Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Jelenleg a következő évi költségvetést tárgyaljuk, amit a kormány elnevezett háborúellenes költségvetésnek. Szerintem és a Mi Hazánk Mozgalom frakciója szerint viszont ez inkább a szemfényvesztés költségvetése.

Hadd kezdjem rögtön egy nagyon szimbolikus, egy nagyon aktuális példával, amely ugyan csak alig 30 milliárd forintról szól, 29,7 milliárd forintról. Ez 2024 és 2026 között az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal működésére szánt pénzösszeg. Mivel nagyon szimbolikus és nagyon aktuális a téma, ezért szeretném kifejteni, hogy miért tartjuk felesleges pénzkidobásnak ezt a közel 30 milliárd forintot, amit mi inkább beletennénk abba a kárpótlási alapba, amiből kártéríteni lehetne, vagy legalábbis kárpótlást kellene adni azoknak a magyaroknak, magyarok tízezreinek, akár százezreinek, akiket az elmúlt évtizedekben a bankok károsítottak meg, aztán utána a végrehajtó maffia károsított meg. Azt gondoljuk, hogy mind a bankrendszernek, mind a politikának, az 1990 óta regnáló kormányoknak ‑ mivel ebben a csalássorozatban, kiemelten a devizahitelesnek nevezett csalássorozatban részt vettek, és mivel a politika fenntartja a végrehajtó maffiát is ‑ közös a felelősségük.

(12.50)

Tehát mind a politikának, mind a bankszektornak kell pénzt tennie ebbe az alapba, amelyből kárpótolni lehet majd az összes magyart, akit megkárosítottak a bankokon és a végrehajtó maffián keresztül. Ide lehet majd csapni, mondjuk, a Magyar Nemzeti Bankban eltűnt százmilliárdokat, ha azokat vissza lehet majd szerezni, és még nagyon sok forrást tudunk erre, hogy ezt a társadalmi béke felé mutató javaslatunkat valamiből majd finanszírozni, fedezni is tudja a magyar állam.

De miért tartom pénzkidobásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatalra elköltött tízmilliárd forintokat? Hát nem azért, amit, mondjuk, a balliberális globalista oldal állít, amely azt állítja, hogy a szabad, független médiát, sajtót szeretné megregulázni a kormány, amely teljesen független és teljesen szabad, ahogy azt ők el szokták mondani. Hát ha ennyire teljesen szabadok, függetlenek, és mikroadományokból működnek ‑ mert eddig folyamatosan azt hallottuk, hogy a magyarországi olvasóik, illetve kisnyugdíjasok mikroadományából sikerült fenntartani a Partizán YouTube csatornát, a telex.hu-t, a 444.hu-t és társaikat ‑, hát ha ez így lett volna, mint amit eddig mondtak, akkor most semmi problémájuk nem lenne ezzel a mostani úgynevezett átláthatósági törvénnyel, amit ők ellehetetlenítési törvénynek neveznek. Mindannyian tudjuk, hogy ez egy vicc, ez egy bohózat, ez egy gigantikus átverés, de ami talán újdonság, és kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom fogja elmondani, hogy mind a két fél részéről egy hatalmas átverés és szemfényvesztés zajlik jelenleg is.

Egyrészt azokról a balliberális globalista médiumokról, szerkesztőségekről és tulajdonosaikról, akik eddig azt állították, hogy mikroadományokból, magyarországi kisnyugdíjasok támogatásából működnek, azokról most lehullt a lepel, kiderült, hogy ez nem így van, hanem külföldről kapnak óriási pénzeket; hadd tegyem hozzá egyébként, hogy a szintén globalista mesterséges intelligencia bárkinek a mobilján egy applikáció alapján meg tudja mondani, bárki írja be, azt, hogy miből működik a Partizán YouTube-csatorna, miből működik a telex.hu, és mindenki részletes választ fog kapni az amerikai mesterséges intelligenciától, tehát ez annyira nyilvánvaló. Kár tagadni a tényeket, külföldről finanszírozzák őket. De ami nagyon fontos, hogy ha valaki, mondjuk, egy amerikai pénzember pénzt akar adni egy magyarországi médium működtetésére, ugyan miért teszi? Mi az atyaúristenért akar valaki a Szilícium-völgyből egy telex.hu-t működtetni? Nyilvánvalóan politikai, gazdasági, pénzügyi és egyéb érdekei, céljai vannak, azokat kell kiszolgálni. Tehát egyrészt hagyjuk ezt a hülyeséget, hagyjuk ezt a hazugságot, ezt a hisztit, ami napok óta megy az egész országban a szerkesztőségek részéről.

