Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Minden demokratikus jogállam esetében előfordul, hogy az állam olyan helyzettel találja magát szemben, amelyet a normál működés rendjében nem tud kezelni. Ekkor minden demokratikus jogállamban az alkotmányban meghatározott keretek között, eljárási szabályokat betartva úgynevezett különleges jogrendeket vezetnek be.

Ezen különleges jogrendi helyzetek olyan társadalmi-természeti jelenségek esetén engedik meg a normálistól eltérő állami működési rend bevezetését, amikor úgynevezett védett alkotmányos érték, például az emberi élet, egészség vagy vagyonbiztonság tömeges veszélybe kerül, és ezek a veszélyek más módon, az állam normál működési rendjében nem háríthatók el.

Veszélyhelyzetben a védekezés megszervezéséért és működtetéséért való felelősség a kormányé. Ehhez a felelősséghez ilyen esetekben hatásköröket és erőforrásokat is hozzá kell csoportosítani. Mindez azonban csak az alkotmányos rendnek megfelelően történhet, ahogy az ebben az esetben is történt.

A kormány elsődleges célja az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetben az volt, hogy az Ukrajnából menekülők humanitárius megsegítése mellett mérsékelje a gazdasági károkat, és megőrizze a munkahelyeket, ezáltal biztosítsa az ország működését. Időben meghozta a kormány, számos más intézkedés mellett, a gazdaságvédelmi intézkedéseket is, amelyek a munkahelyek megtartását szolgálták, és azt, hogy a vállalkozások minél kisebb költséggel vészelhessék át ezt a nehéz időszakot.

Tisztelt Ház! A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán fegyveres konfliktus következtében számos, Ukrajna területén élő ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. A menekülők gyors befogadása és ellátása érdekében Magyarország, az Európai Unió időközben megszületett döntésére is figyelemmel, menedékesként ismeri el a menekülő személyek egy csoportját. Mivel azonban Kárpátalján jelentős számban élnek magyar állampolgársággal is rendelkező személyek, meg kellett teremteni annak kereteit is, hogy a hazánkba menekült magyar állampolgárok se maradjanak ellátás nélkül. Ennek keretében rendszeres létfenntartási támogatás, a szálláshelyhez jutás támogatása, továbbá magyarországi munkavállalás lehetővé tétele alapvető jelentőségű döntések voltak. A kialakított rendszer kereteit immáron törvényi szinten Magyarország addig az időpontig fenntartja, amíg a menedékeskénti elismerés lehetősége uniós szinten fennáll.

A kormány elkötelezett a gyermekek oktatáshoz való jogának gyakorlása feltételei biztosításában is. Kiemelt cél, hogy az oktatás folyamatában ne alakuljanak ki olyan nehézségek, amelyek negatív hatásukkal bizonytalanná tudják tenni az oktatási intézmények működését. A kormány ennek megfelelően figyelmet fordít arra, hogy az Ukrajnából érkező gyermekek minél aktívabban tudjanak részt venni a magyar köznevelési intézmények munkájában.

A törvényjavaslat ezen célkitűzések mentén tartalmazza a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A módosítás másik elemeként a kormány kap szabályozási lehetőséget arra, hogy egyrészt az Európai Unió által biztosított forrásokból történő pedagógusbér-emeléshez, tanárbéremeléshez nyújtott központi költségvetési többletforrások felhasználásával kapcsolatos szabályokat meghatározza, másrészt az ideiglenes védelemben részesülők felzárkóztatásához szükséges további források biztosítása lehetővé váljon.

Ez utóbbi finanszírozási kérdésekkel összefüggésben elmondható, hogy a jelenleg hatályos kormányrendeleti szabály alapján 2022. szeptember és 2025. január hónap között mintegy 6,5 milliárd forint kiegészítő támogatást kaptak a közoktatási intézmények, átlagosan 53 ezer fő után, amely forrást az intézmények nyelvoktatásra, illetve humán és reál tantárgyak tekintetében felzárkóztató foglalkozásokra fordíthattak.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A menekülők megsegítése mellett számos gazdasági és energiaellátással kapcsolatos kihívást is le kell, illetve le kellett küzdeni a fegyveres konfliktus következtében. Meg kell fékezni az inflációt, védeni kell a fogyasztók érdekeit, és biztosítani kell az energiaellátás zavartalanságát.

