Gerlaki Bence

GERLAKI BENCE nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Röviden szeretnék csak reagálni a felmerült állításokra. Dávid Ferenc képviselő úr részéről fölmerült a többkulcsos szja. Fontos kiemelnünk, hogy meggyőződésünk, hogy ennek az egykulcsos rendszernek nincs alternatívája, mert ez arányos, munkára ösztönöz, és adópolitikai eszközökkel is támogatja a családokat.

A célunk az, hogy minden jövedelemmegszerzés, formájától és nagyságától függetlenül, egységes, a lehetőségekhez képest alacsony adóterhet viseljen. Célunk, hogy az adóterhelés a munkát terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást terhelő adókra helyeződjön át, hogy olyan adórendszer alakuljon ki, amelyben a munkával szerzett jövedelmeket a lehetőségekhez képest a legalacsonyabb adó terheli. A rendszer célja tehát az, hogy minden jövedelemtípus egységesen viseljen adóterhet, az adóterhelés a magasabb teljesítményt ne akadályozza, ne büntesse a többletmunkát, továbbá ne motiváljon a tevékenységi jövedelmek tőkejövedelemmé konvertálására.

Szintén képviselő úr részéről az extraprofit kapcsán el kell mondani, hogy az az elvi megközelítésünk, hogy amíg van extraprofit, addig lesz extraprofitadó is. Ugyanakkor azt fontos kihangsúlyozni, hogy a törvényi szintre emelés alapvetően egy jogtechnikai jellegű kérdés, abból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ezek az adónemek biztosan hosszabb távon is fenn fognak maradni a rendszerben. Fontos kihangsúlyozni, hogy míg 2023-ban az 1000 milliárd forintot is meghaladta az extraprofitadó, addig a 2025-26-os évben ezek lefeleződtek. Az időleges jelleget igazolja az is, hogy az alkalmazás évei, vagyis 2025-26 tételesen is megjelennek a jogszabályi szövegben.

Az áfacsökkentés kapcsán képviselő úrnak szeretném válaszolni, hogy a 27 százalékos áfát nem önmagában kell nézni, hanem a teljes adórendszer szempontjából. Az áfa teszi lehetővé, hogy a munkát terhelő adók csökkenthetők legyenek, amivel ez a kormány folyamatosan élt is.

Itt fölmerült a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlása a szakszervezeteknek. Azt el kell mondani, hogy a magánszemélyeknek lehetőségük van a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát civil szervezeteknek, továbbá 1 százalékát egy technikai számmal rendelkező vallási közösség vagy ‑ kiemelt költségvetési előirányzat 2025-ben ‑ a nemzeti tehetségprogram számára felajánlani. Ezzel a lehetőséggel a magánszemélyek számos olyan szervezetet tudnak támogatni, amelyek munkája kiemelt fontossággal bír számukra (Dr. Dávid Ferenc közbeszól.) és a köz számára is egyébként egyaránt. Tehát a jelenlegi szabályozás kiforrott, illeszkedik a jogalkotó által felrajzolt adó- és szociálpolitikai irányvonalba.

Engedje meg, hogy a minimálbér adómentességére reagáljak, képviselő úr. Annak adómentessé tétele nagy valószínűséggel ismét olyan nemkívánatos folyamatokat indítana el, mint a legális bérek alacsonyabb jövedelmi szinten való beragadása, a legális bérek beragadnának, a szürkefoglalkoztatás újbóli elterjedése valósulna meg, a zsebbe juttatott jövedelmek megnövekedése, amely a 2010 előtti időszakban jellemző volt. Ezek a folyamatok hosszabb távon nem kedveznek a munkavállalónak sem, hiszen a zsebbe juttatott jövedelem ugyan átmenetileg lehet, hogy egy magasabb jövedelmi vagy jobb anyagi helyzetet teremt a munkavállaló számára, viszont a későbbiekben nem számít majd bele a nyugellátások, illetve más pénzbeli ellátásokat meghatározó keresetekbe sem.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr fölvetette a bankadó és a tranzakciós illeték kapcsán az áthárítás kérdését. Ez alapvetően nem egy adószakmai kérdés, hanem sokkal inkább egy fogyasztóvédelmi kérdés. A pénzforgalmi szolgáltatók jogsértő piaci magatartásának vizsgálatára egyébként számos állami szervezet jogosult, mind a Gazdasági Versenyhivatal, mind a Magyar Nemzeti Bank és jogelődje, a PSZÁF többször indított egyébként eljárást a jogsértő pénzintézetekkel szemben. Sok esetben egyébként nem a fogyasztók számára, hanem az elektronikus számla kapcsán is egyébként nagyon sok a vállalati ügyfél, tehát nem minden esetben, a jelenlegi vagy az adócsomagról történő jogszabály-módosítás inkább a vállalati ügyfeleket fogja egyébként rosszul érinteni.

A vizsgálatok eredményeként egyébként számos szolgáltatót köteleztek a jogosulatlanul áthárított illeték visszafizetésére. Ez a szigorú megközelítés nem változott, és a jövőben sem változik, a jogsértéseket ki kell vizsgálni.

Egyébként örülök, hogy a képviselő úr figyelemmel kíséri a fogyasztóvédelmet, amiért államtitkárként én felelek. Sok szervezettel egyébként tartom aktívan a kapcsolatot; Fogyasztóvédelmi Tanács-, illetve kerekasztalülést is tartunk a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ott a Magyar Nemzeti Bank képviselőivel is folyamatosan kivizsgáljuk egyébként a nem klasszikusan hozzánk tartozó fogyasztóvédelmi panaszokat, hanem sokkal inkább a bankokat érintő fogyasztóvédelmi kérdéseket.

Itt a gyereknevelési cikkek áfamentesítése vagy az áfacsökkentése kapcsán a képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy az áfacsökkentés nem jár együtt az árak csökkenésével. Nincs garancia, hogy a csökkentett áfa megjelenne egyébként a végső fogyasztói árban, számos ilyen tapasztalatunk van, így nem tud mindenképpen segíteni a gyermeket nevelő családokon.

Az online Árfigyelő sok esetben jó eszköz lehetne az árak monitorozására, de ezen eszköz mellett sincs jogi lehetőség arra, hogy a kereskedőket rászorítsuk a mérsékelt áfa árakban történő megjelenítésére.

Azt pedig a képviselő úr említette, hogy ahol már most is alacsony az áfakulcs ‑ a gyerekgyógyszerek ‑, ott is volt egy áremelkedés. Ez is bizonyítja, hogy nem feltétlenül az árcsökkentés irányába hat az áfacsökkentés.

A nagyvállalatok adóztatása kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a nagyvállalatok adóterhelésével összefüggésben jelentős leegyszerűsítés és félrevezető csak az alacsony társaságiadó-kulcsra hivatkozni. Magyarországon szinte minden vállalat köteles iparűzési adót is fizetni, olyan önkormányzatot nehéz találni, amely területén nagyvállalatok működnek, és nem vezette volna be ezt az adót. Bár a hipa csak 2 százalék lehet, az adó alapja sokkal bővebb, mint a nyereség, így a nyereségarányos adóterhelés ezt is figyelembe véve lényegesen több, mint egyébként 9 százalék.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat segíti megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, illeszkedik a kormány egyszerűsítő adópolitikájába, és hozzájárul az édesanyák adómentességének megvalósításához, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azokat támogatni és elfogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)