De most nézzük meg, hogy miért mondom azt, hogy szemfényvesztés, amit a magyar kormány vagy a Fidesz ezzel kapcsolatban tesz! Hát mert éppen azokra nem vonatkozik majd ez a törvény, akik igazán befolyásolni tudják, sőt jelenleg is befolyásolják Magyarországon a demokratikus választásokat, de nemcsak Magyarországon teszik, hanem az egész világon teszik, és ma már ez könnyen bizonyítható, tényszerű valóság. Ez nem valamilyen olyan nehéz kérdés ‑ és idézőjelbe tettem a nehéz kérdést ‑, hogy miből finanszírozzák a Partizán YouTube-csatornát, még egyszer mondom, a mesterséges intelligencia megmondja bárkinek a mobiltelefonján, hogy külföldről finanszírozzák, de kik azok valójában, akik eldöntik nemcsak Magyarországon, hanem a világon ma, mostantól majd a választásokat, és a jövő évi választásokat is ők fogják befolyásolni, akár eldönteni is.

Hát mondom: például a Meta, például a Telegram, amelyre óriási nyomást próbálnak gyakorolni, olyannyira, hogy a Telegram alapítóját, vezetőjét, Pavel Durov urat Párizsban koholt vádakkal letartóztatták, mert azt mondták, hogy nem hajlandó együttműködni azokkal a bizonyos láthatatlan erőkkel, amelyek politikai utasításokat adnak ezeknek a globális techcégeknek, a vezetőiknek, és ezen keresztül teljesen tudatosan, sőt egyre nyíltabban próbálnak beavatkozni a választásokba.

Tehát ha a szuverenitásunkat szeretné a kormány, a Fidesz megvédeni, akkor a Metával kellett volna kezdeni, hiszen Magyarországon, mondjuk, van félmillió feliratkozója a Partizán YouTube-csatornának, akik napok óta tüntetnek a törvény ellen, és van nyolcmillió napi felhasználója a Facebooknak, amely teljesen leuralja a magyar közvéleményt. Tehát ma ott dőlnek el a viták, nem itt, a parlamentben, nem az utcán, hanem a Facebookon dőlnek el. A Metáról egy szót nem mond a kormány. Pedig nagyon egyszerű lenne a kormánynak a dolga, hogy, mondjuk lépjen, fellépjen a Metával szemben. De konkrétumokkal hadd jöjjek elő, konkrétumokkal!

Itt van a Mi Hazánk Mozgalom és az én személyem esete, amely a világon teljesen példátlan. Tehát nem tudnak mondani a világon sehol olyat, pedig azért vannak Afrikában, Ázsiában, máshol olyan országok, ahol véreskezű tömeggyilkosok politizálnak, nekik is van Facebook-oldaluk, a világon az egyetlen parlamenti frakcióvezető, akinek nem lehet a Facebookon Facebook-oldala, az a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője, az én vagyok ‑ és a Fidesz, a kormány egyetlenegy szóval nem említi meg, nem protestál, nem tiltakozik emiatt a Metánál, miközben állítólag a szuverenitásunkat védi, és azt akarja megakadályozni, hogy beavatkozzanak külföldről a magyarországi választásokba. Hát hogyan lehet ennél jobban beavatkozni a választásokba, mint hogy egy parlamenti pártot nemhogy cenzúráznak, eltüntetnek a virtuális valóságból? Ezt a Meta megteszi, úgy is megteszi, hogy Magyarországon jogerős bírósági ítéletem van arról, hogy másfél hónapon belül vissza kellett volna állítani az Instagram-oldalamat, ezt két éve nem hajtja végre a Meta. Tehát egy jogerős magyar bírósági ítéletet sem hajt végre. Ez sem érdekli a Fideszt, ez sem érdekli a szuverenitásunkat védő kormányt. Hát akkor miről is szól valójában ez a törvény, ez a hiszti, és mire költünk el itt 30 milliárd forintot?

