Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A verseny, a versengés és az arra való képesség az élet valamennyi területén megtalálható, hiszen a versenyképesség nem más, mint a siker lehetősége. De mit is jelent a versenyképesség a közigazgatás és a jogi szabályozás szintjén? Egyértelmű és átlátható szabályokat, amelyek által a vállalkozásokra, a polgárokra és a közigazgatási intézményekre kevesebb teher nehezedik a szabályozásból következően. A bonyolult és kiszámíthatatlan állami szabályozás visszaszorítása érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek a bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére irányulnak. A szabályozási környezet versenyképességének fejlesztése a gazdaságot közvetetten befolyásoló, a vállalkozók számára vonzóbb szabálykörnyezet kialakítását eredményezi, a jogi túlszabályozottság ugyanis korlátozza a hatályos jog megismerhetőségét és alkalmazhatóságát, ennélfogva a dereguláció szerepe a versenyképesség szempontjából kiemelten jelentős. E célkitűzés mentén került megalkotásra az önök előtt fekvő törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselők! Ami a konkrétumokat illeti, természetesen lehetetlen az összes szakmai javaslatot és a törvényjavaslat valamennyi elemét egyetlen felszólalás keretében bemutatni, de most engedjék meg, hogy kísérletet tegyek a törvénycsomag fontosabb irányainak ismertetésére.

A közlekedési ágazat tekintetében a törvényjavaslat a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításával a gépjárművek nyilvántartott adatai közül a motorszám törlésére tesz javaslatot. Minden gépjármű motorja rendelkezik egy típusazonosító jellel, ezt nevezzük motorkódnak, amely azt határozza meg, hogy milyen típusú és teljesítményű a motor, és egy egyedi azonosító jellel, ez utóbbi a motorszám. A motorszám nyilvántartása jelentős adminisztratív terhet jelent mind az ügyfeleknek, mind a közlekedési hatóságoknak, mind a vizsgaállomásoknak, a motorszám leolvasása ugyanis akadályként jelentkezhet a jármű műszaki vizsgálatakor, mivel a jármű nem bontható meg, de a motorba ütött motorszám bontás nélkül nem mindig állapítható meg. Említést érdemel, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős részében nem motorszám, hanem motorkód alapján tartják nyilván a gépjárműveket. Javaslatunk szerint a jövőben többek között a közúti közlekedési nyilvántartásban nem kell feltüntetni a gépjármű motorszámát. Hangsúlyozandó, hogy a motorszám kivezetése nem jár okmánycserével, figyelemmel arra, hogy sem a törzskönyv, sem pedig a forgalmi engedély nem tartalmazza a motorszámot.

A törvényjavaslat az egészségügyi ágazatot érintően is számos javaslatot tartalmaz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT fejlesztéséhez kapcsolódóan. Az EESZT a hazai egészségügyi ellátórendszer meghatározó kiszolgáló alaprendszere, melynek szolgáltatásait ma már gyakorlatilag valamennyi hazai egészségügyi szolgáltató használja. A folyamatos EESZT-adatszolgáltatási kötelezettségeknek köszönhetően a rendszer egyúttal a nemzeti adatvagyon jelentős elemének és adatforrásának tekinthető.

Az elmúlt időszakban az EESZT működését érintően számos fejlesztési feladat merült fel. A folyamatban lévő, egészségügyi modernizálást célzó informatikai fejlesztések a teljes egészségügyi ágazat minden szintjén tartalmaznak beavatkozási pontokat, fejlesztéseket, eredménytermékeket, amelyekkel az egyes ágazati szereplők modern, hatékony informatikai fejlesztéseket kapnak a kezükbe.

