Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, Brüsszelben a háborús pszichózis után egyfajta Ukrajna-pszichózis alakult ki, és gyorsítósávon szeretnék bevinni, behozni Ukrajnát az Európai Unióba, úgy, hogy Ukrajna nem teljesít semmilyen feltételt, hiszen a csatlakozás egy jogilag szabályozott folyamat, ahol fejezetek vannak, klaszterek vannak, amiket egyhangú döntéssel kell megnyitni, utána lezárni. Gyakorlatilag itt az történik, hogy még a lengyel elnökség alatt meg szeretnék nyitni ezeket a fejezeteket, semmilyen szabályt nem tartanak be, és ahogy a Bizottság elnök asszonya mondta, még az ő ciklusa alatt, 2030-ig szeretnék bevinni Ukrajnát az Európai Unióba.

Valóban a Marta Kos nevű biztos azt mondta, hogy ezer munkatársa dolgozik azon, hogy Ukrajnát bevigye az Európai Unióba. Jó lett volna, ha ezek az emberek korábban felelősen gazdálkodnak az Európai Unió pénzével, és nem költünk el 140 milliárd eurót Ukrajna felfegyverzésére, vagy a válságokat Európa úgy használja fel, hogy az európai polgárok életét jobbá tette volna. Ehelyett mit látunk? Legutóbb a Pfizer-ügy kapcsán is azt látjuk, hogy ezeket a válságokat Brüsszel a saját hatalmának a megerősítésére használta fel, semmilyen szabályt nem tartanak be, és Ukrajna esetében is azt látjuk, hogy gyakorlatilag nem veszik figyelembe az európai emberek, a magyar emberek álláspontját.

Ukrajna egy olyan tagállam gyakorlatilag, amely lélegeztetőgépen van és a szelektív államcsőd állapotában. Tehát ha gazdasági értelemben is vizsgáljuk a kérdést, nem érdeke Európának, nem érdeke az európai embereknek, a magyar embereknek a csatlakozás, komolyan veszélybe kerülne minden, amit elértünk az elmúlt 15 évben, akár a munkaerőpiaci hatása, a nyugdíjra vonatkozó hatása is szembetűnő, és sorolhatnánk az agrárszektor érintettségét, illetve azt, hogy szervezett bűnözői csoportok jelennének meg Magyarországon, és ez a közbiztonságunkat sodorná veszélybe.

Ukrajnának most gyakorlatilag évi 50 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán az állami létnek legalább bizonyos kritériumait fel tudja mutatni.

Azt is elmondtuk itt a tisztelt Ház falai között is többször, hogy háborúban áll Ukrajna egy atomhatalommal, ez hatalmas biztonsági kockázatot jelent Európára nézve, és nem veszélyeztethetjük Európa, Magyarország biztonságát ezzel a csatlakozással.

Nem értelmezhető pontosan Ukrajna területe, nem tudjuk, hányan laknak ott. Nem értelmezhetjük, ahogy képviselő asszony is mondta, a koppenhágai kritériumokat. A demokrácia mint olyan nem értelmezhető egy olyan országban, ahol nincsenek választások, nincs ellenzék, nincs ellenzéki sajtó. Súlyosan eladósítaná a csatlakozás a tagállamokat, hiszen hitelfelvételt szeretne ismételten Brüsszel, ezáltal egy másik célt is megvalósítana, elvonna ismételten hatásköröket a nemzetállamoktól, kiszolgáltatná pénzügyileg is a nemzetállamokat nemcsak hatáskörök tekintetében, mint migráció vagy éppen Covid-oltás-beszerzés, hanem pénzügyi vonatkozásban is gyakorlatilag próbálja a szuverenitást korlátozni, és megtesz mindent annak érdekében ‑ hiszen Ukrajna csatlakozása is erről szól ‑, hogy a nemzetállamok hatásköreit csökkentse. Hiszen, mondjuk ki, Ukrajna csatlakozása gyakorlatilag azt is jelentené, amire ön is célzott, hogy az egyhangúság megszűnne nagyon sok kérdésben, hiszen már a felvétel kapcsán is ezzel játszanak, ezt pedzegetik, hogy nem kell egyhangúság, megy a jogi csűrés-csavarás, hogy hogyan lehet olyan megoldásokat találni, amelyek értelmében nem kellene egyhangú döntés, miközben a szerződések világosan előírják, hogy egyhangú döntés kell a csatlakozáshoz, az egyes fejezetek megnyitásához. Kormányközi konferenciákat kell tartani, és ott meg kell hozni ezeket a döntéseket.

Nem lehet már kérdezni Brüsszelben, tehát olyan a demokrácia állapota, hogy aki fölveti egyáltalán azt (Közbeszólások és derültség a DK soraiban.), hogy milyen hatással van a csatlakozás, azt azonnal brutálisan támadják. Igen, így van, és már a Néppártban sem lehet igazából kérdezni. Láthatjuk, ön is hivatkozott a valenciai kongresszusra, ami egy sötét fejezete az Európai Néppártnak, ott pontosan ez történt, tehát gyakorlatilag az, aki föl merte volna vetni Ukrajna kérdését, azt azonnal leszólták.

(14.00)

De hát olyan magyar tagjai vannak a Néppártnak, akik viszont egyhangúlag támogatják és lelkesen támogatják Ukrajna csatlakozását, miközben az európai emberek, a magyar emberek mindennapjai ezáltal nehezebbek lesznek. Azt is elmondták, hogy minél rosszabb a magyar embereknek, annál jobb nekik. (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Orbán Viktor…)

És Ukrajna esetében is azt látjuk, hogy nem a magyar érdekek mentén politizálnak, hanem ukrán érdekeket részesítenek előnyben, és nem csoda, hogy ennek következtében (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Weber úr olyan kormányt szeretne Magyarország élére, amelyik gondolkodás nélkül végrehajtja a néppárti parancsokat. És hát, Brüsszel is, illetve a Bizottság is olyan kormányt szeretne, amely gondolkodás nélkül végrehajtja a brüsszeli parancsokat.

Mi nem kérünk az ilyen típusú kormányokból, ezért is fordulunk a magyar emberekhez, hogy mondják el a véleményüket Ukrajna csatlakozásáról. Tájékoztatjuk őket, hogy milyen gazdasági hatásai, negatív hatásai lehetnek ennek a csatlakozásnak, illetve mit jelent egyáltalán a csatlakozás és az, hogy nem teljesíti Ukrajna a feltételeket. Brüsszel a háborús logika után ezt az Ukrajna-logikát választotta, ami nem szolgálja az európai és a magyar emberek érdekét. Mi azon vagyunk, hogy a továbbiakban is a magyar emberek érdekeit képviseljük Brüsszelben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)