Nem csak a Metánál érhető tetten egyébként a beavatkozás. Itt van ‑ hadd mondjak még egy nagyon aktuális hírt ‑, az előbb említettem Pavel Durovot, tegnapi hír, hogy bejelentette, hogy hajlandó tanúskodni, tehát most már tanúskodni bármilyen nemzetközi, nemcsak fórumon, bíróságon is hajlandó tanúskodni, és elmondani azt, amit tegnap tett közzé, hogy a francia külügyi hírszerzés vezetője, egy bizonyos Nikolas Lerner nevű úriember idén tavasszal megkérte őt, hogy tiltsa le a konzervatív hangokat Romániában az elnökválasztások előtt, ő azonban elutasította a kérést; emiatt Franciaországban folyamatosan koncepciós vegzatúra éri.

Hosszan tudnám még a példákat sorolni, de ‑ csak a napok híreit gyorsan átmazsolázva szintén hadd citáljak ide egy másik ilyen hírt, amely Magyarországot érinti ‑ a lengyel elnökválasztásba is beavatkoztak külföldről, de nem úgy avatkoztak be, mint amiről a Fidesz beszél, hanem például úgy, hogy létrehoztak két Facebook-oldalt, ahol irgalmatlan sok pénzt, itt dollármilliókról beszélünk, elköltöttek hirdetésekre, kamu Facebook-oldalakon keresztül tolták a globalista liberális elnökjelöltet, és ami az érdekes és a magyar vonatkozás, hogy most Lengyelországban vizsgálat indult, Lengyelországban ezt nyomozzák a hivatalos szervek, nem szuverenitásvédelmi hivatalt hoznak létre 30 milliárdból, hanem például büntetőjogi eljárások indulnak jelenleg ezek miatt a beavatkozások miatt számos országban. És akik Lengyelországban ezek mögött a Facebook-oldalak mögött álltak, amelyeken keresztül külföldről rengeteg pénzzel valamilyen titokzatos körök beavatkoztak a választásokba, ők ahhoz a céghez, az Estratos Digital nevű vállalkozáshoz kötődnek ‑ egy bécsi székhelyű cégről van szó ‑, amelyet korábban úgy ismertünk, hogy DatAdat, és a korábban MSZP-s Szigetvári Viktorék cégéről, Bajnai Gordonék cégéről beszélünk. Tehát ez történik jelenleg mindenhol, nyilvánvalóan Magyarországon is történik ilyen, és fog is történni a következő választásokon.

Hogyan lépnek fel ez ellen azokban az országokban, ahol ténylegesen a szuverenitást akarják megvédeni? Például az Egyesült Államokban, most Lengyelországban ‑ de a Telegram vezetőjének mostani tanúvallomása után valószínűleg több európai országban szintén lesznek vizsgálatok ‑ a büntetőjog eszközével, a büntetőjog eszközével. A kémkedés is egy bűncselekmény, a beavatkozás is egy bűncselekmény. A büntetőjog eszközével kellene fellépni, és nem a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, amelyre most, még egyszer mondom, kidobják ezt a 30 milliárd forintot, amit mi inkább rögtön odaadnánk kárpótlási alapba a banki károsultaknak. És azok az érintett szerkesztőségek, amelyek pedig most napok óta hisztiznek, amelyek eddig azt mondták, hogy de hát őket nem külföldről finanszírozzák titokzatos Dagobert bácsik, hanem a kisnyugdíjas olvasóik tartják el őket, azok pedig, miután a hisztit befejezték, meg hazamennek majd a tüntetésekről, fogják magukat, átteszik a székhelyüket bármelyik külföldi országba, a kieső 1 százalékos bevételt bármikor innen, a mellényzsebéből kihúzza Dagobert bácsi az Egyesült Államokból vagy éppen Brüsszelből, és kipótolja nekik, és képzeljék el, hogy pontosan ugyanúgy fogják tudni majd nézni Magyarországon a Partizán YouTube-csatornát, a telex.hu-t az interneten, és az összes többi érintett médiumot; semmilyen módon nem fogja az önök törvénye egyébiránt érinteni, és nyugodtan tudják majd folytatni a tevékenységüket. Ez tehát az égegyadta világon semmire nem jó.

