Dr. Latorcai János (KDNP)

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Abban a helyzetben vagyok, hogy Hargitai János képviselőtársam rendkívül alapos vezérszónoki felszólalásában mélyreható vizsgálatnak vetette alá a 2026. évi költségvetési javaslatot, így nekünk, KDNP-s képviselőknek a további felszólalásainkban lehetőségünk lesz és van egy-egy részlet alaposabb vizsgálatára, valamint a mások által felvetett kérdések és vélemények megválaszolására is.

Először is, tényként kell leszögezni, hogy az elmúlt 20 évben talán még sohasem volt annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, mint most, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban olyan világjárvány sújtotta hazánkat is, mint a Covid.

Az Amerikából most elindított vámháború kapcsán a szinte napról napra változó hírek alapjaiban forgatják fel a piacokat, miközben az orosz-ukrán háború látszólag hol a végéhez közeledik, hol éppen az évekig tartó folytatás lehetősége sejlik fel.

Mindezeket a kockázatokat és azok továbbgyűrűző hatását rendkívül nehéz beárazni és a költségvetés tervezése során a kockázatok közé besorolni. Ezért is szükséges köszönetet mondani a költségvetés elkészítésében részt vevő szakembereknek, államtitkár úrnak, akik ilyen események közepette is képesek voltak egy olyan büdzsét összeállítani, amellyel kapcsolatosan a Költségvetési Tanácsnak nem volt alapvető ellentmondása. Sőt, a tanács egyhangúlag állapította meg, hogy a jövő évi büdzsé megfelel az Alaptörvényben előírt államadóssági szabálynak is, azaz az adósságráta várhatóan 73,1 százalékról 72,3 százalékra mérséklődhet. Ennek megvalósulását jelentősen elősegíti, hogy a költségvetés elsődleges egyenlete a fizetett kamatok nélkül számítva egyensúlyi, azaz nullás.

Ezen adatok fontossága mellett kiemelésre méltó, hogy a 2026. évi költségvetés ebben a nehezen tervezhető helyzetben is képes megfelelő prioritások kijelölésére, így a már korábban kitűzött legfontosabb társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok megvalósítására.

A költségvetés legfontosabb számaiból látható, hogy gazdaságfejlesztésre összesen 4900 milliárd forint jut, amelyből 2200 milliárd uniós, további 2700 milliárd pedig hazai költségvetési forrásból érkezik majd, miközben családpolitikai támogatásokra összesen 4800 milliárd forintot fordítunk jövőre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családtámogatási rendszer az anyák szja-mentességi körének bővülésével jelentősen erősödik, miközben a Demján Sándor-, valamint a „150 új gyár” létrehozását támogató programmal a foglalkoztatás mennyiségi és minőségi bővülése is tovább javulhat.

Az ipar mellett természetesen a mezőgazdaság minőségi fejlesztése, azon belül többek között a már sokak által emlegetett öntözőrendszerek kiépítése is meghatározó cél, melyet a komplex vidékfejlesztés szempontjait szem előtt tartó, jövőre is bővülő „Magyar falu” program foglal keretbe.

A fővárosi nagyberuházások közül pedig kiemelném a Steindl Imre-program részeként a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium épülete rekonstrukciójának folytatását. Természetesen mindezek véghezviteléhez a külső és a belső gazdasági környezet pozitív változására egyaránt szükség lesz, melyeket a világgazdaságban és a világpolitikában lezajló események jelentősen befolyásolhatnak. Ezek között természetesen lehetnek olyan elemek, amelyek a költségvetés tervezése során figyelembe vett makrogazdasági pálya felülvizsgálatára kényszeríthetik majd a kormányt.

Fontosnak tartom azokat a kockázatokat, amelyekre a Költségvetési Tanács is ráirányította a figyelmet. Ezzel összefüggésben azonban szeretném jelezni, hogy a kormány figyelembe vette a Költségvetési Tanács javaslatát, a 2026-os költségvetés tervezetében kiadáscsökkentést hajtott végre, és azzal párhuzamosan 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte a tartalékalapot.

Itt kell megjegyezni, hogy a költségvetés további jelentős tartalékkal is rendelkezik az új védelmi tartaléknak nevezett költségvetési kiadási sor alapján. A kormány ezt arra az esetre hozta létre, hogy ha az EU a későbbiek során a védelmi kiadásokat kiveszi a költségvetési szabályozás alól, akkor legyen mozgástér. Ez a tartalék egyelőre csak lehetőségként szerepel, és nem növeli a jelenlegi védelmi kiadások mértékét.

Tisztelt Ház! Ezek a tartalékok jelentősen csökkentik azokat a kockázatokat, amelyeket a Költségvetési Tanács és az előttem felszólaló képviselőtársaim is megemlítettek. Ezek mindegyikére természetesen nem áll módomban reflektálni, de néhány felvetett kockázatra mégis úgy érzem, reagálni illik. Ezek közül legfontosabb a 2026-ra tervezett 4,1 százalékos gazdasági bővülés, melyet az első negyedéves GDP-adat és a világkereskedelmi feszültségek miatt a Költségvetési Tanács is kockázatosnak ítél. Kétségtelen, hogy a 4,1 százalékos növekedés magasnak és kockázatosnak tűnik, de az expozéban, majd a vitában elhangzott érvek nem esnek latba akkora súllyal, hogy ezt az előrejelzést elvessük.

