Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT (DK): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormány évről évre különböző címkékkel látja el a következő évre szóló költségvetési javaslatot, de ez nem változtat azon, hogy a kormánytöbbség által elfogadott költségvetés rendszerint már az év első felében felülvizsgálatra szorul. A 2025. évi költségvetés már megbukott, ugyanis a legfontosabb gazdasági mutatószámokat már módosítani kellett. A 2025 első negyedévi adatokra alapozott ’26. évi költségvetés is erre a sorsra jut majd várhatóan.

A magát családbarátnak nevező kormánytól a 2025. évben sem számíthatnak segítségre a szegények, az elesettek és a bajbajutottak.

(14.40)

A családtámogatási rendszer az elismerést kiváltó tényezők mellett egyoldalú, és bizony tovább fokozza a társadalmi csoportok közötti különbség növekedését, a különböző támogatások és kedvezmények jellemző célcsoportja ugyanis a középosztály, az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek továbbra sem kapnak érdemi támogatást. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, mára gyakorlatilag teljesen elvesztette értékét. Az egygyermekes családi pótlék összege 2008 óta 12 200 forint. A Demokratikus Koalíció szerint a családi pótlékot legalább a kétszeresére kellene emelni, ugyanis látjuk, hogy az orbáni infláció hatásának ellensúlyozására még az sem elegendő, de legalább egy kis segítség azoknak, akiknek a megélhetésükhöz elengedhetetlenül szükség van a családi pótlékra. Ugyanez a helyzet a gyes esetében is, amelynek a bruttó összege 2008 óta havi 28 ezer forint.

Az állásukat elvesztők sem számíthatnak érdemi segítségre a kormánytól, és ez a költségvetés sem tartalmaz erre vonatkozóan érdemi előrelépést. Az álláskeresési járadék továbbra is csak 90 napra jár, illetve az összege is fontos tényező, ugyanis ez maximum havi bruttó 290 ezer forint, amely a mindenkori minimálbérnek felel meg. Ez most különösen aktuális, amikor a Dunaferr-cégek mintegy 2700 embert küldenek el csoportos létszámleépítés keretében, és több ezer család megélhetése kerül veszélybe 90 nap elteltével ebben a térségben. Bizony, a kormánynak változtatnia kellene a hozzáállásán, és meg kellene emelnie az álláskeresési járadék idejét és mértékét is, amire már a következő évtől kellene költségvetési forrást biztosítania.

Többször kértük a gyermekápolási táppénz mértékének emelését is, hiszen, ha megbetegszik a gyermek, akkor a családi kassza bizony jövedelemkieséssel néz szembe. A gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülők a jövedelmük 60 százalékát kapják meg azokra a napokra, amikor a gyermeket otthon ápolják. A kormány ezzel bünteti ezeket a szülőket, ugyanis nem 100 százalékot kapnak, csak 60 százalékot. Értjük, hogy ez éves szinten tízmilliárd forintos többletkiadást jelentene, de azt gondoljuk, hogy ezt megérdemlik a családok.

Az édesapák a gyermek megszületésekor 10 munkanap apasági szabadságot kapnak, a kormány azonban csak 5 munkanapra járó távolléti díjat térít meg teljes egészében, a másik 5 napra csak 40 százalékot. Többször jeleztük és módosító indítványokat adtunk be erre az elmúlt négy évben, de üres fülekre találtunk.

A DK szerint elfogadhatatlan a szociális érzéketlenség a szegények helyzetének folyamatos romlása tekintetében. A családtámogatás költségvetési tervezése során a rászorultsági elv következetes alkalmazására lenne szükség. Kiemelten kellene támogatni a leszakadó térségeket annak érdekében, hogy ne növekedjenek a társadalmi különbségek, de erre ez a költségvetés egyetlenegy pluszforrást sem tartalmaz.

Beszéljünk a mezőgazdaságról! Az elmúlt években is és jelenleg is járványok és természeti katasztrófák sújtják ezt az ágazatot: a baromfitartókat a madárinfluenza-járvány, az állattartókat a ragadós száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis, a kiskérődzők pestisjárványa hozta egyre nehezebb helyzetbe, a növény- és gyümölcstermesztésben pedig az aszályok és a rendkívüli tavaszi fagyok okoztak, okoznak súlyos mezőgazdasági károkat. Sajnos, valamennyi esetben azt látjuk, hogy a kormány intézkedései lassúak, sok esetben elkésettek. A halogatás mögött az áll, hogy a kormány a lehető legkevesebb állami forrást kíván csak biztosítani a károk felszámolására. A madárinfluenza-járványban érintett kistermelőket a kormány cserbenhagyta, továbbra sem lép fel az integrátorok működése ellen. Az előző évek kártalanítása sem fedezte a termelők veszteségeit, és a 2025. évi kártalanítások kifizetése bizony a mai napig akadozva történik. Sok termelő a tevékenység befejezésén gondolkodik.

