Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy kicsit furcsa helyzetben vagyunk. Bár többször elmondták már itt az előttem szólók, hogy szinte fél évvel ezelőtt találkoztunk, hiszen a 2025. évi költségvetés tárgyalásakor itt voltunk, most ismét a tavaszi időszakra került a jövő évi költségvetés megtervezése.

Tavaly ősszel éppen az ellenzék padsoraiból hallgathattuk meg, hogy miért ősszel kerül a parlament elé a költségvetés, hiszen az eddigi években… (Moraj a DK soraiból. ‑ Arató Gergely: Soha nem mondtunk ilyet! ‑ Varju László: Hazugság! ‑ Vajda Zoltán: Dicsértük!) Köszönöm szépen a dicséretet. (Vajda Zoltán: Hogy milyen jó volt!) Mindenképpen arról is volt szó, hogy most miért nem. Most pedig visszatérünk, hiszen úgy gondoljuk, hogy ennek a metódusnak, vagyis hogy tavaszra kerül a költségvetés megtervezése, van értelme. Éppen ezért nyújtotta be május 6-án a kormány az Országgyűlés elé a jövő évi költségvetés tervezetét, így hazánk már az év közepén rendelkezhet a jövő évi költségvetés részletes számaival.

(10.50)

Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a költségvetés korai tervezéséből és elfogadásából az országnak több előnye, mint hátránya származik, hiszen a gazdaság szereplőinek sokkal több ideje lesz felkészülni az életüket befolyásoló intézkedésekre.

Itt azért szeretnék megállni egy pillanatra, és szeretném megköszönni a költségvetés előkészítésében dolgozók munkáját, hiszen egyáltalán nem voltak könnyű helyzetben, két minisztériumnak kellett előkészíteni ezt a költségvetést. Így innen is köszönöm a munkájukat, és természetesen a Költségvetési Tanácsnak is a munkáját, aki elvégezte a feladatát, a törvényi kötelezettségének eleget téve a rendelkezésére álló tíz napon belül véleményezte a benyújtott tervezetet. Egyértelműen megállapította, és ezt itt el is mondták, hogy a jövő évi költségvetés hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek ellenvetései.

Azt is elmondták természetesen, hogy a végrehajtással kapcsolatban óvatosságra intenek bennünket, és a bizonytalanságok kiküszöbölésére kérték a kormányt. Így a kormány egyúttal elfogadta a tanács által jelzett tartaléknövekedésre vonatkozó javaslatot, ezért a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte. Ezzel párhuzamosan ugyanekkora, 142 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott, ellenálló képessége azonban növekedett, így mind a hiány, mind a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya, mind az államadósság változatlan maradt.

Sajnálatos módon a szomszédunkban immár három éve zajlik a háború, de sajnos ma sokkal nagyobb az esély arra is, hogy ez eszkalálódhat, vagy még inkább arra, hogy a közelgő békét sok probléma befolyásolhatja, hiszen kontinensünk az Ukrajnában zajló véres háborún túl egyre több fenyegető kihívással néz szembe, például egy vámháborúval, tíz éve folyamatosan tartó migrációval, az elhibázott brüsszeli politika miatti energiaválsággal és Ukrajna erőltetett, gyorsított európai uniós csatlakozásával, ez mind-mind veszélyt jelenthet Magyarországra. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terheket jelentene Európának és benne Magyarországnak is. A gyors változások és a fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nemcsak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állnia. Fel kell készülnünk arra, hogy egy ilyen bizonytalan időben a világpolitikai helyzet gyorsan változhat, és a nemzeti érdekeket csak a szuverenitáson keresztül lehet megvédeni.

Nap mint nap olvasva a híreket láthatjuk, hogy a világunkban jelentős gazdasági és geopolitikai változások történnek, ezért a magyar gazdaságpolitikának alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz. Továbbra is törekedni kell az egyre erősödő Kelettel való üzleti kapcsolatok kiépítésére, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az életben jobb több lábon állni, mert amúgy kiszolgáltatottak leszünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kormány által benyújtott költségvetés következetesen mindig a háborúellenes stratégiát követi, hiszen azt gondoljuk, hogy a háború végső egyenlege mindig negatív, a békéé pedig mindig pozitív. Minél előbb békére kell törekedni. A háborúellenes stratégia az, ami garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek.