(21.10)

A törvényjavaslat az elmúlt időszakban elkészült, valamint a következő időszakban megvalósuló EESZT-fejlesztésekhez kapcsolódó törvényi szintű szabályozást tartalmazza. A törvényjavaslat a gyógyszerek egyedi méltányosság keretében történő engedélyezésére irányuló eljárás egyszerűsítése érdekében lehetővé teszi az egészségbiztosítási szerv számára, hogy az eljárása során hozzáférhessen az EESZT-rendszerben rögzített döntés meghozatalához szükséges egészségügyi adatokhoz. Így, ha nem csatolja a kérelem mellékleteként előírt dokumentumokat a beteg, nem szükséges hiánypótlásra felszólítani, ezáltal nem húzódik el az ügyintézés.

A törvénycsomag részét képezi továbbá a pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó törvények módosítása is, amely módosítás túlnyomórészt az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségüknek való megfelelést szolgálja. A jogharmonizációs kötelezettségek terén említeni szükséges az egységes európai hozzáférési ponthoz kapcsolódó módosítást. A szabályozás lényege, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2027. július 10-éig létrehozza az úgynevezett egységes európai hozzáférési pontot. Ez egy európai uniós szintű központosított platform a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges információk hozzáférhetővé tétele céljából.

2025 tavaszán, azaz most az első körben a tőkepiaci törvény tájékoztatási szabályait érintő információkat, valamint az ezek megsértése esetén alkalmazott felügyeleti szankciókat kell továbbítani a hozzáférési pont részére. A szabályozás ezt az információátadást biztosítja azzal, hogy később az információk köre további elemekkel fog bővülni.

Említeni szükséges továbbá a tájékoztatási szabályok pontosítását a tőkepiaci területen, így a tőzsdei tájékoztatás körében a kereskedés ideiglenes leállítása vagy korlátozása esetén, vagy a multilaterális kereskedési rendszerek és a szervezett kereskedési rendszerek esetén a nyilvános heti jelentések, illetve napi felügyeleti adatközlések terén.

Az önkéntes biztosítópénztárakkal kapcsolatos szabályozást érintően is érdemi változtatásokat hoz a törvénycsomag. A hatályos szabályok szerint az önsegélyező szolgáltatások esetén a tagi befizetés, a munkáltatói hozzájárulás, támogatás, adomány a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel egyéni szolgáltatás finanszírozására. Ez a korlátozás a jogalkalmazói visszajelzések alapján szükségtelen, erre figyelemmel javasoljuk a 180 napos várakozási idő eltörlését. A módosítással az önsegélyezési szolgáltatások ‑ a szociális támogatások, a munkáltatói hozzájárulások és az önerő bevonása révén ‑ nagyobb mértékben lennének finanszírozhatók.

Az informatikai fejlődés eredményeként indokolt továbbá a támogatható taneszközök mellett a digitális taneszközöket külön nevesíteni, tekintettel arra, hogy azokat egyre több iskolában és egyre több esetben alkalmazzák. Fontos azonban kiemelni, hogy a mobiltelefon nem tekinthető digitális taneszköznek. Javasoljuk továbbá, hogy a beiskolázási támogatást mint önsegélyező szolgáltatást egész évben igénybe lehessen venni. Jelenleg a beiskolázási támogatással igénybe vehető termékek, szolgáltatások megvásárlási időpontja korlátozott.

A környezetvédelmi szabályozást érintően a másra át nem hárítható környezeti kármentesítési feladatok végrehajtásáért felelős szerv meghatározásával a törvényjavaslat leegyszerűsíti és egyértelművé teszi a környezetvédelmi hatóságok ügyintézése során, hogy kötelezettként kit lehet nevesíteni. A környezetvédelmi törvény meghatározza azt, hogy ha a környezet helyreállításának kötelezettsége másra nem hárítható, akkor a helyreállítás a kormány feladata.