E célok szolgálatában 2023. július 1-jén indult el az online árfigyelő rendszer annak érdekében, hogy a hazai fogyasztók számára könnyen elérhető napi árinformációt biztosítva tegye lehetővé, elérhetővé a fogyasztói árak összehasonlíthatóságát, ezen keresztül pedig elejét vegye a túlárazási gyakorlatoknak, illetve versenyt generáljon a kiskereskedelmi szektorban, ily módon elősegítve a kormány infláció letörésére irányuló törekvéseit. Az árfigyelő rendszer elindulása óta számos felhasználóbarát fejlesztéssel is kiegészült, amelyeknek köszönhetően még nagyobb segítséget nyújt a fogyasztóknak a vásárlási döntéseik meghozatalában, ezáltal népszerűsítve a platform használatát, így tovább fokozza a versenyt a kereskedelmi láncok között. Ezt a jól működő rendszert hosszú távon is fenn kell tartani a fogyasztók érdekében.

Sajnálatos módon az elmúlt két évben világszerte kiemelt figyelmet kapott az a jelenség is, hogy bizonyos termékek árának változatlanságával vagy akár emelkedésével párhuzamosan a termékek mennyisége csökken. A gyakorlat rejtett áremelésnek minősül, és bár annak alkalmazása önmagában nem jogszabályellenes, a fogyasztók ár-érték arányban a korábbinál kevesebbet kapnak ugyanazon pénzösszegért a megvásárolt termékből, ezáltal csökken a jövedelmük vásárlóértéke. A jelenség kezelésére a fogyasztók figyelmének fokozott felhívása jelent megoldást. A fogyasztóknak szóló figyelemfelhívás nyomást gyakorolhat a kiskereskedőkre és rajtuk keresztül a beszállítókra, illetve a gyártókra, hogy mérlegeljék reputációs kockázataikat, és ne alkalmazzanak rejtett áremeléseket.

Ezt a célt szolgálja az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, amely a benne foglalt előírások megsértése miatti eljárások lefolytatását a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalta. A kormány szándéka, hogy ezen kormányrendelet tartalmát az infláció elleni további küzdelem jegyében az Országgyűlés törvényben rendezze, és az a jövőben is fennmaradjon.

Tisztelt Országgyűlés! Az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés. A kormány felelőssége az ország energiaszuverenitásának megteremtése és az ellátás biztonságának garantálása. A kormány vonatkozó döntései mögött mindössze három fő megfontolás áll: az ellátás biztonsága, a megfizethető ár és a fenntarthatóság. Alapelv az energiaszuverenitás erősítése. Ehhez hozzájárulnak a helyben megtermelhető zöldenergia-források, de még nem lehet kizárólag ezekre támaszkodni, mert ehhez olyan átalakítások szükségesek, amelyek rövid távon nem megfizethetőek. Magyarország így a következő időszakban sokszínű eszközrendszert mozgósítva igyekszik fedezni a hazai szükségleteket.

Öles léptekkel haladunk előre az energiaszektor zöldítésében: a naperőművek tavaly már az áramtermelés negyedét biztosították Magyarországon, ez a legmagasabb részarány Európában, ami az óriási tárolóikapacitás-bővítésekkel megtámogatva töltheti be maradéktalanul küldetését. A magyar villamosvezeték-rendszert már összekötöttük a szomszédainkéval, így tetszés szerint adhatjuk és vehetjük az energiát.

