Kálmán Olga (DK)

KÁLMÁN OLGA (DK): Köszönöm, elnök asszony. Nagy Márton ebben a vitában azzal nyitott, hogy ez most a háborúellenes költségvetés lesz. Nagyon kíváncsian vártuk, hogy most éppen hogyan fogják becézni a 2026-os költségvetést, mert volt itt már minden: békeköltségvetés, repülőrajt, fantasztikus év, mondtak önök már mindent. Komolyan gondolják, hogy az emberek hétköznapjai, megélhetése, boldogulása, jövője azon múlik, hogy önök hogyan nevezik el azt az irományt, amelyről születése pillanatában pontosan lehet tudni, hogy kamu? Mert igen, sajnos ez nem más, mint egy kamukormány kamuköltségvetése. A felháborodás helyett jobban tennék, ha elgondolkodnának ezen, mert önök hogyan neveznék azt a kormányzást, ami mást sem tesz, mint a hatalom megtartása érdekében milliárdokból propagandakampányokat indít, ellenségeket jelöl ki, hogy rájuk kenje a sikertelenségét? Ilyen lenne egy gondoskodó állam gondoskodó kormánya? Ugye, hogy nem? Hát, akkor mi ez? Kamukormányzás. És milyen költségvetés az, amely a kamukormányzáshoz szükséges propagandára épül? Hát, persze hogy egy kamuköltségvetés. A jövő évet megalapozó idei számokból, gazdasági folyamatokból mennyit ismerünk? Alig négy hónapot, és ez alapján írnak önök már áprilisban egy 2026-ra érvényes dokumentumot. Ez a költségvetési tervezet már akkor megbukott, amikor kijött a nyomtatóból.

Nagy Márton a nyitóbeszédében azt mondta, a költségvetés garantálja majd minden magyar család biztonságát, azt is, hogy eközben mindenki képes legyen egy újabb lépést tenni előre. Ezt úgy kell értenünk egyébként, mint a repülőrajtot, azt a szlogenjüket, amikor nem felfelé rajtolt el az év, hanem zuhanórepülésben? Eleve a gyomrunk szorul össze, amikor azt mondják nekünk, hogy most előre fogunk lépni, most megvédenek minket, most jobb lesz az életünk, a keresetünk, a nyugdíjunk, az egészségügyünk, az oktatásunk, a lakhatásunk, hiszen a tapasztalat azt mutatja, az önök szájából mindez azt jelenti, hogy megint nehezebb lesz az élet. Persze tudjuk, hogy nem mindenkinek.

Tudjuk, hogy önök 15 éve a leggazdagabbak érdekeit, gyarapodását képviselik magyarok millióival szemben. Minden intézkedésük, minden új ötletük arról szól, hogy a gazdagoknak adni, a szegényektől elvenni, és mindeközben még meg is próbálják magyarázni nekünk, hogy egyre jobban élünk. Erre költik a pénzt, propagandára, önmaguk fényezésére, de higgyék el, a boltban, a gyógyszertárban nem propagandával fizetnek az emberek, hanem pénzzel, ami viszont egyre kevesebb. Az a nyugdíjas, aki a gyógyszertárban a felírt recepteknek csak a felét tudja kiváltani, akinek döntenie kell, hogy gyógyszer vagy élelmiszer, nem fog az önök propagandájától, önfényezésétől meggyógyulni vagy jóllakni.

Hiába azonban minden dicshimnusz, a statisztika világosan megmutatja, mi is a valóság, és hova vezetett az, ahogy a nyugdíjakat önök kezelték. Az Orbán-kormány első 13 évében több mint hatszorosára emelkedett a szegénységgel érintett nyugdíjasok száma, és ahogy kijönnek a friss számok, látni fogjuk, hogy ez az adat még szomorúbb lett. Minden harmadik nyugdíjast szegénység, minden hatodik nyugdíjast pedig mélyszegénység fenyeget. Hallják ezeket a számokat? 2024-ben 702 ezer ember nyugdíja kevesebb volt, mint 160 ezer forint. A szegénységi küszöb akkor 170 ezer forintnál kezdődött, és mára hozzávetőlegesen már egymillió nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt vagy annak közelében. A statisztikai adatok szerint a mélyszegénységi küszöb 2024-ben 112 ezer forint volt, idén feltehetőleg pedig 118 ezer forint lesz. 2024-ben 316 ezer ember nyugdíja nem érte el a 120 ezer forintot Magyarországon. Hallják ezeket a számokat? Ennyien élnek ma Magyarországon az Orbán-kormány 15. évében mélyszegénységben a nyugdíjasok közül.

