Czerván György (Fidesz)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt a korábbi években megszokhatták tőlem, a mindenkori költségvetési vitában az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szoktam beszélni, most is ezt fogom tenni.

A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvénytervezetben az Agrárminisztérium fejezet kiadása 284 milliárd forint, az uniós fejlesztések vidékfejlesztési intézkedései 554 milliárd forint, a Nemzeti Földalap fejezet kiadása 14 milliárd forint, és a költségvetés mellékletében megjelenő közvetlen és piaci támogatások összege 576 milliárd forint, valamint a mezőgazdasági gázolaj-visszatérítésre 40-50 milliárd forint forrást biztosítanak. Ez mindösszesen 1471 milliárd forintot tesz ki.

Ezeknek a forrásoknak kell biztosítaniuk ‑ természetesen a közös agrárpolitika keretein belül ‑, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképessége tovább javuljon, ezáltal a mezőgazdasági termelők tisztességes megélhetése biztosítható legyen, hogy az éghajlatváltozással, környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokra fenntartható módon tudjunk válaszolni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, egészséges élelmiszert állítson elő a hazai agrárium. Ma többek között ezt veszélyezteti Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása.

Tisztelt Országgyűlés! A közös agrárpolitika I. pillérének közvetlen támogatásai keretében a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás mellett az agroökológiai program, a „Fiatal gazda” támogatás, a termeléshez kötött támogatások és az újraelosztó támogatási jogcímek kerülnek évente meghirdetésre.

Magyarország kerete 2025-ben és 2026-ban is 1347 millió euró, amely 400 forintos árfolyamon került betervezésre. A közvetlen jogcímek esetében 2026-ban is tárgyévi előleg, illetve részfizetés alkalmazásával számol a kormány. Így a közvetlen támogatásokra a 2026. évre betervezett 555 milliárd forint a 2025. évi jogosultságok utáni végkifizetést, valamint a 2026. évi előleg és részletfizetés finanszírozását szolgálja.

Néhány szót a vidékfejlesztési intézkedésekről. A 2021-2027-es időszak EMVA-forrásból származó, felhasználható keretösszege 2941 milliárd forintra növekedett az előző, ’14-20-as időszakhoz képest, amely 1414 milliárd forint volt. A vidékfejlesztési program közel 3000 milliárd forintos keretéből a 2025. év április végéig mintegy 2700 milliárd forint került kifizetésre. Így a programozási időszak végéig, ’25. december 31-éig ‑ árfolyamtól függően ‑ még közel 300 milliárd forint kifizetésével kell számolniuk az irányító hatóságoknak. A program uniós része a 2025. év decemberében lezárul, és a vidékfejlesztési program EU-s forrásai felhasználásra kerülnek.

A Bizottsággal egyeztetett módon az egyes notifikált felhívásokon a megítélt, de ki nem fizetett projekteknél a 2026. évben mintegy 50 milliárd forint úgynevezett top up forrás kifizetésével számolhatunk még. A magyar vidék jövőjének alakítása társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból is alapvető fontosságú a magyar kormány számára.

A közös agrárpolitikai stratégiai tervnek az a célja, hogy Magyarország vidéki területeinek gazdasága megújuljon, és minél magasabb fokú fejlődési pályára álljon, ott élő honfitársaink számára vonzó életkörülményeket és munkalehetőségeket biztosítson, hazánk környezeti állapota, természeti erőforrásainak megújulása pedig jelentősen javuljon.

A kormány azon döntése, hogy a 80 százalékos nemzeti kiegészítést már 2021-2022-ben, az átmeneti években is biztosította, kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy minden korábbinál jelentősebb beruházásalapú modernizációs program induljon, és az a kormányzati támogatás folytatódik a közös agrárpolitikai stratégiai tervben.

A 2023-27 közötti időszakban valamennyi, a korábbi időszakban alkalmazott intézkedés támogatható marad, amely hozzájárul a rendeletben szereplő specifikus célkitűzések valamelyikéhez. A 2026. évben mintegy 500 milliárd forint kifizetéssel számolhatunk. Ebből néhány fontosabb jogcímet, tételt kiemelnék. A környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra 280 milliárd forint; területspecifikus hátrányok támogatására 10 milliárd forint; beruházások támogatására ‑ az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértve ‑ további 175 milliárd forint; fiatal mezőgazdasági termelők támogatására 10 milliárd forint; kockázatkezelési eszközök támogatására 10 milliárd forint.

A vidékfejlesztési intézkedések kiemelt területei. A vidékfejlesztési források több mint fele mezőgazdasági fejlesztést finanszíroz. Kiemelt terület a termelői együttműködések létrejöttének, fennmaradásának, valamint közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzése. Szintén kiemelt cél a generációváltás ösztönzése. Továbbra is fontos terület a hatékony öntözővíz felhasználásának támogatása, az öntözött területek növelésének elősegítése. Fennmaradnak a környezettudatos gazdálkodás ösztönzésére összpontosító intézkedések. Az állattartók számára állatjóléti, illetve génmegőrzési kiírások érhetők el.