Tovább folytatódik a napenergia lendületes térnyerése Magyarországon. Az ipari naperőművek kapacitása jelentősen nőtt, a háztartási méretű napelemes rendszerek száma pedig 2021 végéhez képest bőven megduplázódott. A teljes napenergia-kapacitás közel 7711 megawatt, így hat évvel az eredeti határidő előtt valóra váltak a korábbi, 2030-as célszámok.

A klímavédelem és a zöldátállás kitüntetett ügy. Ezekben a folyamatokban azonban nélkülözhetetlen az atomenergia és a földgáz is. 2024-ben is sikerült megőrizni az energiafogyasztásban elért megtakarításokat. Hazánkban Európa hatodik legnagyobb tárolt gázkészlete áll rendelkezésre, az egy főre számolt földgázmennyiséggel pedig az ötödik helyen állunk. Ráadásul van kilenc olyan ország ‑ az uniós tagállamok harmada ‑, ahol egyáltalán nincs is tárolókapacitás.

(12.30)

A belföldi gázkitermelés 7,3 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben. A hazai lelőhelyekről felhozott mennyiség ezzel az éves felhasználás több mint ötödét teszi ki. Az ellátásbiztonság erősítése, az importkitettségek csökkentése érdekében az Energiaügyi Minisztérium öt év után először írt ki új szénhidrogén-koncessziós pályázatokat nyolc területre.

Tisztelt Ház! A rezsicsökkentés 2013 óta Európában egyedülálló módon védi a lakosságot az energiaárak növekedésétől. Ez a legnagyobb ilyen jellegű, családoknak nyújtott segítség Európában. Rezsicsökkentés nélkül egy család egy évben átlagosan 500 ezer forinttal többet kellene hogy fizessen az energiáért.

A családok számíthatnak a biztonságos ellátásra. A háztartások zavartalan kiszolgálását a magas készletszint, a folyamatos importszállítások és a belföldi kitermelés együtt garantálják. A magyar fogyasztók fizették a legkedvezőbb rezsidíjakat Európában 2025 márciusában is, és vásárlóerő-paritás alapján is Magyarországon volt a legalacsonyabb a lakossági fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz átlagára.

A háztartások rezsivédett távhőárai idén sem változtak. Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőfejlesztési programját indítja el a kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretein belül 96 milliárd forint értékben. A távhőfejlesztési program segítséget nyújt ahhoz, hogy másfél millió ember fűtött otthonokban éljen. A földgáz esetében tízből kilenc, a villamos energiánál pedig tízből nyolc háztartás a támogatott kategóriába esik. Idén is folytatódik a kormány rezsivédelmi politikája, a 2025-ös költségvetés 880 milliárd forintot irányoz elő erre a célra. A kormány célja a konfliktusokkal terhelt nemzetközi környezetben is a lakosság védelme és az energiaellátás zavartalanságának biztosítása, amelynek fontos lépése a törvényjavaslat szerinti szabályok Országgyűlés általi megerősítése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett olyan tárgykörökben, amelyek jellegüknél fogva a veszélyhelyzeten túlnyúlnak, egyértelmű és kiszámítható átmeneti szabályozás szülessen, illetve a tartósan fenntartandó szabályok a normál jogrend részévé váljanak.

A kormány a békefolyamat eredményeiben bízva készen áll a veszélyhelyzet megszüntetésére, emiatt a törvényjavaslattal a veszélyhelyzetben megalkotott rendkívüli intézkedések jelentős részét törvényi szintre javasolja emelni. A törvényjavaslat megalkotása lehetőséget teremt az érintett veszélyhelyzeti kormányrendeletek deregulációjára, amit ez a törvényjavaslat elvégez.

Itt, az Országház falain belül úgy tudjuk a leghatékonyabban segíteni a veszélyhelyzet megszűnése esetére a zökkenőmentes átmenetet, hogy a szükséges jogi keretet megteremtjük, illetve a már bevált szabályokat fenntartjuk. Az előttünk lévő törvényjavaslattal biztosítani tudjuk az összhangot a veszélyhelyzeti rendeleti szabályok és a törvényi rendelkezések között.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)