Felvetődött, hogy a magas vámszintek odacsaphatnak a magyar exportnak, a bizonytalan kilátások pedig széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást. Látnunk kell azonban azt is, hogy Trump elnök úr főként Kínára irányuló vámháborúja már enyhülőbb szakaszba lépett, és jelenleg úgy tűnik, hogy a megállapodás és nem újabb kereskedelmi konfrontáció irányába halad.

George Friedman magyar származású világhírű geopolitikai elemző, aki több mint két évtizede megjósolta ennek a helyi háborúnak a kitörését, a napokban már úgy nyilatkozott, hogy érdemben véget ért az orosz-ukrán háború. Reméljük, ezúttal sem téved.

Magyar elemzők néhány hónapja a háború befejezésének a hazai gazdaságra gyakorolt hatására végeztek modellszámításokat, és megállapították, hogy egy rövid időn belül bekövetkező tűzszünet és egy viszonylag stabil béke számunkra gazdaságilag mit is jelentene. Döbbenetes, hogy mindez csak a gázárakon keresztül legalább fél százalékkal növelné a hazai GDP-t.

S mindezzel párhuzamosan még a kockázati felárak is alapvetően csökkennének. Ugyanakkor növekedne a fogyasztói bizalom, a forint is erősödne, erősödő pályára kerülne, ami utat nyitna a jegybanki alapkamat csökkentése felé is. Látnunk kell tehát, hogy a negatívumok mellett pozitív előjelű események is bekövetkezhetnek, melyek egyértelműen a költségvetéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséhez vezetnek. Ezek az események azonban a kockázatokhoz hasonlóan bizonytalanok, szemben a növekedés motorját jelentő stabil hazai fogyasztással, amit a költségvetés áfabevételeinek alakulása is jelez.

Ahogy az az expozéban is hallható volt, a belső fogyasztás folyamatosan emelkedik; a foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedések pedig tovább erősítik annak bővülését. Ezen intézkedések közül kereszténydemokrata szempontok szerint a legfontosabbak a tágan értelmezett családtámogatásra fordított állami támogatások, amelyekre a tervek szerint jövőre több mint 4800 milliárd forintot költ majd a kormány. Ebben a jelentős összegben új tételként szerepel az anyák szja-kedvezménye és a családi adókedvezmény bővítése, hogy ebből is csak a legfontosabbakat említsem.

A családtámogatásokon belül a háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekesekre kiterjesztett kedvezmények összesen 270 milliárd forintot igényelnek. A családi adókedvezmények megduplázására 210 milliárd forintot különített el a kormány a költségvetésben.

Összességében elmondható tehát, hogy az amúgy is rendkívül bőkezű családtámogatási rendszerünk a 800 milliárdos rezsitámogatással együtt idén, ahogy azt hallhattuk miniszter úrtól, 5600 milliárd forintra bővül, amiből adó- és járulékkedvezmények formájában jövőre közel 1370 milliárd forint marad a dolgozó családoknál. Ezek pedig olyan nagy összegek, amelyekre, tisztelt képviselőtársaim, oda kell figyelni. Joggal adódik tehát a kérdés, hogy ezekre az új tételekre honnan is lesz forrás, különösen akkor, ha a külső tényezők továbbra sem kedveznek majd a magyar gazdaságnak.

(15.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizony, ezt nem lehet kizárni. Ezért is szükséges az extraprofitadó részleges fenntartása, ami azt jelenti, hogy a számítások szerint akár 710-720 milliárd forinttal is több bevétel folyhat be jövőre a költségvetésbe. De még abban az esetben is, ha a bankok és a biztosítók állampapír-vásárlásaikkal fedezik extraprofitadó-kötelezettségüket, még akkor is 460-470 milliárd forintnyi extra bevételhez jut jövőre a kormány az alappályához képest, ami nagyságrendileg megegyezik az anyák szja-kedvezményére és a családi adókedvezmény bővítésére szánt források összegével. A KDNP úgy ítéli meg, hogy ez a közel félezermilliárdos összeg sokkal nagyobb társadalmi hasznot fog hozni, ha a családoknál marad, és nem a pénzügyi szektor eredményeit növeli.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A költségvetés számai és az elmondottak alapján megállapítható, hogy a kormány a választások évében is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, ami hozzájárul majd a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. Mindezt úgy, hogy a szomszédunkban zajló háború a védelmi kiadások növelését is megköveteli, mert a békéhez erő kell, ezért a honvédelmi kiadások jövő évi növelésével elérjük a GDP 2 százalékát.

A költségvetés jól tükrözi, hogy egy nemzet igazi jövőjét a családok és a gyermekek jelentik, de megmutatja azt is, hogy a nyugdíjasok, a dolgozó emberek és az őket foglalkoztató vállalkozások is számíthatnak a kormány támogatására. A Költségvetési Tanács véleménye megerősíti, hogy a 2026-os költségvetésitörvény-tervezet megalapozott, és megfelel a jogszabályi előírásoknak. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja javasolja annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)