Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. A vészhelyzeti rendelkezésekről szóló törvénynek sajnos van egy olyan része, ami nagyon komoly természetvédelmi kockázatokat rejt magában. Már a mai interpellációmban is felhívtam erre a figyelmet, hogy több olyan pont van, amely gyakorlatilag óriásira nyitja a kaput a védett természetes erdeink tarvágása irányában.

Az az igazság, hogy a mai interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszolt nekem, de a válaszában sajnos annyi ténybeli tévedés volt, hogy kénytelen vagyok megragadni a szót, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy milyen hatalmas kockázatot jelent ez a javaslat. Ebben egyetértek képviselőtársamnak azon kérésével, hogy holnap egy módosító javaslatban legyenek szívesek ezt a részt ‑ tehát az önök törvényjavaslatának 186-188. §-át ‑ kitörölni.

Az a helyzet, hogy egy ilyen rendelkezést, amely ilyen mértékben beavatkozik az erdőgazdálkodásba, az erdők felújításába, az erdők használatába, egy széles körű társadalmi egyeztetésnek kellett volna megelőznie, és nem egy salátatörvényben elrejtve kellene ezt módosítaniuk. Olyannyira, hogy úgy tudom, hogy amikor volt erről a javaslatról egy rövid egyeztetés az Erdészeti Tanácsban, akkor ott is gyakorlatilag senki nem tudta azt, hogy mekkora területre fog majd vajon ez az egész rendelkezés vonatkozni. Tehát tulajdonképpen semmiféle hatásvizsgálat nem előzte meg ezt a rendelkezést.

Aztán azt is nagymértékben problémásnak tartom, hogy önök gyakorlatilag a klímavédelemre hivatkoznak ennek a szakasznak a módosításakor, és a klímavédelem nevében próbálják meg kiszélesíteni a tarvágás lehetőségét a természetközeli erdőkben. Mondhatnám, hogy önök feltalálták a láncfűrészes klímavédelmet, de sajnos ez egyébként nem túl vicces.

Mindenki tudja, aki valaha erdőkkel foglalkozott, az erdészek is tudják, hogy a szélsőséges időjárási körülményekhez vagy akár a kártevőkhöz való alkalmazkodás záloga az erdők szerkezeti gazdagsága és a folyamatos erdőborítás biztosítása. Számos konkrét példa van arra, hogy ha túlzottan egykorú vagy egy fajból álló erdőállományok vannak, akkor sokkal nagyobb területen tudnak elpusztulni, ha valamiféle extrém környezeti hatás éri őket, és az erdők felújulásában az erdei mikroklímának is nagyon fontos szerepe van.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Éppen ezért támogatja számos erdész is az örökerdő üzemmódot vagy a szálaló üzemmódot, mert az sokkal biztonságosabban tudja felújítani főleg a természetes erdőket, ellentétben a tarvágással, ahol a nevéből adódóan is el tudják képzelni, hogy egy nagyobb területen gyakorlatilag az összes fát letarolják. Ezzel nemcsak az erdőlakó állatok élőhelye szűnik meg, de nagyon megváltoznak a talajt érő környezeti hatások, megváltozik a mikroklíma, és így sokkal nehezebb felújítani utána az erdőt, és ez teljes mértékben ellentétes azzal, hogy ettől az erdő milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat tud majd nekünk, embereknek biztosítani. Egy természetközeli összetett erdő kialakulása 150-200 év, és most nincsen ennyi időnk. Ha megnézzük, hogy a klímaválság milyen tempóban halad, akkor most a jelenben kell minél több természetközeli erdőt megőriznünk, tehát tilos lenne ezeket tarvágni.

Önök valami miatt a sarjaztatással kötik össze ezt a tarvágást. Ez teljes mértékben érthetetlen szakmai körökben is. Sarjaztatni, ha már mindenáron azt szeretnék, és nem magról történő felújítást, akkor is lehet, hogyha nem alkalmazzák a háromhektáros tarvágást, akár szálaló üzemmódban is lehetne, tehát semmiképpen nem indokolt ez a módszer, amit önök itt most megpróbálnak elénk tárni.

Ha egyébként az erdők egészségi állapotára hivatkoznak, akkor jelzem, hogy az eddigi szabályozás is megengedte bizonyos szigorúbb körülmények között a tarvágást, hiszen pont a Fényi-erdő kapcsán szót emeltem, hogy szerintem nem kellett volna ‑ és nemcsak szerintem, hanem erdészek, szakemberek szerint sem kellett volna ‑ levágni azt az erdőt, de az még a jelenlegi szabályozás szerint történt, tehát ha éppen nagyon akarták, azt most is meg tudták oldani.

Úgyhogy nem véletlen, hogy 40 ezer ember, majdnem 150 szakmai szervezet, civil szervezetek petíciót és egy levelet intéztek önökhöz, az agrárminiszterhez, amelyben kérik, hogy ne fogadják így el ebben a formájában ezt a paragrafust ebben a törvényben, ne tegyék lehetővé a természetközeli, védett erdeinkben a tarvágást, mert ezzel gyakorlatilag elveszik az esélyt nemcsak a jövő generációtól, de már a jelen generációtól is, hogy meglegyen a természetes környezethez való, egyébként Alaptörvényben garantált joguk. Ez súlyosan sérti ezt a jogot, ezért kérem, hogy ne ártsanak a magyar természetvédelemnek, ne ártsanak a magyar erdőknek, és ne próbálják zöldre festeni a tarvágást, mert ez gyakorlatilag ellentétes mindenféle józan belátással, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és az egészséges környezethez való alapjogunkkal. Köszönöm.