Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi, 2026-os költségvetés egy háborúellenes költségvetés, amely a szomszédunkban folytatódó háború káros hatásainak kivédésére irányul, és a gyermekeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba.

A 2010 után növekedési pályára állított magyar gazdaság gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból, hiszen 2021-ben rekordmértékű, 7,2 százalékos GDP-növekedést ért el. Kétségtelen tény azonban, hogy a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború, valamint az Európai Unió által Oroszországra kivetett elhibázott szankciók komoly hatással voltak az európai és benne így a magyar gazdaságra. Az azóta is tartó pusztító és véres háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következményeként az energiaárak az egekbe szöktek egész Európában, az infláció az EU-tagállamokban évtizedes csúcsokat döntött, és az Európai Unió számos tagállama recesszióba vagy recesszióközeli állapotba fordult. Az inflációt Magyarországon sikeresen lejjebb vittük, a kereskedők további mértéktelen profitéhségéből adódó indokolatlan áremeléseket pedig az árrésstop bevezetésével megfékeztük.

Sajnálatos módon a háború és a brüsszeli szankciók hazánkat különösen nagy nehézségek elé állították, tekintve, hogy a háború a közvetlen szomszédságunkban dúl, valamint mert Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, területén nincsenek jelentős gáz- és olajmezők; a magyar gazdaság tehát energiából importra szorul, amelynek ára az elhibázott, a valóságtól elrugaszkodott és ideológiavezérelt brüsszeli szankciók miatt megtöbbszöröződött. Óriási eredménynek számít ebben a rendkívül nehéz helyzetben, hogy a magyar költségvetés képes volt megvédeni a magyar embereket az elszálló energiaáraktól, és sikerült megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit. Ma is a magyar fogyasztók fizetik a legkedvezőbb rezsidíjakat egész Európában, Magyarországon a legalacsonyabb a földgáz és villamos energia lakossági fogyasztók által fizetett átlagára.

A rezsicsökkentés 2013 óta Európában egyedülálló módon védi a lakosságot az energiaárak növekedésétől, ez a legnagyobb ilyen jellegű, családoknak nyújtott segítség Európában. A rezsitámogatásnak köszönhetően minden magyar család súlyos tízezreket, százezreket spórol a rezsiszámláján. Idén és jövőre is folytatódik a kormány rezsivédelmi politikája, a 2026-os költségvetésben 800 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ezzel szemben a Gyurcsány korszakban, 2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar családoknak volt a legdrágább az áram és a gáz ára. 2002 és 2010 között a baloldali kormányok 15-ször emelték a rezsiárat, kétszeresére a villamos energia és háromszorosára a lakossági földgáz árát, így 1060 milliárd forinttal többet kellett fizetniük rezsiköltségekre a magyaroknak. De ha megnézzük a környező országokat, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában is több százezer forinttal többet kell fizetni a rezsiért, így elmondható, hogy a magyar családok Közép-Európában is kiemelkedően jó helyzetben vannak az energiaárak tekintetében.

Ugye, itt volt ma is vezérszónokként és a tegnapi vitában is Dobrev Klára, őszerinte a rezsicsökkentés meg sem történt, és a baloldali EP-képviselők Brüsszelben is folyamatosan támadják a rezsicsökkentést, a DK párt évente 2 millió forintos rezsiáremelést akar minden magyar családnak. De ne gondoljuk azt, hogy ebbe a sorba nem állt be Magyar Péter és a TISZA Párt, hiszen Brüsszel kérésére gondolkodás nélkül tönkretennék az energiaellátást Magyarországon, rendszeresen megszavazzák Brüsszelben azokat az állásfoglalásokat, amelyek felszólítanak a piaci árakhoz való lakossági visszatérésre. Nekünk erre természetesen nemet kell mondanunk, hiszen ezek a határozatok a TISZA-s képviselők szavazataival megszüntetnék a rezsicsökkentést, és feladnák Magyarország energiabiztonságát.

A 2026. év egyik legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy‑e a magyarok pénze, vagy folytatjuk a magyar családok támogatását. A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament baloldali liberális többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja kötelezni az európai országokat, így Magyarországot is. Teljesen egyértelmű, hogy ebbe az ukránpárti háborús kánonba állt bele a TISZA Párt is, tudjuk, hogy közel 60 százalékban támogatják az erőltetett és gyors ukrán csatlakozást, ukrán pólókat viselnek. Teljesen világos mindenki számára, hogy a jövő évben vagy családiadókedvezmény-duplázás lesz, vagy az ukrán EU-csatlakozásra kell költeni a magyarok pénzét, vagy meg tudjuk őrizni a 13. havi nyugdíjat, vagy Magyar Péterék az erőltetett és gyorsított ukrán csatlakozásra költik a magyar emberek pénzét.

