Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslat törvényesítené az eddigi kormányzati visszaéléseket. Bizony, a kormány a veszélyhelyzetet mindvégig visszaélésszerűen használta, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendeleteknek valójában csak a töredéke kapcsolódott az orosz-ukrán háborúhoz.

A 137 oldalas törvényjavaslat két eldugott, de talán legfontosabb része, hogy a kormány az EU által hazánkra kiszabott menekültügyi büntetőbírság befizetésére készül sajnos, továbbá a Covid-diktatúra korrupt és embertelen ügyeit, az operatív törzs döntés-előkészítő iratainak titkosítását a kormány meghosszabbítaná az eredeti 10 évről abszurd módon már 30 évre. Bizony, megpróbálták elrejteni, de kiszúrtuk a 35. §-t, amelynek nincs köze a veszélyhelyzethez. Ez a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás, amelyben napi bírság fizetésére is kötelezte az EU Magyarországot a nem EU-konform menekültügyi szabályokkal kapcsolatban.

Úgy tűnik tehát, hogy a kormány meghátrál az Európai Unióval szemben, és be kívánja fizetni a mostanra már félmilliárd euróra duzzadt büntetőbírságot. Ezt a Mi Hazánk Mozgalom elfogadhatatlannak tartja, ebben nem kívánunk partnerek lenni. Ellenben segítő jobbot nyújtunk az Európai Unió diktátumával szemben, hiszen ami a menekültügyi eljárásokat illeti, a Mi Hazánk Mozgalom sokkal markánsabb fellépést várna a kormánytól.

Hiszen mi folyik most jelenleg a határon tulajdonképpen évek óta? Nem is igazoltatják a határkerítést akár erőszakosan is áttörőket, csak visszakísérgetik, visszataxiztatják igazoltatás, a ruházat átvizsgálása nélkül, pedig sokszor drog, fegyver lapul náluk, mégis még egy egyszerű igazoltatás, egy egyszerű ruházatátvizsgálás sem történik meg. Nem történik meg a mobiltelefonok elkobzása, bűnjelként való lefoglalása, pedig az az embercsempészek felderítését is megkönnyíthetné, másrészt pedig a kedvüket is elvehetné, ha már csak visszakísérgetik, de legalább a mobiltelefonjukat elveszik.

És ami a legfontosabb volt, a helyszíni bírság, akár több ezer eurós helyszíni bírság kiszabása azokra, akik erőszakosan áttörnek a határkerítésen, hiszen egy elég egyértelmű határkerítés van ott különböző nyelvű feliratokkal, hangosbemondókkal, mozgásérzékelőkkel, és aki mindezek ellenére áttör, az örüljön, hogy nem taposóaknákkal találja magát szemben, bár akár ez is elgondolkoztatható volna, hiszen feliratok, egyértelmű jelzések után a megfelelő visszatartó ereje is megvolna. De semmiféle embertelenségről nem beszélhetünk akkor különösen, ha csak helyszíni bírságot követelünk.

Ezt követeltem én a miniszterelnök úrtól is, azonban egy azonnali kérdésemre adott válaszban azt mondta, hogy őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a nyomorult helyzetben lévő embereket megbírságoltassa. Könyörgöm, először is nem annyira nyomorult helyzetben lévő emberekről beszélünk, hiszen például a szomszédos ország már biztonságos országnak tekinthető, mondjuk, Szerbia, ahonnan ők úgymond menekülnek Magyarországra, a határkerítést sok esetben áttörve. Másrészt ezek javakorabeli férfiak, nem annyira elesett gyermekek, nők.

Másrészt pedig a miniszterelnök úrnak én nem azt javasoltam, hogy félmeztelenre vetkőztetve, cipőjétől megfosztva küldje vissza a migránsokat, hanem azt mondtam, hogy helyszíni bírságot, azaz a zsebükben lapuló, akár több ezer euróból vegyük el azt, ami jár Magyarországnak a határkerítés áttörése után, hiszen ezek a pénzek amúgy is jellemzően az embercsempészeknél kötnének ki.

Az, hogy ezeket átutalással, hivatalos úton teljesítenék ‑ jó, hogy nem számla ellenében ‑, már ami az embercsempészek megfizetését illeti, teljesen abszurd, ezeknek a döntő része készpénzben, de egy része mindenképpen készpénzben történik. Ezért igenis lapul sok esetben egészen komoly összeg az embercsempészek vagy akár csak az egyszerű migránsok zsebében, ennek elkobzására igenis szükség van.

