Dr. Láng Zsolt (Fidesz)

DR. LÁNG ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/11915. számú törvényjavaslat a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket és a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat szabályozza. A törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára való polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának szabályait.

A civil- és a cégnyilvántartás egyesítése és a nyilvántartásba bejegyzés egységes eljárásrendben történő kezelése hosszú idő óta napirenden lévő magánjogi célkitűzés. Koncepcionális változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a cégek és civil szervezetek egy egységes nyilvántartásba kerülnek, valamint hogy a jelenleg bírósági hatáskörben lévő törvényességi és nyilvántartási regisztratív feladatok szétválasztásra kerülnek.

A másik törvény, amelyet tárgyalunk, a T/11916. számú törvényjavaslat pedig meghatározza a jogi személyek nyilvántartásának felállításával, a regisztratív eljárás kialakításával párhuzamosan a magánjogi személyek, a korábbi cégnyilvántartásban és a civilnyilvántartásban szereplő jogalanyok tekintetében a bírósági feladatköröket, a jogi személyek nyilvántartásához kapcsolódó bírósági, polgári nemperes és egyes peres eljárások szabályait, miközben biztosítják a hatósági nyilvántartást vezető szerv és a törvényességi és egyéb feladatokat ellátó bíróság hatékony együttműködését. Mindezekből látszik, hogy két igen fontos és a jövőben a magyar gazdaságra alapvetően befolyással bíró törvényjavaslatot tárgyalunk eme kicsit borongós és álmos péntek reggel.

Ha megengedik, az első számú törvénytervezettel, a 11915-össel kezdeném, amely a jogi személyek nyilvántartásáról szól. Néhány szempontot emelnék ki ebből a nagy lélegzetvételű és hosszú törvényből. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza. A Ptk. kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, valamint a kiemelt jelentőségű magánjogi jogi személy típusokra vonatkozó különös szabályokat is. Ennek alapján a Ptk. a gazdasági társaság és a szövetkezet mellett az egyesület és az alapítvány anyagi jogi szabályait is lefekteti.

A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartásának a kívánalma. Az egységes magánjogi szemlélet a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósítható. Ezt támasztja alá, hogy több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket. Ilyen ország Ausztria, Belgium, Dánia vagy Lengyelország. Hazánkban jelenleg bírósági, hatósági, kamarai és egyéb nyilvántartásokban vezetik a magyar jog alapján létrejött jogi személyeket és egyéb olyan jogalanyok adatait, amelyek részt vesznek a piaci forgalomban, vagy jogalanyiságuk révén egyébként figyelmet érdemelnek.

Megfigyelhető az is, hogy mind a nyilvántartás vezetésének szabályai, mind a nyilvántartott adatok köre nyilvántartásonként eltérő. Olyan jogi személyek is léteznek, amelyek alapvető adatait egyetlen nyilvántartásban sem vezetik. Erre az utóbbira, ha megengedik, egy példát mondanék. A törvény által létrehozott jogi személyek adatairól ma közhiteles információ állami nyilvántartásból nem érhető el. Ebből következően a jelenlegi jogszabályi környezet és joggyakorlat mellett a Magyarországon bejegyzett, a magyar jog szerint létrejött, illetve működő jogi személyekről és általában nem természetes személy jogalanyokról egységes, átlátható, koherens nyilvántartás napjainkban jelenleg nincs.

A közös nyilvántartás főbb előnyei a következőkben foglalhatók össze. Az egységes eljárási szabályok egységesítést és kiszámíthatóságot hoznak; gyors eljárás, ahogy miniszter úr az expozéban mondta, percek alatt megtörténhet egy cégbejegyzés; az eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése, egységes elbírálási szempontok lesznek országos szinten; az állami nyilvántartás összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának biztosítása; az ügyfelek számára további adminisztratívteher-csökkenés; és az állami adatvagyonnal való hatékony gazdálkodás.

A jelenlegi törvényszéki bírósági nyilvántartások, a cég- és civilnyilvántartás megszűnnek, és egységes hatósági nyilvántartás jön létre. A nyilvántartó nem bíróság, hanem hatóság lesz.

(8.30)

Ugyanakkor a bíróságok szerepe nem szűnik meg, mert a törvényességi felügyeleti jogkör a kiemelt nemperes eljárások, így különösen a jogutód nélküli megszüntetési eljárások lefolytatása továbbra is bírósági hatáskörben marad. Ezzel a nyilvántartási eljárás polgári nemperes eljárás helyett közigazgatási hatósági eljárás lesz.

A főszabály alól két alanyi kör tekintetében lesz eltérés, amelyek jelenleg is egyébként a civilnyilvántartásban szerepeltek. Az egyik: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükséges kérelem elbírálása ugyanúgy bírósági jogkörben marad, és a kérelemnek helyt adó döntés esetében bírósági elrendelésre kerülnek bejegyzésre e szervezetek adatai a jogi személyek nyilvántartásába. A másik pedig: a pártokra vonatkozóan megmaradnak a jelenlegi nyilvántartási szabályok, tehát a pártok bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos eljárások lefolytatása, valamint a nyilvántartásuk vezetése nem változik, továbbra is bírósági jogkörben maradnak, és adataik nem kerülnek bejegyzésre a jogi személyek nyilvántartásába.

