V. Németh Zsolt (Fidesz)

V. NÉMETH ZSOLT energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Korszakhatárhoz érkezett a magyar vízgazdálkodás, és nem csak azért, mert több évtized múltán egyesül két nagy területe egy minisztériumban, a víziközművekért való felelősség, tehát a tiszta, egészséges ivóvízzel való ellátás, a szennyvízkezelés és a területi vízgazdálkodás, a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás, a felszíni és felszín alatti vizek kezelése, amely a vízügyi igazgatóságok feladatköre. A hazai vízpolitika az elmúlt húsz év legjelentősebb lépését tette meg azzal, hogy most a két terület egy kézbe került.

És valóban egy korszakhatárhoz érkeztünk, hiszen lezárulni látszik az a korszak, amikor elsősorban a védműveket építettük ki, amikor az árvizek elleni védekezés volt a fókuszban. A távolabbi múltban az árvízvédelmi és a fölös vizek elvezetésére szolgáló létesítmények kiépítésének fő szempontja a termőterület biztosítása, az élelmiszer-biztonság növelése volt. A jelent a vízszűkösség jellemzi, melynek mértéke és a ma már történelmi távlatú fejlesztések okozta helyhiány ténye okán a szükséges tárolókapacitás nagyságrendileg döntően a talajban áll rendelkezésre, tehát főként mezőgazdasági területeinkre kell koncentrálni. A területhasználatok megváltoztatásával nagyságrendekkel tudjuk a visszatartott vizek mennyiségét növelni. Ennek érdekében a kormány létrehozta a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amelynek egyik fő feladata a talajban történő tározás elősegítése, a különböző érdekek összehangolása, s legfőképpen a terület tulajdonosaival, a gazdákkal történő párbeszéd megindítása. Mindezen kormányzati célok érdekében nyújtotta be a kormány a tárgyi törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt módosítja a következők szerint. A módosítás egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást, miközben a vízgazdálkodási rendszer alapelvei, szabályozási rendszere és lényegi tartalma változatlan marad. Az átláthatóbb szabályozási környezet biztosítása érdekében a javaslat megszünteti az elavult rendelkezéseket és pontosítja a szabályozási szinteket. A tervezet hatályon kívül helyezi azokat a jogszabályi helyeket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást. A javaslat emellett megteremti a lehetőséget arra, hogy a tartósan vízhiányos időszakot ne csak az ország egészére, hanem egy meghatározott régióra is ki lehessen hirdetni, ahol azt a talajnedvességi mérések indokolják.

A módosítás átláthatóbban, külön pontokban szabályozza az öntözési, halgazdálkodási és rizstermesztési célú vízhasználatok vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességét. A javaslat mentesíti a víziközmű-szolgáltatókat a vízkészletjárulék-többletfizetési kötelezettség alól abban az esetben, ha a lekötött vízmennyiség 80 százalékánál kevesebb vizet használnak fel. A törvényjavaslatban módosításra kerül a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. A szabályozás a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolásával és felülvizsgálatával a vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotát szem előtt tartva egy rugalmasabb engedélyezési rendszert biztosít, amely megteremti annak lehetőségét, hogy az állapotértékelés alapján kielégíthetők legyenek a vízigények a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben.

(13.30)

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény főbb módosítási elemei a következők. Az állami vagyonról szóló törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezik a vagyonkezelt eszközök, vagyoni eszközök értékének megőrzéséről úgy, hogy arról a vagyonkezelő legalább a vagyonkezelt eszközök, vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni. Ez a visszapótlási kötelezettség. A jelenlegi szabályozás szerint az állami és az önkormányzati tulajdonú víziközművek tekintetében eltér a visszapótlási kötelezettség teljesítésének szabályozása. A módosító javaslat e két különböző elvárást egységesíti, és a fejlesztések felmerülésének ütemében, kiszámítható módon kerül a víziközművek fenntartására és fejlesztésére a visszapótlási kötelezettségből befolyt összeg.

Az agglomerációk területi növekedésével egyre gyakoribb, hogy egy közműves ellátással nem rendelkező településrész egy másik település közműves ellátással rendelkező területével lesz határos. A jelenlegi jogszabályi környezet nem enged szomszédos ellátási területre történő rácsatlakozást. A lakossági fogyasztók esetében ‑ a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében ‑ szükséges annak biztosítása, hogy ahol műszakilag elérhető a törzshálózat, kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a víziközműrendszer igénybevételével is elvégezhető legyen. A módosításnak köszönhetően még több ingatlan közhálózatra történő csatlakozása biztosítható, ezáltal javítva a víziközmű-szolgáltatáshoz való hozzáférést.

A gyakorlatban számos problémát okoz, hogy a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő a víziközmű-szolgáltató üzemeltetésében levő hálózaton az üzemeltető tudta nélkül végez munkálatokat, ezért előírjuk, hogy csak előzetes bejelentést követően teheti ezt meg.

A hatályos szabályozás nem rendelkezik a víziközmű-szolgáltató helyett munkálatokat végző vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy felelősségéről, ugyanakkor a szolgáltatás minőségéért, kiváltképpen az ivóvízminőség folyamatos biztosításáért a víziközmű-szolgáltató a felelős. Az előzetes bejelentés előírása ennek biztosítékául szolgálhat.

(A jegyzői székben Mihálffy Bélát Földi László váltja fel.)

Összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy a kormány számára kiemelten fontos a természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében új szemlélet szükséges, melynek fókuszában a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás, a csökkenő készletek pótlása, vizeink hatékonyabb visszatartása áll. Kérem ezért, hogy a legnagyobb természeti kincsünk megóvása és hasznosítása érdekében a korábbi gyakorlattal ellentétben az ellenzéki pártok is támogassák a jelen törvényjavaslatot. Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)