(13.00)

Egy dologra jó, hogy benne van a költségvetésünkben 2024-26 között 29,7 milliárd forint, amit kidobunk a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, ami egyébiránt nem illeszthető be a jogrendszerünkbe. Tehát Lánczi úr majd éppen egyéni politikai vagy egyéb szimpátia alapján hozhat döntéseket, ami azért, valljuk be, tényleg nonszensz.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Olyannyira nonszensz, hogy ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal nemcsak a balliberális, globalista médiumokat pécézte ki magának, és készít úgynevezett blacklistet, feketelistát, hanem például a Magyar Jelenről, ami még véletlenül sem említhető egy lapon, mondjuk, a 444.hu-val, róla meg azt írta, hogy orosz propagandát terjeszt. Nos, ezen tényleg csak nevetni lehet. Az, hogy milyen országból jönnek ezek a pénzek, amivel médiumokat finanszíroznak, ezt pontosan tudjuk, nyugati irányból jönnek. Egyetlenegy komoly véleményformáló médium sincsen Magyarországon, amelyet Oroszország vagy Kína finanszírozna. Olyan van, amit Amerikából, Brüsszel irányából finanszíroznak, valóban, de a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ha kell, akkor lecsap a balliberális vagy éppen a jobboldali ellenzékére is. Erről szól a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és ezt mi mindenféleképpen elutasítjuk, ezért ki is venném rögtön ebből a költségvetésből ezt a közel 30 milliárd forintot, és betenném abba az alapba, amiből a magyar banki károsultakat kellene inkább támogatni.

Hadd térjek rá a hátralévő időben még azért ennek a költségvetésnek rengeteg olyan pontjára, ami vagy hiányos vagy félrevezető. Az egyik a közteherviselés hiánya Magyarországon. A közteherviselés hiánya nagyon régóta ‑ egykulcsos adórendszerről beszélünk ‑ tetten érhető. De én mondok olyan példát, amit talán a Mi Hazánk Mozgalmon kívül más nem mondott, de hogy az oligarchaadót, vagyonadót mi szorgalmazzuk folyamatosan, az egészen bizonyos. Ezzel kapcsolatban egy nagyon fontos olyan adat jött ki nemrégiben, amiből az derül ki, hogy Magyarországon rendkívül magas a vagyonkoncentráció. Ez olyannyira magas, hogy Magyarországon az adófizetők 1 százaléka rendelkezik a nettó személyes vagyon 33,5 százalékával. Ez az Európai Unióban 25 százalék, és Magyarországon 2013-ban is még nagyjából 25 százalék volt, tehát jelentősen megnőtt. Ez a tipikus ilyen dél-amerikai vagy latin-amerikai modell. Évekkel ezelőtt felhívtuk arra a figyelmet, hogy efelé halad Magyarország. Tehát van egy 1 százalék, akik felbecsülhetetlen, mérhetetlen vagyonra szert tesznek, miközben Magyarországon rengetegen leszakadnak, eltűnik a középosztály, és egyre többen kerülnek a szegénységi küszöb közelébe. Ezért sürgeti és szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom nagyon régóta, a Virradat programunk része is az úgynevezett vagyonadó, amit az oligarchákra, tehát a milliárdosokra vetnénk ki, aminek szintén lenne helye, hogy mire tudnánk elkölteni, majd azért mondok itt néhány példát, hogy inkább mire fordítanánk ezt a rengeteg pénzt.

Aztán, ami a nemzeti szuverenitást illeti. Az előbb hosszasan elmondtam, mert szerintem valóban ez a legfontosabb kérdés, a szuverenitás kérdése. Nem véletlenül hoztuk létre európai szövetségeseinkkel tavaly az Európai Parlamentbe bejutva a Szuverén Nemzetek Európája-frakciót. A szuverenitásunk alapja itt, Magyarországon a termőföld. Egyre kevesebb szó esik a magyar termőföldről, miközben az elmúlt ezer évünk lényege ez volt, a törvénykezés, a jog és az alkotmány alapja volt mindig, a Szent Korona-tan alapja is mindig a termőföld volt. Magyarországon azt tudjuk elmondani, hogy 1990-2019 között nagyjából egymillió hektárral csökkent a megművelt termőföld aránya, miközben azt látjuk, hogy a gazdatársadalom egészen kicsire zsugorodott össze.