A ragadós száj- és körömfájás járványból tanulva szükséges lenne az állattartó telepek védekezési potenciáljának megerősítése, ehhez azonban mindenképpen az államnak kellene pénzügyi forrást biztosítania. A járvány által érintett ágazat komplex megsegítésére lenne szükség, mivel nemcsak a járvány körzetéből, hanem az ország más területeiről is gondot okoz akár a nyers tej, akár az élőállat vagy a feldolgozott hús kivitele.

A 2025 tavaszán hazánk több térségében bekövetkezett rendkívüli tavaszi fagyok következtében számos gyümölcsös termése veszett oda, különösen aggasztó a helyzet a szatmár-beregi térségben és a homokhátságon. Az agrárkárenyhítési rendszer ugyan lehetőséget ad az ilyen károk kompenzálására, ez a pénzügyi segítség azonban csak részleges; a természeti csapások során a támogatási rendszerben is kisebb-nagyobb mértékben mindig veszítenek a gazdálkodók. A 2025. évi költségvetési javaslat azonban nem tartalmaz olyan kiadási sort, amelyből a gazdák támogatása, teljes kártalanítása fedezhető lenne, így ismét csak az ígéret marad.

Beszéljünk Székesfehérvárról! Ahogyan a 2025. évben, úgy sajnos a 2026. évi javaslatban sem jut pénz a székesfehérváriak életkörülményeit jelentősen javító közlekedési fejlesztésekre. A legnagyobb probléma a városba bejövő utak körforgalmainak áteresztőképessége, az M7-esről történő le- és felhajtás az úgynevezett Auchan-körforgalom irányába mindennapos kihívás az ott közlekedőknek; 12 éve ígérgeti ezt a kormányzat. A körforgalom forgalmi problémáinak megoldására készült lámpás irányítású turbókörforgalom építési engedéllyel és kiviteli tervekkel bír immár 5 éve; számtalan kérdés, írásos megkeresés után sem hajlandó a kormány ezekre a kérdéseimre válaszolni. 2021. évi áron 3 milliárd forintba kerülne ez a beruházás, illetve az M200-as gyorsforgalmi út megépítése is a ködbe vész. A legutolsó kormányzati elképzelés szerint remélhetőleg a beruházás 2034-ig fejeződik be; az a beruházás, amelynek már be kellett volna fejeződnie 2014-ben. Szólni kell a várost elkerülő utak minőségéről is; több olyan útszakasz van, ahol a két sávból biztonságosan már csak egy sáv használható.

De nem ilyen szűkmarkú a költségvetés, amikor a szolidaritási hozzájárulásról rendelkezik. A kormány a tehetősebb önkormányzatokat évről évre egyre jobban emelkedő sarccal bünteti, Székesfehérvár 2017 óta 46 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe; ez bizony különösen fáj az előbb elmondottak tükrében. Miközben a kormány az önkormányzatok részére alig növeli a 2025. évi támogatásokat, addig a szolidaritási hozzájárulást a 2025. évi 360 milliárd forintról 395 milliárd forintra emeli; ez közel 10 százalékos növekedés. Székesfehérvárnak a tavalyi évre 8,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie, ez azt jelenti, hogy minden székesfehérvári lakos évente 90 ezer forintot fizet be. Ez 2026-ra 9,6 milliárd forintra fog emelkedni. Véleményem szerint ennek a hozzájárulásnak a megfizetése ma már veszélybe sodorja az önkormányzatok önállóságát. Nem a szolidaritási hozzájárulás növelésére, hanem pont a csökkentésére lenne szükség.

Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló pénzügyi keretet sokkal hatékonyabban használják fel a települések fejlesztése érdekében. Az elmúlt időszakban több városban, így Székesfehérváron is egymást érték a csőtörések, és már nem elegendő a csőtörések helyének megjavítása, átfogó hálózatcserére lenne szükség; a kormány a 2025. évi költségvetésben erre a korábbi évekhez képest jóval kevesebbet kíván fordítani. A kormánynak bizony meg kellene növelnie a víziközmű-fejlesztésre szánt összeget, és nem csökkentenie kellene. Köszönöm szépen a figyelmet. (Varju László tapsol.)