elnök úr által a hivatalba lépéskor is elmondott, illetve a parlament bizottsági meghallgatásán, ahol a jegybank elnöki alkalmasságáról történő meghallgatás folyt, a bizottsági meghallgatáson is ezt már elmondta, várható volt, hogy elő fognak állni azokkal a konkrét javaslatokkal, amelyek ezeket az elnök úr által kitűzött célokat minél gyorsabban, minél rövidebb időn belül el tudják érni. Ezeket a javaslatokat tartalmazza most a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülés jegyzőkönyvét olvasva, nem okozott meglepetést ellenzéki képviselőtársaim hozzáállása, akik megszólalásaikban egy… (Csárdi Antal közbeszól.) Nem voltam ott, ezért olvastam, még egyszer mondom, képviselő úr, figyeljen részletesen a szavaimra, amiket mondok. Tehát a bizottsági ülés jegyzőkönyvére hivatkoztam, hiszen távollétem miatt én magam személyesen nem vettem részt a bizottsági ülésen, de a jegyzőkönyvet olvasva azt láttam, hogy szakmai kifogások csak kevésbé, elsősorban politikai megnyilatkozások hangzottak el az ellenzék részéről, amin nem is csodálkozom, hiszen egyrészt szakmai kifogások ezt a törvényjavaslatot nem is érhetik, mert ez minden elemében és minden javaslatában megfelel azoknak a szándékoknak és céloknak, amelyeket Varga Mihály elnök úr tűzött ki. Azon pedig, hogy politikai jellegű támadások voltak, illetve a felszólalásoknak csak és kizárólag politikai tartalma volt, azért nem csodálkozom, mert látom, ellenzéki képviselőként próbálják a sajtó érdeklődését minél magasabb szintre korbácsolni egyik oldalról, másik oldalról pedig valószínűsítem, elterelni a TISZA Párt elnökének éppen a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt, tiltott tőzsdei ügyletével kapcsolatos dolgokról és információkról. Tehát ennek a kettőnek tudom be azt, hogy a szokásoknak megfelelően eltértek attól, hogy éppen a törvényjavaslat érdemi részéről beszéljenek.

Szeretném ugyanakkor megjegyezni, hogy Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2015 márciusában fordult levélben a miniszterelnök úrhoz, amelyben a jegybank alapítványai működtetésének felülvizsgálatát kezdeményezte. Az egyeztetések folyamán a kormány egyetértett a jegybank elnökével abban, hogy a jegybanktörvényt módosítani szükséges.

A törvényjavaslat értelmében a Magyar Nemzeti Bank a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, valamint a Magyar Nemzeti Bank által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket. A módosítás jelentősen javítja az intézményi transzparenciát, és hozzájárul a jegybank működésének racionalizálásához.

Nézzük, mi a Magyar Nemzeti Bank programja! A Magyar Nemzeti Bank az előző években is számos gazdaságélénkítő programmal járult hozzá a magyar gazdaság gyarapodásához, amiért ezúton is köszönettel tartozunk. Ezek a programok elsősorban a hitelezés élénkítésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a gazdasági stabilitás növelésére irányultak. Az egyik ilyen legsikeresebb programja volt a Magyar Nemzeti Banknak a növekedési hitelprogram, melynek keretében 2013-tól a kis- és középvállalkozások hitelezésének élénkítése kedvezményes, jellemzően nullaszázalékos forrással történt. Több ezer kis- és középvállalkozás jutott olcsó forráshoz, segítve ezzel eltervezett beruházásaik megvalósulását, új munkahelyek teremtését és érdemben azt, hogy egy súlyos válság után, a 2008-2009-es gazdasági-pénzügyi válságot követően ‑ amikor is 2010-re egyébként az államcsőd szélére sodródott ‑ az országot a gazdaság élénkítésével ebből az államcsődhelyzetből ki tudjuk húzni, és olyan erős, masszív költségvetést tudjunk az államháztartás számára biztosítani, amely jóléti kiadások fedezetéül is szolgálhat érdemben.

Aztán következett az „NHP Hajrá!” 2020-ban a Covid-19 gazdasági hatásainak enyhítése, illetve a gazdaság újraindítása érdekében, ahol szintén akár nullaszázalékos kamatozású hiteleket akár tízéves futamidőre biztosítottak forgóeszköz-, illetve beruházási hitelként a vállalkozások számára.

Indult ebben az időben még az „NHP zöld otthon” program, ahol a fenntarthatósági célok támogatása, energiatakarékos lakóingatlanok építése érdekében 2,5 százalékos, fix kamatozású lakáshitelt biztosítottak kizárólag a legalább BB energetikai besorolású és megújuló energiát használó új építésű ingatlanokra. Mielőtt még ellenzéki képviselőtársaim fantáziája beindulna, szeretném jelenteni, hogy ennek a BB-minősítésnek semmi köze a gyermekeim monogramjához, mert a négyből háromnak is BB a monogramja. De hozzászoktam már, hogy mindenhez bennünket társítanak képzetként és legfőképpen engem, ezért szeretném megelőzni a találgatásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell még emlékeznünk a nagyvállalati kötvényprogramról is, amely a kkv-szektor erősítése mellett kifejezetten a hazai nagyvállalkozások számára nyújtott tőkejuttatást olyan nehéz időkben, amikor ezeknek a nagyvállalatoknak a fejlesztéséhez szükségük volt forrásokra. Ezt a forrásbevonást pedig jelentős mértékben segítette a nagyvállalati kötvényprogram keretében juttatott tőkejuttatás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként tehát elmondható, hogy a törvényjavaslat legfőbb célja, miszerint a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapvető, valamint törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el, ezzel a törvényjavaslattal érvényesülni tud. Ennek részeként szükséges az is, hogy a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek, így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, illetve vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen többé ilyen alapítható. (Sic!)

A jegybank új elnöke azt is jelezte, hogy a jövőre nézve meg kívánja szüntetni azt a lehetőséget, hogy a jegybank a nem szűken vett hatáskörébe tartozó tevékenységeken kívül semmilyen más egyéb tevékenységi alapítványt se hozzon létre. A javaslat a Magyar Nemzeti Bank igényeit szem előtt tartva készült, a jegybank gazdálkodási fegyelmét erősíti, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja.

Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Olyan indítványokat természetesen ‑ még egyszer mondom ‑ örömmel elfogadunk, amelyek ennek a javaslatcsomagnak a hatékonyságát növelik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)