Mi azt valljuk, a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja az, hogy ha nemzeti szuverenitásról beszélünk, akkor a nemzeti szuverenitás alapja az élelmiszer-biztonságunk. E tekintetben jelenleg Magyarországon nagyon-nagyon rossz a helyzet. A Covid óta különösen kilőttek az úgynevezett ‑ nem szeretem ezt a kifejezést ‑ civilizációs betegségnek nevezett betegségek, többek között a daganatos betegségek viszonylatában Magyarország a világ egyik legrosszabb pozíciójában van, és ez sok egyéb mellett ‑ nyilván rengeteg módon mérgezik a magyarokat ‑ azért a fogyasztott élelmiszerekre is visszavezethető, hiszen egyre rosszabb minőségű élelmiszerhez jutnak a magyarok, hiszen ma már a hipermarketekben elsősorban azt nézik, hogy mi az, ami olcsóbb, és nem azt nézik, hogy mi az, ami egészségesebb. Nem tudnak közvetlenül a termelőtől hozzájutni a jó minőségű magyar élelmiszerhez.

Illetve, ami az inflációt illeti, tavaly azt mondták, a kormány bejelentette, hogy végre legyőztük az inflációt, az elmúlt hónapokban pedig azt láttuk, hogy újra növekedésnek indult az infláció. Ebből nagyjából 7 százalék az élelmiszer-infláció, ami megdöbbentően durva adat egy olyan országban, ahol a termőföld és a mezőgazdaság a nemzeti szuverenitásunk alapja az elmúlt ezer évben, egy agrárországban.

Ezért a Mi Hazánk Mozgalom, hogy ne csak itt beszéljünk, a parlamentben, sokszor félig vagy teljesen üres széksoroknak, ezért mi cselekszünk is, ha már más ellenzéki párt ilyet általában nem szokott tenni a beszéden kívül, a pofázáson kívül, mi tényleg konkrétan cselekszünk. Úgyhogy most már elég régóta minden egyes hónapban hazai vásárokat tartunk, mindig egy másik vármegyében, és el kell mondjam, nemcsak hogy rendkívül sikeres ez a hazaivásár-történet, ez a sorozat, amit a Mi Hazánk Mozgalom teljesen saját erejéből, egyedül végez, hanem rengeteg olyan pozitív élménnyel lettünk gazdagabbak, ami azt mutatja, hogy azért van remény.

Tehát szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy vissza lehet fordulni arról az útról, abból a katasztrofális gazdaságpolitikából, amelyen Magyarország évtizedek óta az egymást váltó balliberális és fideszes kormányok idején halad. Emiatt, hogy ezt a reményt önökben is felkeltsem, behoztam egy terméket. (Felmutat egy terméket, majd a pulpitusra helyezi.) Remélem, hogy elnök úr… (Fölnéz a pulpitusra:) ‑ bocsánat, most már elnök asszony van mögöttem ‑ ezért nem fog megbüntetni, hogy hoztam egy kis szemléltető eszközt. Ígérem, hogy nem robban, nem lesz tőle füst, de mégis egy nagyon-nagyon jó dolognak tartom, mert a szigetvári hazai vásárra, amit a Mi Hazánk Mozgalom szervez, rengeteg termelő eljött és a portékáját ott árulta. Nyilván a Mi Hazánk Mozgalom ezért nem szed helypénzt, és egy forintot nem keresünk ezen, ezért nagyon sok termelő eljön, mutatva, hogy mekkora igény lenne arra, hogy végre a kormány is észrevegye őket, ugyanúgy, mint ahogy a kkv-szektort.

Itt van példaként, ami nekem nagyon megtetszett, egy családi méhészet terméke, hogy mennyire innovatív a magyar vidék, hogy mennyi ötlet, mennyi tehetség van, akikkel nem foglalkoznak, akik az adópolitika, a támogatáspolitika alapján nem kapják meg azt, amit megérdemelnének a kormány részéről. Ez például nem pillecukor, hanem pilleméz. Kizárólag olyan természetes alapanyagokból, ami garantáltan százszor egészségesebb, mint, mondjuk, a pillecukor, amit megvehetünk a hipermarket polcairól leemelve. Tehát ez egészségesebb is. Én meg is kóstoltam, azt is el tudom mondani, hogy sokkal finomabb is, és nem létezik, hogy ezt nem tudnák eladni ezek a termelők, akár ezek a méhészek valahol a világpiacon.