(17.10)

Ha csak ezt az egyetlen adatot nézzük az önök kormányzásából, az önök költségvetéseiből, már akkor is le kellene sütniük a szemüket szégyenükben! De végigmehetünk a költségvetés összes fejezetén, megnézhetjük, az önfényezésükhöz képest mi a valóság. Tudják, a számok mögött egyébként emberek vannak ‑ emberek és sorsok. Mondhatják, hogy mennyivel többet szánnak a jövő évi költségvetésben az egészségügyre, a valóság akkor is az, hogy hónapokat kell várni, mire egyáltalán a diagnózis megszületik, amikorra valaki végre időpontot kap egy képalkotó vizsgálatra, egy MRI-re vagy egy CT-re, és majd csak ezután kezdődhet el a gyógyítás, ha addigra nem lesz késő a gyógyításhoz. Tudják önök, hogy ma Magyarországon hány család spórol privát MRI- vagy CT-vizsgálatra, vagy privát egészségügyben történő műtétre, mert valaki nem tud tovább fájdalommal élni, és nem tudja kivárni azt a pár évet, mire sorra kerül az állami egészségügyben? Persze, hogy tudják, hiszen pont önök terelik a magyar lakosságot a magánegészségügy felé. Van ott jó pár fideszes cimborájuk, aki érdekelt. Hát, kell nekik a haszon, önök pedig kormányzati szinten segítik őket. Mondanám, hogy ügyes, de erre inkább a „gyalázatos” kifejezés illik.

Azt is mondhatják, hogy több jut a költségvetésben az oktatásra, de amit az oktatásban önök összebarkácsoltak, azon már a pénz sem segít, attól sem lesz alkalmas a korszerű ismeretek átadására.

Aztán azt is mondhatják, hogy ezer új ötletük van a lakhatási válság megszüntetésére. Ehhez képest évről évre önök pörgetik fel a lakásárakat, hogy az építőiparban érdekelt NER-es cimboráiknak még több legyen a vagyona. Tudom, tudom: CSOK, számtalan hitel, ez a vesszőparipájuk, de jó lenne, ha ezeket a mondatokat egyszer-egyszer folytatnák is. Ha hozzátennék azt is, hogy az önök megoldása a lakhatási válságra az, hogy mindenki adósodjon el 20-30 évre.

Persze, ami önöknek igazán fontos, az önfényezés, a propaganda és a megfélemlítés, hát, arra mindig jut bőségesen pénz: az állami tévé finanszírozására, az átláthatatlan külföldi segélyprojekteknek álcázott mutyikra, a libanoni, mexikói templomok felújítására, milliárdok elköltésére Csádban. Hát, folytassam még? Ó, tényleg, majdnem kihagytam a mostanában legkedvesebb intézményüket, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek idén már több mint kétszeresére sikerült növelni a költségvetését, az eddigi 2,5 milliárdról most már 6,2 milliárdra. Már most bele van kódolva, hogy a jövő évi költségvetésük pont olyan jól sikerül, mint az idei.

Idén az egész évre tervezett költségvetési hiány 61,8 százalékát sikerült mindössze három hónap alatt összehoznia a kormánynak. Ha az első három hónapot nézzük, az elmúlt öt év legrosszabb eredményét látjuk. Ha csak a március hónapot nézzük, még rosszabb a helyzet, hiszen akkor az elmúlt 24 év legrosszabb eredménye lett, és mire ezt a mondatot végigmondtam, már egészen biztos, hogy 70 százalék fölött van, és azt meghaladta az egész évre tervezett hiány.

Mindent, ami a hatalmuk megtartásához nélkülözhetetlen, szépen ki is dolgoztak a jövő évi költségvetésben. Egyről viszont mintha elfeledkeztek volna: a gazdaság állapotáról. Az ipari termelés 5,4 százalékkal esett vissza. Erre mit mondanak önök? Nem miattunk, hanem Németország miatt. Hát, persze, mindig van valaki, egy bajkeverő!

Tudom, mindjárt rá fogják vágni, hogy bezzeg önök megvalósítják Európa legnagyobb adócsökkentési programját. Ez a már jól bevált 2022-es receptjük, amikor a választások előtt bőkezűen osztogatott az állam, mintha lett volna fedezetük a kifizetéseknek, a juttatások nagy részét pedig hónapokkal később szépen vissza is szedték különadók és infláció formájában. A kiskereskedelmi forgalom alig 0,4 százalékkal nőtt. Erre mi a válaszuk? Tavalyhoz képest máskor volt a húsvét. Hát igen, mindig van hibás!

Brüsszel, szankciók, menekültek, háború, gyíkemberek, poloskák, meg még a húsvét is. Másfél évtizede tagadják a valóságot, félrevezetik ezt az országot, öntik a pénzt a gyűlöletkampányokra, a propagandára, megpróbálják magukról elhitetni, hogy érdekli önöket az ebben az országban élők sorsa. Megpróbálják elhitetni, hogy mindenki támadja önöket, pedig eddig mindent jól csináltak. Hát, olyannyira, hogy a kormányzásuk 15. évében eljutottak a WC-papír-árrésig. Köszönöm a figyelmüket, viszontlátásra! (Taps a DK padsoraiból.)