Tisztán látszik, hogy 57 000 milliárd forintnak megfelelő összeget költött már el Európa az ukrán háborúra, ami egy felfoghatatlanul magas összeg, 57 000 milliárd forintnak megfelelő összeg, ugyanakkor mindez csak egy kis összeg ahhoz képest, amit Ukrajna uniós csatlakozása jelentene; arra aztán tényleg mindenünk rámenne, abba Európa és Magyarország gazdasága is beleszorulna és belebukna. A nemzeti-kereszténydemokrata kormány azonban elkötelezett abban, hogy a 2026-os költségvetésben ne Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítsuk Magyarország forrásait. A magyar emberek pénze nem mehet Ukrajnába, hanem a magyar családok támogatását kell folytatnunk, sőt kibővítenünk, minden korábbinál jobban megerősítenünk. A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyerekes családokat helyezzük az első helyre.

2026-ban a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot fordítunk, ami több mint ötször nagyobb összeg, mint ami az utolsó baloldali kormány alatti költségvetésben szerepelt, az utolsó baloldali kormányok által összeállított költségvetésben tehát az egyötöde szerepelt családtámogatásokra annak az összegnek, amely a 2026-os költségvetésben most rendelkezésre áll. Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre a két- és háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességével, ami kiegészül a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének két lépésben való megduplázásával, ez már idén kezdődik a csed, a gyed és az örökbefogadói díj szja-mentességével és a 30 év alatti anyák adómentességének kiterjesztésével. A családpolitikán belül a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, illetve a két gyermeket nevelő anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítunk, a családi adókedvezmény megduplázására pedig 290 milliárd forintot különít el a költségvetés. Legyen világos: aki ezt a költségvetést támadja, az támadja a családi adókedvezmény duplázását, támadja a három- és a kétgyermekes édesanyák szja-mentességét.

2026 tehát a gyermekes családok éve lesz, hiszen az adókedvezmények minden eddiginél több pénzt hagynak náluk, ez közel 1300 milliárd forintot jelent. A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-től 2026 végéig összesen akár 5000 milliárd forintot jelenthet a magyar családoknak, továbbá a gyermeknevelés megbecsülésére épülő kedvezményrendszer részeként a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe, ezzel növelve az érintett szülők anyagi mozgásterét.

Ezzel szemben a baloldal családpolitikája gyakorlatilag kimerült a családi pótlékban. A baloldali kormányok megszüntették az otthonteremtési kedvezményeket, megszüntették a kedvező lakáshiteleket, és a magyar családokat az adósrabszolgaságot jelentő devizahitelekbe hajszolták. 2009-ben 70 százalék fölött volt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban, s másfél millió embert fenyegetett a közvetlen kilakoltatás veszélye.

2026-ban a költségvetés nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. A kormány továbbra is garantálja a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások inflációkövető emelését és a 13. havi nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátásokat. A 13. havi nyugdíjra 585 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés ‑ ez az, amit a baloldali kormányok elvettek, a jobboldali nemzeti-kereszténydemokrata kormányok pedig visszaadtak és megvédtek a magyar nyugdíjasok számára.

2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezenfelül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére is 450 milliárd forint összegben. A tanáribér-emelést is folytatjuk. A minimálbér-emeléssel a bérmegállapodásnak megfelelően számolunk 2026-ban, ami a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre, az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától pedig még további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.

Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordítunk, amelyből 2200 milliárd forintot uniós és körülbelül 2850 milliárd forintot pedig hazai költségvetési forrásokból fogunk biztosítani.

(16.20)

A 2026-os költségvetés továbbra is biztosítja a fedezetet az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 lépésének megvalósítására. Az akcióterv fő pilléreit képezik a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor-program keretében a hazai kis- és középvállalkozások támogatása. Ahhoz, hogy minden magyar számára, aki dolgozni akar, biztosítsuk, hogy a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett „100 új gyár” programot 150-re bővítjük, amelyhez a költségvetés nyújt majd támogatást.

2026-ban tovább nő az oktatás támogatása, és oktatásra több mint 4000 milliárd forintot biztosít a 2026-os költségvetés, amely 2010-hez képest közel háromszoros növekedést jelent. A 2025-ös évhez viszonyítva pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk a területre.

2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére. A pedagógusok bére így elérte a diplomásátlagbér 80 százalékát. A béremelés 2026-ban is folytatódik, így négy év alatt közel megduplázódik a tanárok bére. Ezúton is köszönjük a munkájukat.

Tovább nő az egészségügy támogatása is, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben. Ez több mint háromszorosa annak, mint amennyi az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetésben szerepelt, hogy legyen világos mindenki számára a viszonyítási szám. A 2025-ös évhez képest pedig 280 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés erre a területre. Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtottuk végre, az orvosok és az ápolók bére is nőtt jelentősen 2010 óta.