Ennek szellemében készült el a 2026-os költségvetés, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak. Ugyanakkor továbbra is megvédjük az elmúlt évek eredményeit, fenn kívánjuk tartani a rezsicsökkentést, megvédjük a magyar munkahelyeket, és fokozzuk Magyarország védelmi képességét, hiszen a békéhez erő kell, bár vannak olyan parlamenten kívüli ellenzéki erők, akik a hadsereg erősítését egészen más célból, politikai haszonszerzés céljából és negatív színben kívánják feltüntetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésről szólva mindenképpen fontos megemlítenünk, hogy működés tekintetében ismét egy nullás költségvetés került benyújtásra, ami azt jelenti, hogy a működés szempontjából a kiadás és a bevétel egyensúlyban van, csak a fejlesztési források vonatkozásában van hiánycél megadva. Ebből a 2026-os évben 4,1 százalékos nemzetiössztermék-bővüléssel számolunk, 3,7 százalékos hiánycéllal, 3,6 százalékos infláció mellett. Ugyanakkor jó tudni, hogy a tervezett hiánycél megegyezik a kamatkiadásokkal, tehát az elsődleges egyensúly meglesz a költségvetésben.

Fontos kiemelni, hogy 2026-ban a költségvetés a magyar családoknak összesen 800 milliárd forinttal többet fizet ki a lakossági állampapírok kamatain keresztül, nem külföldieknek, hanem a megtakarító magyar családok részére. Tekintettel arra, hogy a jövő évben is alacsonyabb áremelkedési ütem várható, így folytatódni fog a reálbérek emelkedése, javulhat a fogyasztás mértéke is. A munkahelyek védelmét szolgálja, hogy a kormány igyekszik beruházásokkal lendületbe hozni a gazdaságot, éppen ezért bővülni fog a „Magyar falu” program, folytatódik a vidéki otthonfelújítási program, a Demján Sándor-program, a Jedlik Ányos energetikai program, valamint a „150 új gyár” program.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Most néhány szám: ebben az évben 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,6 százalékos inflációval számolunk. A nemzeti össztermék arányában az államadósság 73,1 százalékról 72,3 százalékra való csökkenésével számol ez a költségvetés, és az államháztartási hiány 4,1 százalékról 3,7 százalékra csökkentésével számolunk. Többször elhangzott már, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a legfontosabb prioritás a magyar családok, a nyugdíjasok, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének erősítése lesz. Elhangzott már, de még egyszer szeretném kiemelni, hogy a személyijövedelemadó-mentesség kiterjesztése szerintem egy olyan vívmány, amit mindenképpen sikerként, a mi közös sikerünkként kell elmondanunk, és örülnünk annak, hogy ezt a kormány és a magyar társadalom meg tudta tenni.

Fontos volt miniszter úr mondandói között is, hogy jelentős mértékű beruházásokról döntött a kormány a költségvetés benyújtásával, amelynek a célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés, valamint a munkahelyek megvédése. A következő évben több száz beruházás indul vagy folytatódik, vagy éppen átadásra kerül, többek között a közlekedési infrastruktúra, oktatás és egészségügy területén. Fel is soroltunk jó néhány ilyen programot, én ezt nem szeretném megismételni, de miniszter úr mondatai között hallhattuk.

Azt gondolom, hogy a költségvetés szerkezetét áttekinthető tagoltság jellemzi, így a törvényjavaslat mellékletei megfelelő részletességgel, átlátható módon tartalmazzák az állami kiadásokat és bevételeket, egyúttal biztosítva a költségvetés végrehajthatóságát és ellenőrizhetőségét. Úgy gondolom, hogy az elért közös eredményeink megvédése érdekében, valamint azért, hogy a forrásainkat ne egy másik országra, jelesül Ukrajnára, hanem a magyar családokra tudjuk fordítani, kérem képviselőtársaimat, hogy a következő napokban a költségvetéssel kapcsolatos vitát folytassák le, a kapcsolódó lehetőség szerinti módosító javaslataikat tegyék meg, és a végén pedig a törvényi rendben az Országgyűlés fogadja el Magyarország 2026-os költségvetését. Ennek jegyében köszönöm meg az önök megtisztelő figyelmét. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(11.00)