A kormány a környezetvédelmi törvényben megfogalmazott feladatának eddig is eleget tett, ugyanakkor nem volt meghatározva, hogy a kormány mely szervezet útján látja el a környezetkárosodások következményeinek felszámolását, azt mindig egyedi környezetvédelmi hatósági döntések tartalmazták. A hatósági döntések felgyorsításának érdekében a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki a környezetkárosodásokhoz kapcsolódó kármentesítési feladatok elvégzésére.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar fogyasztók érdekeinek védelme és a vállalkozások támogatása a hazai gazdaság működésének alapvető elemei, ezért a javaslat központi elemét képezi az egyes fogyasztóvédelmi szabályok módosítása. A javaslat a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítását szolgálja, így hathatós lépéseket tesz a család- és gyermekvédelem, a fogyasztók online térben való fokozott védelme, az egységes jogalkalmazás, a termékbiztonsági szabályok betartása, az elérhetőség biztosítása, az alternatív vitarendezési fórumként eljáró békéltető testületek szakmai hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztói tudatosság erősítése irányába.

A javaslat szövege a vállalkozói és a fogyasztóvédelmi szakmai szövetségekkel való aktív együttműködés eredményeként a piaci szereplőket tömörítő szervezetek, a fogyasztók érdekvédelmi szervezetei által, valamint a békés vitarendezést szolgáló békéltető testületek által adott javaslatok mellett reagál a fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatalok gyakorlati tapasztalataira is.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításai közül a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a szóbeli panaszról felvett, a fogyasztói együttműködés hiányából fakadóan adat-, illetve aláírás-hiányos jegyzőkönyv kivétele a kiküldési kötelezettség alól, és ehhez kapcsolódóan a jegyzőkönyv tartalmi elemeinek bővítése a mulasztás következményeire való figyelmeztetéssel. Az elektronikus felületen, illetve űrlapon beadott panasz visszaigazolási kötelezettségének előírása a fogyasztók online térben való fokozott védelme érdekében szükséges.

Az írásbeli panasz megőrzési kötelezettségének előírása pontosító jellegű előírás arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás a szóbeli panaszokról felvett jegyzőkönyv megőrzése mellett az írásbeli panaszok megőrzésére is köteles.

A békéltető testületek hatáskörének a fogyasztói jogvita kapcsán felmerült kártérítési igényekre történő kiterjesztése a fogyasztók hatékonyabb érdekérvényesítését szolgálja, ahogy a békéltető testület általi kötelezést tartalmazó határozat esetén irányadó igényérvényesítési határ 200 ezer forintról 250 ezer forintra történő felemelése is.

A békéltetőtestületi eljárás során a tanácsra és annak tagjára vonatkozó kitanítási tilalom eltörlése a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentése irányába hat. A fogyasztóvédelmi hatóság a 2025. január 1-jén létrejött Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság irányításával szigorúan fellép annak érdekében, hogy a jogsértő, tisztességtelen vállalkozások ne élhessenek vissza erőfölényükkel, súlyos anyagi hátrányt és adott esetben egészségügyi károkat okozva ezzel a magyar családoknak.

Az NKFH létrejötte óta a fogyasztóvédelmet érintő legfontosabb információk az NKFH honlapján jelennek meg. A fogyasztók tájékozódásának, informálódásának megkönnyítése érdekében a módosítás a képviseleti keresetekkel kapcsolatos közzétételek teljesítését is itt teszi lehetővé, így minden közérdekű információ egy helyen, az NKFH honlapján lesz megtalálható.

A közérdekű keresetekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség előírása alapján nyílik meg a lehetőség arra, hogy a feljogosított szervezetek a honlapjukon nemcsak a képviseleti keresetekre, hanem a Ptk. alapján indult közérdekű keresetre vonatkozó meghatározott információkat is közzétegyék.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosításaként a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma tekintetében a kivételi köröket bővítjük annak érdekében, hogy kevesebb áru esetében lehetetlenüljön el az értékesítés, ha áron alul legalább még van rá kereslet. Az intézkedés alapján a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma nem vonatkozik majd a kereskedők készletében egy éven túl jelen lévő termékekre, valamint a szezonális termékekre sem, utóbbiak esetében a jellemző fogyasztási időszakának végét megelőző utolsó nyitvatartási napot követően.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat által a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerének 2023. július 1-je óta felhalmozódott működési tapasztalatai alapján a koncessziós társaság és a magyar államot képviselő miniszter közötti intézményes kapcsolattartás több ponton egyszerűsödik.