Ezért a Mi Hazánk Mozgalom olyat tett, amit más párt szintén még soha tudomásom szerint nem tett: tavaly óta expót is szervezünk magyar termelőknek, kis cégeknek, olyanoknak, akik nem tudnak önerőből, nem tudnak egyedül a pici portékájukkal, de fantasztikus innovációjukkal kijutni olyan piacokra, mint például az Öböl-menti országok. Tavaly az összes Öböl-menti ország nagykövete megtisztelte a rendezvényünket, ahol több ezren vettek részt itt, a Hungexpón, és ez a rendkívül sikeres rendezvény mutatta, hogy mennyire ki vannak éhezve Magyarországon a kkv-szektor tagjai, a termelők, a gazdák arra, hogy végre a kormánytól megkapják ezt a támogatást. Olyannyira, hogy azóta, ha már ezt a kormánytól vagy az illetékes minisztériumtól nem kapták meg, mi létrehoztuk az exportsegítő irodánkat, és azóta rengeteg ilyen termelőnek segítünk. Ezúton is jelzem, hogy ennek a családi gazdaságnak is megpróbálunk segíteni, hogy külföldön el tudják majd adni a magyarországi portékájukat.

Ami a gazdaságpolitikát és a költségvetést illeti, ismét lehet azt látni, hogy a magyar kormány európai uniós szinten is kiemelten sok pénzzel támogatja a gazdaságot, úgynevezett gazdaságösztönzést hajt végre. De azt látjuk évtizedek óta ‑ ezt láttuk 2010 előtt és ezt láttuk az elmúlt 15 esztendőben is ‑, hogy a magyar kormány, sőt mondhatom, a kormányok ezeket az óriási pénzeket, amit gazdaságösztönzésre szánnak, ezeket azoknak adják, akik nincsenek rászorulva; tehát globális nagyoknak adja, illetve magyarországi oligarcháknak újabban. Nem nekik kellene adni, hanem ahogy az előbb mondtam, a hazai termelőknek, a hazai kkv-szektornak, a kisvállalkozásoknak, közepes vállalkozásoknak kellene adni, mert a magyar jövő bennük rejlik, és nem pedig a globális nagy multicégekben van Magyarország jövője, akik egyébként is fogják a profitjukat, és akkor nagyon gyorsan ki fogják vinni Magyarországról.

(13.10)

Meghirdette Orbán Viktor miniszterelnök az úgynevezett gazdasági semlegesség politikáját. A Mi Hazánk Mozgalom ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy helyes az a gondolat, hogy nemcsak a Nyugattal, hanem a Kelettel is kell gazdasági kapcsolatokat, kereskedelmet folytatni, de mi ezt bővítenénk déli, északi, minden irányban. Tehát egyetértünk azzal, óriási lehetőségek vannak nemcsak Ázsiában, Afrikában is. A világ jelentősen megváltozott, hála a Jóistennek, és ezt még mindig nem megfelelően használja ki a magyar kormány, főként azért nem, mert nem gazdasági semlegességnek neveznénk ezt az ideát, hanem inkább gazdasági függetlenségnek.

Tehát nem az a cél, hogy kiszolgáljuk, mondjuk, a kínai nagy, globális cégeket, akik most megjelentek Magyarországon, hanem az lenne a célunk például, hogy azt a selyemutat, ami valamikor nagyon jól működött Európa és Kína között, és az „Új selyemút” projekt egy jó gondolat lehet egyetlenegy esetben, ha nem csak egyirányú, tehát nemcsak az történik, hogy idejönnek a globális nagyok irgalmatlan mennyiségű pénzügyi, adó- és egyéb támogatást kapnak a magyar kormánytól, és aztán külföldről hozzák az alapanyagot, külföldre eladják, amit mondjuk, az akkugyárban vagy akár egy járműszektorban előállítanak, és vendégmunkások dolgoznak a gyárban, ami pedig az adót illeti, az adókedvezményt már megkapták évtizedekre előre. Ebből nem lesz magyar jövő. Abból lehet, ha kétirányú ez az útvonal, tehát például segít abban a kormány, hogy a magyar cégek, a kkv-szektor, a gazdák, a termelők is ki tudják a portékájukat juttatni keleti, nyugati, déli és mindenféle irányba. Mi ezért szervezzük például a Hungulf Expót, amit az előbb mondtam, ahol az összes Öböl-menti ország nagykövete, vállalkozói, kereskedői megjelentek, és idén is meg fogjuk ugyanezt rendezni.