A program számos intézkedéssel támogatja a versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodást. A legkisebb települések fejlesztésében fontos szerepet játszó LEADER-program szintén tovább folytatódik. A piaci támogatások keretén belül a borágazat támogatása, a már évek óta jelentős népszerűséggel működő programok ‑ a méhészeti program, az iskolatej- és iskolagyümölcs-program, a termelői szervezetek, tészek támogatása, illetve a nemzeti program alapján működő, az egyes állatbetegségek megelőzését és felszámolását célzó támogatás ‑ finanszírozása valósul meg.

(13.00)

A költségvetési törvény tervezetében a mintegy 20,8 milliárd forint uniós forrást 18 milliárd forint hazai forrás egészíti ki. A borágazat támogatása tisztán uniós forrásból valósul meg.

Engedjenek meg néhány szót a nemzeti támogatásokról is! A 2026. évi költségvetési tervezetben újdonság, hogy egyes korábbi előirányzatok felosztásra kerültek, így a nemzeti agrártámogatások fejezeti kezelésű előirányzat a 2026. évtől kezdődően az alábbi felosztásban működik: kiemelt ágazati támogatások 62,5 milliárd forint; ágazati támogatások előirányzatból kerülnek finanszírozásra az uniós közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás szarvasmarha, tej és dohány jogcímei; az uniós közvetlen támogatásban nem részesülő baromfi- és sertéságazat részére nyújtott állatjóléti hízósertés-, tenyészkoca-, baromfitámogatások; állategészségügyi és növényvédelmi intézkedések. Ezenfelül az előirányzat forrása a különböző mezőgazdasági hitelkonstrukcióhoz, például MFB-hitelprogramok, beruházási hitelprogramokhoz tartozó kamat-, kezesi és díjtámogatások és egyes termelési és feldolgozáshoz kapcsolódó költségtámogatások is. A támogatások miniszteri rendeletek alapján kerülnek kifizetésre a Magyar Államkincstáron keresztül.

Egyéb mezőgazdasági támogatások címszó alatt 3,5 milliárd forint; ebből a forrásból a magyar mezőgazdaságban különleges értéket képviselő ágazatok speciális támogatása valósul meg. Ide jellemzően az úgynevezett csekély összegű támogatások kerülnek besorolásra, mint a tenyészbika-, tenyészkos-, tenyészbak-támogatás, a méhészeti támogatások, a nyúl-, kecske-, halágazat támogatása, a karácsonyfa-termelők, a fűszerpaprika- és a szárítmány-előállítók támogatása, valamint a borszőlőültetvények betegség elleni védekezéséhez igényelhető csekély összegű támogatás.

A termelők vagyonbiztonságának megteremtése érdekében az Agrárminisztérium támogatja a mezőőri szolgálatok megalakítását és folyamatos működtetését.

Tenyésztésszervezési feladatok támogatására 2026-ban 1,8 milliárd forint került betervezésre. Az állategészségügyi intézkedésekre, ezen belül az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának ‑ 12,5 milliárd forint ‑, valamint az állati hulla elszállításának és megsemmisítésének támogatására ‑ 4,5 milliárd forint ‑ is jelentős forrásokat különít el a kormány, amely az ország élőállat- és állatitermék-exportképességének megőrzését és javítását is szolgálja.

A nemzeti agrárkárenyhítési előirányzaton a tervezett termelői hozzájárulás mértéke 7,7 milliárd forint, így a költségvetési forrás összege is azonos mértékű, szintén 7,7 milliárd forint.

Fontos változás, hogy 2025-től uniós forrás is bevonásra került. A lehívható uniós forrás mértékét a befizetett termelői hozzájárulás határozza meg, tehát a korábban említett kétszer 7,7 milliárd forinthoz így további mintegy 9-10 milliárd uniós forrás lehívása történhet meg.

Kétmilliárd forint többletforrás kerül biztosításra jégkármérséklő rendszer működtetésére. Az állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzat 18 milliárd forintot tartalmaz.

2025-ben az Agrárminisztérium feladatkörébe került a „Magyar falu” program, amelyre 42 milliárd forint került betervezésre. Célja a kistelepüléseken élők ‑ mely a lakosság több mint 30 százalékát, a települések több mint 90 százalékát érinti ‑ számának növelése, életminőségének javítása, a hazai kistelepülések népességmegtartó és népességnövelő erejének növelése.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az előterjesztésben szereplő számok biztosítani tudják az agrárium szereplőinek a jövedelmező gazdálkodást, a biztonságos élelmiszer-termelést és hozzájárulást a vidéki életminőség javításához.

Természetesen ez az állítás csak addig igaz, amíg Ukrajna nem lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ugyanis Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása esetén azonnal tönkremenne az uniós élelmiszer-előállítás, az uniós agrárgazdaság, az Unió legfontosabb gazdaságpolitikája, a közös agrárpolitika. Ezért is fontos, hogy minél többen mondják el véleményüket a Voks 2025-szavazáson Ukrajna EU-tagságával kapcsolatosan.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek alapján kérem a 2026. évi háborúellenes költségvetésről szóló előterjesztés támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)