Hegedüs Andrea (DK)

HEGEDÜS ANDREA, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Minden ember életében meghatározó a saját neve. Ezt átéljük mindannyian. Van, aki imádja a szülei által kapott és választott nevet, van, aki egész életében neheztel a kapott nevére ‑ vagyunk így. Sokan már gyermekük születése előtt tudják, mi lesz a neve, míg mások még a szülőszobára menet is ötletelgetnek. Rengeteg történet kering a köztudatban a családon belül, hogy ki és hogyan kapta a nevét, milyen történeti háttere van.

Elődeink nem sokat gondolkodtak a születendő gyermekük keresztnevén, mert a tradicionális névválasztást követték. Kisfiú esetén megkapta az édesapa, a nagyapa, a szépapa nevét, kislány esetén pedig általában az édesanya keresztneve volt a döntő. Voltak olyan esetek, ahol a keresztszülőkre bízták a gyermekek utónevét. Tanárként én is megtapasztaltam, hogy beiratkozásnál milyen bonyolult neveket adtak egykor a gyermekeiknek a szüleik. Sok esetben előfordult, hogy nemcsak mi, pedagógusok, hanem a nagyszülő vagy maga a gyermek sem tudta beazonosítani a sok nevét, és elmondani egymás után.

Manapság sokan a neveket jelentésük alapján választják ki, és előfordulnak olyanok is, akik az aktuális divat szerint az éppen jól csengő, felkapott nevek mellett döntenek. Néhányan csupán hangzás alapján teszik le a voksukat egy-egy név mellett, leegyszerűsítve a feladatot. Vannak, akik a vezetéknévhez illő keresztnevet választanak, azonos kezdőbetű, azonos szótagszám vagy egyéb szempont dönti el számukra a baba, a pici gyermek nevét.

A hozzáértők szerint hiába cseng szépen egy keresztnév önmagában, ha a vezetéknévvel együtt nem hangzik jól. Tapasztalunk ilyet. Figyelni kell arra is, hogy ne legyen gyermekük neve gúnyolódás tárgya, de ez szerepel is a törvényjavaslatban. Bármennyire is kreatívak, az az igazi, ha azt tanácsolják, hogy álljanak ellen a szójátékoknak, ügyeljenek arra, hogy a teljes név egyben kimondva ne adjon ki egy új szót, egy új jelentést, esetleg egy ismert mesehős nevét. Ezek a nevek, valószínű, a gyermeket zavarni fogják, amikor közösségbe kerül, és nincs annál fárasztóbb, kimerítőbb, mint amikor minden alkalommal le kell diktálnunk a nevünket, és betűznünk kell, mert kimondhatatlan utónevet kaptunk a felmenőinktől.

Ajánlott figyelembe venni, hogy ha a családnevünk idegen hangzású, akkor egyszerű, rövid keresztnevet válasszunk hozzá. Ha viszont a vezetéknevünk gyakoribb előfordulású, akkor hosszabb és különlegesebb keresztnév is passzol hozzá, vagyis érdemes jó döntést hozni és megfontolni a gyermek keresztnevét, illetve utónevét.

Nézzük a törvényjavaslatot! A törvényjavaslat központi eleme a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételének magasabb jogszabályi szintre emelése a kultúráért felelős miniszteri rendelet formájában. Az indokolás és a preambulum kifejti, hogy a módosítás célja nagyon helyesen a magyar utónévkincs megőrzése, a névjegyzék összeállításának, átláthatóságának növelése, valamint a tudományos alapelvek és szakértői vélemények figyelembevétele az új nevek felvételénél. Kitér a nemzetiségi utónevek anyakönyvvezetésének folyamatára is, beleértve a nemzetiségi önkormányzatok szerepét és a miniszteri kifogás lehetőségét, miközben rögzíti az utónévjegyzék társadalmi egyeztetés alóli kivételét.

A javaslat összességében megerősíti a kultúráért felelős miniszter szerepét a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek összeállításában és közzétételében. Törvényi szintre emeli az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos alapelveket, miközben igyekszik megőrizni a nemzetiségi önkormányzatok döntési jogosultságát a saját jegyzékükkel kapcsolatban.

A parlamenti közvetítés kedvéért ‑ aki követi ‑ megerősítenék néhány pontot, vagyis a főbb tartalmi elemei ennek a törvényjavaslatnak: a javaslat célja a magyar utónévjegyzékben nem szereplő utónevek felvételével és az utónévjegyzék összeállításával kapcsolatos szabályok módosítása a magyar utónévjegyzék összeállításához. A jövőben is fontos szempont lesz az utónévjegyzék összeállításánál, az új nevek felvételénél annak tudományos megalapozottsága. Tudományos szerv véleményét és szakértők bevonását írja elő a törvény.

A javaslat kijelenti, hogy az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi, hordozza a nemzet nyelvi kultúráját és hagyományait. A magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek közzététele miniszteri rendeleti szintre emelkedik a korábbi, honlapon történő közzététel helyett. Ezt képviselő úr említette is. Legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet anyakönyvezni a miniszteri rendeletben közzétett utónévjegyzékből. Ha a választott utónév nem szerepel a jegyzékben, kérhető annak felvétele. Az anyakönyvi szerv, vagyis a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz továbbítja a kérelmet véleményezésre, majd ezt követően a kultúráért felelős mindenkori miniszterhez. A magyar utónévjegyzéket a kultúráért felelős miniszter állapítja meg rendeletben, és ő felel annak időszakos felülvizsgálatáért is.

A törvény rögzíti az utónévjegyzékbe való felvétel tudományos alapelveit is, például a magyar helyesírás szerinti írásmódot, ősi magyar nevek hiteles, írott források alapján történő tudományos bizonyítását, írói fantázianevekre is kiterjed, idegen nyelvi eredetű nevek honosított megfelelőit, olyan nevek kizárása, amelyek hátrányosak, sértőek, jó erkölcsbe ütközők vagy károsak a gyermek személyiségfejlődésére. Erre kitértem én is korábban. A miniszter a Nyelvtudományi Kutatóközpont és külső szakértők bevonásával jár el, és szakértői bizottságot működtet.

A kormány felhatalmazást kap a magyar utónévjegyzék összeállítására és vezetésére vonatkozó szabályok rendben történő meghatározására. Az utónévjegyzékről szóló jogszabályok tervezeteit nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani. Én erre azt mondom, hogy nevünkben a végzetünk ‑ így szól a mondás ‑, sokak szerint a név befolyásolja az ember jellemét és életét, azért vannak, akiknek kifejezetten olyan nevet választanak, ami valamilyen jelentéssel bír. Erre nagyon sok példát tudunk mondani. A névválasztás tehát nemcsak jogi, hanem érzelmi és kulturális szempontokat is magában foglal. Ezért fontos, hogy a szülők alaposan átgondolják a döntésüket.

Kósa Lajos neve például összefonódott a Magyar Nemzeti Bank alapítványbotránnyal kapcsolatos magyarázkodásával, vagy mosolyt fakasztó volt a „tuszi-hutu” és a „kupakos” nyilatkozata, megcsillogtatta kivételes politikusi kvalitásait a csengeri örökösügy menedzsereként. De félretéve a közpolitikát, nem szabad elmenni amellett sem, hogy a státusztörvény jó részeit is megműtötte. Végeláthatatlan az ön személyéhez köthető aranyköpések sora, de ez a nevéhez köthető törvényjavaslat támogatható. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.