Kósa Lajos (Fidesz)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Ma van a magyar honvédelem napja, május 21-én, arra emlékezve, hogy ekkor, 1849. május 21-én kezdődött a dicsőséges tavaszi hadjárat, amelynek kapcsán csatáról csatára űztük, hajtottuk magunk előtt az osztrák seregeket, egészen odáig, míg Buda várát is vissza nem foglalta a Magyar Honvédség. Dicsőség a magyar katonáknak, dicsőség a magyar hősöknek!

A 2026. évi költségvetésben én a honvédségi fejezetről szeretnék beszélni. A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet jelenleg összesen 2156 milliárd forintot határoz meg honvédelmi kiadásokra. Ez önmagában egy igen jelentős növekedés, de ha korrektek akarunk lenni, akkor hozzátesszük, hogy ebből valóban honvédelmi kiadásokra 1919 milliárd forint jut, hiszen ehhez a tárcához tartoznak a sportfeladatok ellátására hivatott szervezetek és a sportállamtitkárság, ez pedig feladatai ellátása érdekében 236 milliárd forintot kap. Ezzel, azt lehet mondani, hogy ez az összeg nem közvetlenül a honvédelem kiadásaira fordítható.

Ugyanakkor azt meg kell állapítanunk, hogy ez az 1919 milliárd forint is teljesíti mint honvédelmi kiadás azt a feltételt, hogy a GDP 2 százalékánál magasabb arányban költünk honvédelmi kiadásokra. Tudjuk, hogy ez a NATO elvárása tulajdonképpen a NATO-tagországok felé; ezt mi teljesítjük. Figyelembe kell venni, hogy ezt úgy teljesítjük, hogy ebben nincs benne az a trükközés, ami korábban a honvédelmi-védelmi kiadásokat jelentette. Emlékszünk rá, amikor Gyurcsány Ferenc, az akkori baloldali miniszterelnök Őszödön azt mondta, hogy költségvetési trükkök százai, amiket nektek nem kell tudni. Ez a honvédelmi kiadásokra úgy vonatkozott, hogy azzal kozmetikázták a honvédelmi kiadásokat, hogy elszámolták benne azokat a nyugdíjkifizetéseket, amelyek úgymond a kedvezményes nyugdíjba vonuló katonák számára jártak, holott teljesen nyilvánvaló, hogy az nem erősíti egy ország védelmét, hogy egyébként a honvédelmi kiadásokból még nyugdíjkifizetéseket is eszközölnek.

A ’26. évi költségvetés tervezése során tehát figyelmet fordítottak a GDP 2 százalékos arányának elérésére. Nem mondható ez el egyébként minden országról. Csak röviden, hogy kontextuálisan értsük, miről van szó: olyan országok, mint Kanada, Olaszország, Portugália, Luxemburg, Belgium, Spanyolország, ők nem teljesítik ezeket a NATO-kritériumokat, legalábbis a 2024. évben nem teljesítették, pedig egyébként közöttük vérmes háborúpárti országok vannak. Persze, háborúpártiak, de saját maguk védelmére nem fordítanak elég pénzt. Pedig ismerjük a régi bölcsességet: ha egy ország nem hajlandó a biztonsága érdekében a saját katonaságát finanszírozni, előbb-utóbb arra kényszerül, hogy más katonaságát finanszírozza.

De nézzük ennek a honvédelmi és védelmi kiadásnak az összetételét! Itt most a számokat nem mondom, csak az arányokat talán, mert abból jobban lehet következtetni arra, hogy milyen változások következnek be. A személyi kiadások 37 százalékkal növekednek a ’25. évhez képest, a működési és fenntartási kiadások 11,3 százalékkal. A haderőfejlesztési kiadások csökkennek mintegy 40 milliárd forinttal az előző évhez képest, ez mintegy 5 százalékos csökkenést jelent. Az infrastruktúra-fejlesztési kiadások is csökkenést mutatnak egy kisebb összegben, tehát 4,7 milliárd forint értékben, de ez is 5,2 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a védelmi K+F kiadások pedig igen jelentős mértékben, 8,4 milliárd forinttal, 42 százalékkal növekszenek. Tehát látszik ezekből a számokból is, hogy összességében a tavalyi kiadáshoz képest a védelmi kiadás 9,5 százalékkal nő. Ez igen jelentős növekedés összességében, de ezen belül látszik egy világos átstrukturálása is a védelmi kiadásoknak.

Külön felhívnám a figyelmet két, a számokban tetten érhető fejlesztési irányra: egyrészt a honvédelmi és védelmi K+F kiadások igen jelentős növekedésére. Ez azt támasztja alá, hogy Magyarország a védelmi kiadások esetében nemcsak a haderőfejlesztési kiadásokat veszi figyelembe, és elég komolyan támogatja ezt, hanem a védelmi ipar fejlesztésére is komoly hangsúlyt helyez, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a K+F kiadások igazából a védelmi ipar fejlesztésének kereteiben értelmezhetők. A másik pedig a személyi kiadások, amelyek rendkívüli mértékben nőnek, 37 százalékkal, nem utolsósorban összefüggésben azzal, hogy Magyarország Kormánya kiemelten figyel a családok védelmére és biztonságára, így a katonák családjai védelmének és biztonságának erősítésére is.

