Paulik Antal

PAULIK ANTAL, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Ďakujem za slovo Pani predsedníčka! Köszönöm a szót, elnök asszony. Vážená pani predsedníčka, vážené poslanci. Vážen pán štátny tajomník! Pozdravujem účastníkov plenárneho zasadnutia parlamentu. Ako národnostným výborom poverený hovorca oboznámim Vás so stanoviskom Výboru národností Maďarska vo vzťahu k návrhu zákona číslo T/11681 o povýšení na úroveň zákona nariadení prijatých v období nebezpečenstva ohľadom ozbrojeného konfliktu na území Ukrajiny.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága felkért előadójaként köszöntöm az Országgyűlés plenáris ülésének résztvevőit. Felszólalásomban megismertetem önökkel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a T/11681. számon benyújtott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló tervezettel kapcsolatos álláspontját.

A fenti számon és címmel benyújtott törvényjavaslat ‑ ahogy ez már elhangzott jó néhányszor ‑ sok hatályos jogszabály módosítására vonatkozó változtatást tartalmaz. Nem is lehet ez másként, ha egy immár három éve tartó konfliktus nyomán kihirdetett veszélyhelyzeti kormányzási időszak sürgősséggel kezelt rendeleteit kívánja az előterjesztő, az Igazságügyi Minisztérium törvényi szintre emelni. Értelemszerűen a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a rendkívül széles skálát felölelő témák közül azokat a javaslatokat emelte ki és vitatta meg, amelyek közvetlenül is érintik a hazai nemzetiségeket, mégpedig nemzetiségi minőségükben.

Az előttünk fekvő terjedelmes anyagban lényegében kettő olyan módosítási javaslatot találtunk, amelyek e minőségükben érintik közösségeinket. Az egyik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt módosító kezdeményezés, míg a másik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása. A benyújtott anyagban e két jogszabály módosítási javaslata a 199. ponttól a 205. pontig található.

A hatályos, a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2011. évi elfogadását követő időszakban, és főleg a nemzetiségi szószólók országgyűlési megjelenését követően mind a kormányzati szereplőkkel, elsősorban a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságával, mind pedig az Országgyűlés szerveivel minden érintett fél szempontjából hasznos és eredményes együttműködés alakult ki. Ennek egyik legfontosabb megjelenési formája, hogy minden, a nemzetiségeket e minőségükben érintő jogszabály már az előkészítés fázisában eljut a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságához, illetve adott esetben az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségéhez, így az esetek túlnyomó részében a nemzetiségi jogok változtatását előkészítő dokumentumok már a kidolgozásuk folyamatában tartalmazzák az érintettek, a nemzetiségek képviselőinek véleményét, álláspontját. A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításait az említett évek során a kiváló szintű együttműködésnek köszönhetően jórészt maga a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága terjesztette elő, így volt elkerülhető, hogy a nemzetiségeket közvetlenül érintő joganyagba a nemzetiségi jogokat korlátozó vagy azokkal nem összhangban álló módosítások kerüljenek.

Nem felejthetjük el azt sem, hogy a nemzetiségi törvény a szintén e jogszabályban felsorolt 13 közösség jogait tartalmazza, szabályozza. Éppen ezért egyrészt a törvény tartalma valamennyi közösség támogatását bírja, másrészt nem kerültek bele olyan előírások, amelyeknek valamely közösség ne tudna megfelelni, a másik oldalról nézve pedig olyanok sem, amelyek kizárólag egy bizonyos közösséget céloznának, ám a többi nemzetiséget adott esetben hátrányosan érintenék.

A Nemzetiségi Bizottság ülésén megállapítottuk, hogy a jelen tervezetben megjelenő, a nemzetiségi törvényt módosító pontokat a bizottság tagjai nem látták korábban, és ugyanígy nyilatkoztak az általunk megkérdezett országos nemzetiségi önkormányzati vezetők.