Szintén az észszerűség indokolja, hogy az országos hulladékgazdálkodási tervezés felülvizsgálata ne kétévente, hanem a tervezési időszak negyedik évében történjen meg. Mindemellett a részletszabályok megalkotásának kormányrendeleti szintre utalásával rugalmasabbá válhatnak az ügyfélszolgálatok nyitvatartási időpontjai.

(21.20)

A törvényjavaslat több pontosítást is átvezet, így a koncessziós társaság által tervezett kontrollált lomtalanítás miatt változnak az engedély nélküli hulladékszállítás szabályai is.

A mezőgazdasági piacok átláthatósága, a rendezett piaci viszonyok fenntartása a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos, erre figyelemmel a törvényjavaslatban egységesítésre kerülnek az egyes szerződéskötési és a szerződéssel érintett termékek vizsgálatára vonatkozó követelmények. A törvényjavaslat ezért a vizsgálatokra vonatkozó kötelező tartalmi elemeket ír elő, amennyiben a termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék átvétele és ellenértékének megállapítása a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott minőségi és biztonsági paraméterek eredményei alapján történik.

A törvénymódosítás következtében a legkiszolgáltatottabb gazdálkodói réteg érdekvédelmi pozíciója javulni fog. A rendezettebb piaci viszonyok a belföldi és az exportra irányuló áruforgalom szempontjából is kedvezőek, így a nemzetgazdaság exportbevételeihez, illetve a hazai áfabevételekhez is hozzájárulnak. Az érintett ágazatok sikeressége jelentősen hozzájárul a teljes hazai gazdálkodói társadalom megélhetésének biztosításához, és évről évre pozitívan járul hozzá a külkereskedelmi egyenlegünk javításához is.

Az érintett mezőgazdasági ágazatok hosszú távú sikerességének biztosítása élelmiszer-szuverenitásunk alapja, ezért stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt fontosságú, hogy e szektorokban rendezett formában és átláthatóan működjön a belső piac, az alapanyag-előállítást biztosító gazdálkodók érdekérvényesítő képessége pedig megfelelő szintű legyen.

Tisztelt Képviselők! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt érintő módosítás célja a bírósági végrehajtásról szóló törvénnyel, a földmérési és a társasházi törvénnyel való összhangjának biztosítása. Az ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépését követően indult ügyekben biztosítani szükséges, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját a bírósági végrehajtó még az ingatlan-nyilvántartási eljárást megelőzően megfizettesse a fizetésre kötelezett személlyel, ami jelentősen csökkenti az eljárás lefolytatásának időtartamát. Kivételt képeznek az eljárási díj előzetes megfizetésének kötelezettsége alól a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyek, valamint azon ügyek, amelyekben a költségek állam általi előlegezésének van helye.

A földmérési törvény az adatszolgáltató személyét pontosítja, erre figyelemmel állami alapadatot az ingatlan-nyilvántartási, valamint egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységhez szükséges teljes körű adatszolgáltatás tekintetében az ingatlanügyi hatóságként eljáró, területileg illetékes kormányhivatal szolgáltat.

A javaslat pontosítja továbbá a Területfejlesztési Alap esetében nyújtott támogatás jogi kereteit a „Versenyképes járások” program hatékony megvalósítása érdekében, emellett egyértelműsíti a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban a társelnökök szavazati jogú tagságát. Mindezeken túlmenően a javaslat az együtt kezelendő térségek körének kijelölésére és lehatárolására vonatkozó jogalkotási előírás törlésével egyszerűsíti a területfejlesztési szabályozást az együtt kezelendő térségek szervezésére és tervezésére vonatkozó szakpolitikai cél területfejlesztési tervezésben történő érvényesítésének megtartásával.

Tisztelt Képviselők! Az elmondottakból egyértelműen látható, hogy a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy hazánk jogi versenyképessége érdekében áttekinthető szabályozási környezet kerüljön kialakításra, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)