A törvény megalkotásakor az első ütemben a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása kerül egyesítésre. A távlati cél azonban az, hogy a teljes jogi személyi kör adatainak egységes nyilvántartásban való megismerhetősége megvalósulhasson.

A társasházak jogi helyzete is hosszú évek óta rendezést kíván. A társasház korlátozott jogalanyisága mára meghaladottá vált, jogi személyként való kezelése és szabályozása indokolt. Ezen elgondolás mentén kezdődhet meg a társasházakra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata és válhat majd a későbbiekben a társasház mint magánjogiszemély-típus a nyilvántartás részévé.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy most az általunk másodikként említett törvényjavaslatról, a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvénytervezetről mondjak néhány mondatot.

A tervezet hiánypótló jelleggel rendelkezik, hiszen a hatálya alá tartozó polgári nemperes eljárásokban benyújtható beadványok, ezen belül az eljárás megindítására szolgáló kérelem általános szabályait fekteti le. A részletes szabályok az egyes nemperes eljárási jelleghez igazodnak.

A tervezet hatálya alá tartozó főbb bírósági nemperes eljárások a következők. A törvényességi felügyeleti eljárás, melynek célja változatlanul a közhiteles nyilvántartás megbízhatóságának, naprakészségének, valódiságának fenntartása, a jogi személyek, nyilvántartásba bejegyzett személy törvényes működésének kikényszerítése. Ebben újdonságként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartását vezető hatóság kezdeményezésére induló törvényességi felügyeleti eljárás, mely hivatalból indul, és megelőz minden más törvényességi felügyeleti eljárást, tekintettel arra, hogy a nyilvántartás közhitelessége, megbízhatósága kiemelt közérdek.

A végelszámolási eljárás: újdonságként jelenik meg szintén, hogy nem kötelező egy személy végelszámolót választani, hanem főszabály szerint a végelszámolói feladatokat a szervezet ügyvezetése láthatja el. Annak érdekében, hogy a végelszámolás megindításáról megalapozott döntés szülessen, az ügyvezetésnek előzetesen be kell mutatni az aktuális hitelezői helyzetet, a szervezet vagyoni helyzetét, azt, hogy a szervezet erőforrásai elegendőek‑e a hitelezői követelések kielégítésére, vagyis hogy reális‑e a végelszámolás sikeres lefolytatása. A végelszámolási eljárás lefolytatásában a bíróság érdemben nem vesz részt, hanem az eljárás törvényességének őreként elbírálja a végelszámoló tevékenységével kapcsolatban előterjesztett kifogásokat, valamint az eljárás főbb sarokpontjait jelentő kérelmekről ‑ megindítás, megszüntetés vagy befejezés ‑ dönt.

A vagyonrendezési eljárást hozza a törvény harmadikként, amely a nyilvántartásból való törlést követően a szervezet tulajdonában állt vagyontárgyak előkerülése esetén azok jogi sorsát rendezi. Alapvetően nem változtat a hatályos szabályokhoz képest, ugyanakkor az eljárást átláthatóbbá teszi, pontosít egyes szabályokon.

A kényszertörlési eljárást is szabályozza a törvény, amely a hatályos szabályozási elvi kérdésekhez képest nem hoz nagy változást.

A nyilvántartásba vételt megelőző új előzetes bírósági nemperes eljárások a végintézkedéssel létesített alapítvány, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a bíróságot bízzák meg azzal, hogy vizsgálja meg, a létesítő okirat megfelel‑e az anyagi jogi feltételeknek. A közhasznúvá minősítésre, közhasznú jogállás törlésére, a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárások nem változnak érdemben.

A tanúsítvány kiadására, az azt megelőző jogi vizsgálatra vonatkozó eljárás a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásával kapcsolatban szintén érdemi változtatásokat nem tartalmaz.

Az alapítványok, az egyesületek a Ptk.-ban meghatározott megszűnési okok bekövetkezésének megállapítására vonatkozó nemperes eljárásra szintén hatályban hagyja a jelenlegi rendelkezéseket.

A jogszabály külön részben foglalkozik a törvénytervezet hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozó egyes perekkel. Ezek a perek a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint folynak le, azonban egyes, eljárást gyorsító elemek beépítésének szükségességére vagy az eljárások jellegéből adódó specifikációkra figyelemmel felmerül a külön szabályozás iránti igény.

Tisztelt Ház! Mindezekre az elmondottakra tekintettel a Fidesz-frakció nevében elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak a T/11915. és T/11916. számú törvényjavaslatot, és azt kérem, hogy a tisztelt képviselők is szavazatukkal támogassák ezeket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)