Tisztelt Parlament! A haderőfejlesztés keretében folytatódnak azok a 2016-ban megkezdett és a „Zrínyi 2026” programban megfogalmazott fejlesztési irányok, amelyek egy erős, ütőképes hadsereg létrehozását hivatottak szolgálni. A haderőfejlesztés fókuszában, figyelembe véve a NATO-képességek elérését, korszerű haditechnikai eszközök beszerzése és hadrendbe állítása, a megkezdett képességfejlesztési programok teljes körű megvalósítása áll. Csak néhányat szeretnék felsorolni azokból a területekből, amelyek 2026-ban fejlesztésre vagy további erősítésre számíthatnak. A repülőgépparkunk esetében négy további Gripen megvásárlása és bérlése; aktív 3D radarok beszerzése; a páncélozott többcélú moduláris harcjárműfejlesztés képességének fejlesztése ‑ ez a Gidran harcjármű fejlesztését és beszerzését jelenti -; kézi páncéltörő fegyverrendszerek beszerzése; gyalogsági harcjármű beszerzése ‑ ez a Lynx fejlesztését jelenti -; lőszerek beszerzése, katonai egyéni felszerelés fejlesztése és beszerzése; illetőleg föld-levegő-föld rádióirányító rendszerek fejlesztése. Tehát a haderőfejlesztésen belül új eszközök beszerzésére is sor kerül, illetőleg a korábban beszerzett eszközpark fejlesztésére, bővítésére.

Az infrastrukturális fejlesztési feladatok kapcsán meg kell említeni a Szolnoki Különleges Rendeltetésű Dandár és ennek támaszpontjának a kialakítását, a tatai harckocsi- és tüzérképesség infrastrukturális fejlesztési feladatait, továbbá a NATO biztonsági beruházási program magyarországi feladatai közül kiemelt jelentőségű a katonai repülőterek fejlesztése.

A honvédelmi programok egyre inkább növekvő szerepet kapnak, és biztosítják, hogy a honvédséget minél jobban megismerje a társadalom, hiszen tudjuk, hogy a katonaság és az ország védelme nemcsak azon múlik, hogy vannak‑e katonák, milyen felszereléssel, milyen kiképzéssel, hanem azon is vagy jelentős mértékben azon, hogy a civil társadalom milyen mértékben támogatja a katonákat, a véderőfejlesztési programokat, egyáltalán azt, hogy mennyire hálás, hogy a biztonságáért valakik arra tesznek fogadalmat, hogy akár az életük árán is megvédik a polgárokat és az országukat.

Ennek kapcsán nagyon-nagyon fontos a honvédelmi nevelés szerepének erősítése. Így folytatódik a honvédkadét-program, illetőleg a honvédelmi tantárgy oktatásának a kiterjesztése, továbbá a rendkívül népszerű honvédelmi ifjúsági táborozás rendszerének fejlesztése. Nagyon fontos szerepe van ezen a területen a Honvédelmi Sportszövetségnek és a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatásának. Ezeket az összegeket is tartalmazza a költségvetés.

(15.20)

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a magyar védelmi képességekről beszélünk, akkor mindig azt hangsúlyozzuk, hogy mi a békében vagyunk érdekeltek. Magyarország egy békepárti ország. Magyarország sikerét a béke jelenti, nem a háború, sosem a háborús időszakok, a béke idején volt Magyarország sikeres, és reméljük, a béke idején lesz sikeres. Ezért akkor, amikor a háború kellős közepén ‑ hiszen ne felejtsük el, egy szomszédos országunkban nagyon pusztító, elsöprő borzalmakkal járó háború dúl ‑ mi a békét hangsúlyozzuk, és a jövőnkben gondolkodunk, akkor nem azon gondolkodunk, hogy hogyan küldjünk fegyvereket, hogyan küldjünk pénzt a háborúzó feleknek, hanem csakis arra gondolunk, hogy hogyan lehetne minél előbb békét teremteni, egyébként Ukrajna érdekében is. Aki igazán Ukrajna-párti, az a békét szorgalmazhatja, semmi módon a háborút, hiszen Ukrajna ebben a háborúban kivérzik.

Ugyanakkor, amikor hangsúlyozzuk a békepártiságunkat, figyelembe vesszük azt a régi római bölcsességet, amely úgy szól: si vis pacem, para bellum, azaz ha békét akarsz, készülj a háborúra. Békét, Magyarország biztonságát megteremteni csakis egy erős, jól felkészült, fejlett, a NATO-szövetségesi feladatainak megfelelő Magyar Honvédség képes. Ez a költségvetés ezt biztosítja, ezért szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy ha valóban elszánt a békében és Magyarország biztonságában, akkor támogassa a védelmi költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)