Az ugyan érthető, hogy ha a háborús veszélyhelyzet kezdetén sürgősséggel kellett kezelni egy bizonyos adott helyzetet, amikor is egy országos nemzetiségi önkormányzat működésében zavarok keletkeztek, a kormányzat igyekezett rövid úton megoldást találni a létrejött problémára. Az is értehető, hogy az akkori helyzetben az érintett országos önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben tanulókat, szüleiket, de a pedagógusokat is meg kellett nyugtatni arról, hogy van mód a helyzet megoldására. Mindazonáltal a Nemzetiségi Bizottságban kialakult vélemény szerint azzal nem érthetünk egyet, hogy egy adott országos önkormányzat belső feszültsége indokolhatja a korábbi nemzetiségi választások eredményeképpen megalakult testület szerzett jogainak korlátozását. Ilyen szerzett jognak tekintjük a köznevelés rendszerét érintő egyetértési jogot. Véleményünk szerint bármely feszült helyzetben találni kell olyan megoldást, amely a törvényesen megválasztott nemzetiségi testület kétharmados törvényben biztosított jogosítványait összességében nem korlátozza, illetve nem írja felül.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azzal sem tudunk egyetérteni, hogy az adott országos önkormányzat egyetértési jogosultságát egy, a tervezetben nem is pontosított területi önkormányzat véleményezési joga váltsa ki. A köznevelés intézményeinek rendszere, így a nemzetiségi iskolák hálózata is alapvetően települési alapon alakult ki. A legtöbb köznevelési intézményben, főleg az óvodákban és általános iskolákban az adott településen élők gyermekei adják az oda járók túlnyomó többségét. Éppen ezért, amennyiben a korábbi helyzet megismétlődik, véleményünk szerint célszerűbb a fenntartó országos önkormányzat egyetértési jogosultságát inkább az adott településen működő helyi nemzetiségi önkormányzat bevonásával érvényesíteni, ahogy egyébként volt ez a korábbi időszakban, amikor a helyi fenntartású intézményekkel kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési jogosítványai voltak.

A most benyújtott jogszabálytervezet már egy más időszakban született, mint az alapját képező rendeletek túlnyomó része. Nem volt jelen az a sürgető szorítás, amely adott esetben nem tette lehetővé a szélesebb körben, mélységében megvalósuló előkészítő megbeszéléseket. A sürgősséget indokoló feszültség megoldódott, az akkor érintett országos önkormányzat a tavaly nyári nemzetiségi önkormányzati választásokat követően megújult. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ülésén éppen ezért az a nézőpont alakult ki, hogy kezdeményezzük a benyújtóval történő egyeztetést, amelynek nyomán módosító indítványt nyújtunk be a most tárgyalt jogszabály említett, a nemzetiségek jogairól szóló törvényt módosító pontjaihoz.

Ami a fentebb tárgyalt módosítási javaslattal összefüggő, a nemzeti köznevelésről szóló törvényt módosító pontokat illeti, az azokban foglaltakkal bizottságunk egytért.

(13.10)

Magunk is fontosnak tartjuk, hogy a fenntartó hibájából nem válhat működésképtelenné egyetlen köznevelési intézmény sem. Egyetértünk azzal, hogy a végrehajtási eljárás alatt álló fenntartó számlájára nem folyósítható az általa fenntartott intézmény működtetését szolgáló központi támogatás. Jó megoldásnak tartjuk a támogatásoknak az érintett köznevelési intézmény kincstári számlájára történő utalását.

Az egyéb irányítói jogoknak átmenetileg a feladatellátási hely szerinti tankerületi központhoz történő átkerülése is elfogadható számunkra. Fontos az, hogy világos legyen, a veszélyeztetett intézmény fenntartói jogai a krízisállapot megszűnését követően haladéktalanul kerüljenek vissza a korábbi fenntartóhoz. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a szintén átmenetileg az intézmény kincstári számlájára érkező, a működtetést szolgáló támogatási pénzeszközök visszakerüljenek a fenntartó kezelésébe.

Ahogyan tehát említettem, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága módosítási kezdeményezéssel kíván élni a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítását célzó pontok vonatkozásában, míg a nemzeti köznevelésről szóló pontok tartalmával egyetértünk, azok elfogadását javaslom, javasoljuk. Ďakujem Vám za pozornosť. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)