Ami az inflációt illeti, azért is neveztem a szemfényvesztés költségvetésének a háborúellenes költségvetés helyett ezt a költségvetést, mert gyakorlatilag semmilyen olyan mutató, ami alapján igazából véleményezni lehetne a költségvetést, nem szokott stimmelni, tehát sem az inflációs előrejelzés, sem a gazdasági növekedés, sem a GDP, semmi nem szokott stimmelni. Ugye, emlékszünk arra, Orbán Viktor tavaly azt mondta, hogy óriási meglepetést fog majd okozni a GDP alakulása ebben az évben. Azt láttuk az infláció kapcsán, és láttuk, hogy tényleg óriási meglepetés volt, de szerintem Orbán Viktor nem erre gondolt, hogy a tavalyihoz képest csökken a GDP, vagy hogy újra növekedésnek indult az infláció.

5,6 százalékról nőtt az élelmiszer-infláció ‑ ahogy az előbb említettem ‑ 7,1 százalékra, és a kormány ahelyett, hogy rendszerben gondolkodna, és ahelyett, hogy iparpolitikában gondolkodna ‑ mert ami az ipart illeti arányait tekintve, különösképpen azon belül a járműgyártás és az akkumulátorgyártás így is rendkívül magas ‑, tehát ehelyett nem iparpolitikában kellene gondolkodni, hanem tervezni kellene, vagy szerkezetváltásra lenne szükség, egy gazdasági stratégiában kellene gondolkodni. Ilyet nem látunk a kormánytól, és amikor az inflációra reagálni akar a kormány különböző sapkákkal, árrésstopokkal meg egyebekkel, akkor semmi mást nem tesz, mint hogy az infláció valódi okai feltárása és a megoldás helyett tulajdonképpen mesterséges eszközökkel az árszintemelkedést meg akarja állítani, aminek késleltetett inflációs hatása lehet, ezért igazándiból nem is meglepő az, ami most történik.

Ami talán még fontos lehet a hátralévő öt percben, amit még kiemelnék, az a választási osztogatás, merthogy nem lehet másnak nevezni ezt a költségvetést, ami ebben az évben nyilván a Fidesz politikai túléléséről szól, de ennek nagyon súlyos ára lesz, komoly böjtje lesz, amit a következő kormánynak a jövő évi választások után kell majd megoldania, és betömni majd a lyukakat. Mi már most fölhívjuk erre a problémára a figyelmet.

Ami a civilizációs betegségeket és az egészségügyi támogatásokat illeti, ezzel kapcsolatban minden egyes évben sajnos el kell mondanunk azt, hogy az egészségügyre a magyar kormány sokkal kevesebbet költ, mint amennyit költenie kellene, és ezt európai uniós szinten is látjuk. A 2026. évi egészségügyi kiadások a GDP-nek mindössze 4,1 százalékát teszik ki, ezzel az Európai Unióban a magyar kormány költi arányosan a legkevesebbet egészségügyre. Mi ehhez mindig hozzá szoktuk tenni minden esztendőben, ezért most is hangsúlyozom ‑ ahogy az előbb mondtam, hogy pillecukor helyett, a nagyüzemi pillecukor helyett inkább ennek a méhészettel foglalkozó magyar családnak a termékét ajánlom, körülbelül ezt mondanám mindennel kapcsolatban ‑, hogy a prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy ne betegségügy legyen Magyarországon. Magyarországon betegségügy van és nem pedig egészségügy, ezt is rendkívül fontosnak tartottam megemlíteni.