Azt akarom ehhez mondani, hogy soha nem mondtuk, hogy az út végére értünk, hogy nincsen további teendőnk, azon dolgozunk, hogy minden szektorban folyamatosan legyenek béremelések, hogy folyamatosan történjen meg a piaci helyzethez való igazodás. Természetesen, amikor a baloldal ezzel vádol bennünket, akkor az nem igaz. Mi mindig elkötelezettek voltunk abban, hogy a magyar munkavállalók, a magyar tanárok, a magyar egészségügyben dolgozók, a közszolgálatban dolgozók bére folyamatosan emelkedjen.

Így van ez a rendvédelmi dolgozókkal és a katonákkal is, mert a nemzeti kormány elkötelezett Magyarország biztonsága és védelme mellett. Továbbra is garantáljuk a határok védelmét, az illegális migráció elleni védekezéshez és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges erőforrásokat. A békéhez erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg. A NATO-kötelezettségeinknek megfelelően a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadást biztosítjuk. A 2026. évi költségvetés 2016 milliárd forintot tartalmaz e célra, és garantáljuk a rendvédelem fenntartásához szükséges forrásokat.

A 2026-os költségvetési év, azon dolgozunk, és úgy reméljük, hogy a gazdasági növekedés éve lesz. A 2025-re prognosztizált gazdasági növekedést 2025-ben egy 4,1 százalékos GDP-bővülés követheti. A továbbra is fennálló geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek ellenére a gazdaság növekedése felgyorsulhat. Ehhez hozzájárulnak a kormány adócsökkentést támogató intézkedései, a stabil munkaerőpiaci helyzet és a bővülő fogyasztás is.

A 2026. évi költségvetésitörvény-javaslat 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélra, valamint 3,6 százalékos inflációra alapoz. 2026-ban a tervezett hiány megegyezik a kamatkiadásokkal, az úgynevezett elsődleges egyenleg tehát egyensúlyban lesz.

Hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is nullszaldós a költségvetés, tehát a közszolgáltatások, többek között az egészségügy és a köznevelés költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

A 2026-os költségvetésitörvény-javaslat kedvez a határon túli magyaroknak és a nemzetpolitikai céljaink megvalósításának is. A határon túli magyarság a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében jövőre is jelentős költségvetési támogatásban részesül, ahogy egyébként… (Kálmán Olga: Fociakadémiára!) ‑ tessék? (Kálmán Olga: Fociakadémiára! ‑ Az elnök csenget.) ‑ …a kárpátaljai magyarság, egy nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság is, akiktől a támogatást Kálmán Olga és a DK sajnálná. (Kálmán Olga: Foci!) Ő azt szeretné, hogy egy háborúban lévő nemzetrész óvodái (Kálmán Olga: Foci!), bölcsődéi, kórházai, iskolái ne működjenek. Mindig felszólaltak a határon túli magyarok támogatásai ellen (Kálmán Olga: Fociakadémia!), mindig felszólaltak a külhoni támogatások ellen. Mi mégis azt gondoljuk, hogy ezeket a forrásokat biztosítani kell.

Mi nemzetben gondolkodunk, és ha már történelmileg úgy alakult, hogy a nemzet határai nem azonosak az ország határaival, akkor felelősséget viselünk a külhoni magyarokért, akkor is, ha a TISZA-sok, a DK-sok és a többiek ezt nem tartják helyesnek, és nem tartják követendőnek. Az elmúlt években azért éltünk meg itt mélypontokat a Párbeszédtől is, és a DK-tól is, amikor irigyelték a külhoni magyaroktól, hogy a csíkszeredai vagy a beregszászi kórházba maszkokat küldünk (Kálmán Olga: Miről beszélsz már, tényleg?!), egészségügyi maszkokat a Covid-járvány idején. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a külhoni magyarok csak a Fidesz-KDNP-kormányra számíthatnak. (Egy hang a kormánypárti padsorokból: Így van!)

A 2026-os költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Jövőre úgy várható 4 százalékos gazdasági növekedés, hogy letörjük az inflációt, csökkentjük az államadósságot, és alacsony, a maastrichti kritériumoknak megfelelő szinten tartjuk a költségvetési hiányt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2026-os költségvetésről összességében tehát azt lehet elmondani, hogy a magyar családoknak kedvez; a magyar gyermeket nevelő édesanyáknak, édesapáknak, a magyar kis- és középvállalkozásoknak, a magyar tanároknak, az önkormányzati dolgozóknak, a rendvédelmi dolgozóknak, és a béremelési, gazdaságfejlesztési programokon keresztül minden magyar embernek. Tehát azt reméljük, hogy a gazdasági növekedésből egyként az egész ország, sőt az egész nemzet tud részesülni. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy hozzám hasonlóan önök is támogassák a 2026-os költségvetést. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)