És ha már egészségügy, akkor az oktatás, amit szintén minden évben el szoktunk mondani, hogy az oktatásra többet kellene fordítani. De nemcsak arról van szó, hogy itt jövőre a GDP 4,8 százaléka jut oktatásra ‑ ugyanez az adat 2010-ben, pedig az sem volt jó, még 5,8 százalék volt ‑, én nemcsak ennél az adatnál ragadnék le, és nemcsak egyszerűen a pénzügyi támogatásnál ragadnék le, hanem az oktatási rendszert kellene teljes mértékben megreformálni, hogy egy tudásalapú társadalom legyen a magyar, és egy organikus társadalom legyen, tehát mindenki olyan szakirányú képzést kapjon, aminek van értelme. Ha stratégiában gondolkodna a kormány, akkor az oktatást is ilyen módon alakítaná át.

A nyugdíjasokról szeretnék még szólni, mert sokat beszéltem a gazdaság szerkezetéről, arról, hogy például a kkv-szektort nemcsak az előbb elmondottak alapján kellene támogatni, segíteni, mert ők a nemzet megtartóereje, és nem a multinacionális globális cégek. De azért hadd tegyem hozzá, hogy van egy olyan dolog, ami nem kerülne pénzbe, és ez a kormány is tett 15 éve ilyen ígéretet, hogy bürokráciacsökkentés lesz, és azóta még rosszabb lett ezen a fronton a helyzet. Valóban nagyon-nagyon komoly és látható bürokráciacsökkentést kellene azonnal végrehajtani, hogy a kkv-szektor, a magyar termelő könnyebben tudjon boldogulni.

De nemcsak a munkavállalókról szeretnék beszélni, hanem a nyugdíjasokról. Ami a nyugdíjminimum összegét illeti, 2008 óta változatlan, 28 500 forint, ez szintén minden évben el szokott hangozni. De van egy nagyon fontos dolog, amit a Mi Hazánk Mozgalom ehhez szeretne hozzátenni, hogy meg kell határozni a sávokat, tehát itt a minimumot és a plafont is meg kell határozni, amelyek között kell tartani a nyugdíjakat. Az, hogy az elmúlt évtizedekben voltak Magyarországon luxusnyugdíjak, hogy egyáltalán ez a helyzet kialakulhatott, miközben nyugdíjasok tízezrei pedig éheznek, ez megengedhetetlen. Tehát tisztességes, olyan nyugdíjat kell mindenkinek fizetni, amiből normálisan meg tud élni, ez a jelenleginek jelentős többszöröse kellene hogy legyen. Ha olyan átgondolt gazdaságpolitika lenne, amilyenről a Mi Hazánk Mozgalom beszél, akkor természetesen erre lenne fedezet.

Ami az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulást illeti, ezt is egyedül a Mi Hazánk Mozgalom hangoztatja. Jövőre már 789 milliárd forintot fizetnek be a magyar adófizetők a brüsszeli kasszába ‑ és erről soha nem beszél senki ‑, miközben lassan már egy forint sem jön az Európai Unióból. A Mi Hazánk Mozgalom követeli, hogy ezt is vegyük ki a költségvetésből, ezt a 789 milliárd forintot is tegyük bele abba a kárpótlási alapba, amiből a megkárosított magyarokat, a bankok, a végrehajtó-maffia s a többi által megkárosított magyarokat kell kárpótolni, és addig ne fizessünk az Európai Uniónak, amíg az Európai Unió is visszatart olyan pénzeket, ami szerződés szerint jár akár önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, s ez független a valóban jelen lévő kormányzati korrupciótól.

Gyakorlatilag az időm lejárt, pedig még azért sok téma lett volna. Ami a „150 új gyár” programot illeti, azzal szeretném befejezni, mert ez szintén szimbolikus; szimbolikus üggyel kezdtem. Az a „150 új gyár” program megint egy rendkívül hibás gazdaságpolitikának a jele, hogy a kormány azt akarja folytatni, amit eddig tett, tehát globális nagy cégeket akar idecsábítani akár akkumulátorgyártásra, miközben a hazai akkugyártó gyárak jelenleg körülbelül egy félmilliós nagyváros vízigényét veszik igénybe, és ahogy az előbb azt részletesen elmondtam, vendégmunkásokat hoznak be, a profit kimegy, kiáramlik, és adó- és egyéb támogatásokkal pedig a kormányzat csak önti beléjük a pénzt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt a gazdaságpolitikát nem szabadna tovább folytatni. A Mi Hazánk ezen változtatna elsőként. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)