Ha el lehetett kobozni akár magyar zászlót a Covid-diktatúra elleni tüntetéseink során, ha helyszíni bírsággal lehetett sújtani Toroczkai Lászlót 1,5 millió forintra, jómagamat is 750 ezer forintra, összességében a veszélyhelyzet idején hozott magatartási szabályok megsértése miatt 200 ezer magyarra több mint 8 milliárd forintos összegű bírságot róttak ki a Covid-diktatúra keretében, úgy tűnik, hogy a kormány lát ebben haszonszerzési lehetőséget is, nem csak a veszélyhelyzetre való hivatkozással visszaélési lehetőséget, hogy akár törvényektől eltérjen, akár egy pillanat alatt, egy éjszaka alatt rendeleti szinten szabályozzon bármit az Országgyűlés nyilvánosságát, a média nyilvánosságát is megkerülve, amire láthattunk példákat bőven az elmúlt években.

Éppen ezért különösen aggasztónak tartjuk, hogy most egyrészt törvényesítenék, másrészt e pontok közé elrejtve az eddigi visszaélések törvényesítése mellett látjuk azt, hogy a kormány be kívánja fizetni a már félmilliárd euróra duzzadt büntetőbírságot a menekültügyi szabályok állítólagos megsértésével kapcsolatban.

A kormány már így is elárasztotta az országot különböző vendégmunkásokkal, most pedig úgy néz ki, hogy az EU menekültügyi politikájának, az úgynevezett Wilkommenskulturnak is teljesen behódol. Látható, hogy a kormány Európai Unióval kapcsolatos külpolitikája kezd teljes csődöt mondani. A hangzatos szavak mögött Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is támogatta, hiszen nem élt a vétójogával. Egy nappal előtte még Orbán Viktor itt hangzatos szavakat fogalmazott meg az Országgyűlésben, aztán kiküldték kávézni Brüsszelben, amikor a vétójával élhetett volna, ő pedig ezt szolgalelkűen sajnos meg is tette.

Csak hab a tortán, hogy ezek után képesek nemzeti konzultációhoz hasonlóan propagandát folytatni egy látszólagos véleménynyilvánító szavazással, de persze ügyrendi, ügydöntő népszavazást már nem hajlandóak a kérdésben, mert az már megkötné az önök kezét, és nem lenne lehetőségük egy újabb esetleges köpönyegforgatásra Ukrajna EU-csatlakozása ügyében, amit nemcsak hogy nem vétóztak, de egyébként a háború idején Szijjártó Péter nemzetközi szinten szorgalmazott is, tehát nemcsak támogatták, kifejezetten élére álltak Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítása ügyében. A kormány tehát rendkívül álságos, köpönyegforgató politikát folytat ebben az ügyben is.

Szomorú, hogy azt a lehetőséget is elmulasztották, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését feltételekhez kösse, például Kárpátalja önrendelkezési jogának megkövetelésével, amit soha még csak szájára sem vesz a miniszterelnök úr, még akkor sem, ha mondjuk, a frakcióvezetőnk, Toroczkai László kérdezi őt erről ‑ nemes egyszerűséggel megkerüli ezt a számára kényes kérdést.

A kormány tehát cserben hagyta a saját választóit és a kárpátaljai magyarokat pláne. Nemcsak hőbörögni kellene az EU-ban, hogy mi mindennel nem értenek látszólag egyet, amit aztán mégsem vétóznak, hanem a magyar érdekeket kellene aktívan képviselni.

(13.00)

Itt lett volna tehát a történelmi lehetőség, hogy Magyarország kiálljon a kárpátaljai magyarok mellett, és legalább egy területi autonómiát kiharcoljon az EU égisze alatt. Ezt most elmulasztották, de persze azért halkan meg kell jegyezzük, hogy ez a hallgatás még mindig jobb, mint a baloldali ellenzék tevékenysége, akik rendszeresen Magyarország ellen szavaznak, így valószínűleg Kárpátalja önrendelkezése ellen is hevesen tiltakoztak volna, ha azt Magyarország Kormánya egyáltalán felvetette volna.

Tisztelt Országgyűlés! Felhívom a figyelmüket más elrejtett paragrafusokra is, a 89., 90., 91. §-okra, amelyek az operatív törzzsel kapcsolatos szabályok. Különösen a 89. § figyelemre méltó, idézem: „A keletkezéstől számított harminc évig nem nyilvános az operatív törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat, így különösen az operatív törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat.” Miért kell ezt még mindig titkosítani? A kormány gerinctelen módon tehát továbbra sem vállalja a felelősséget azért, amit a Covidra hivatkozással követett el a magyar emberek ellen. Miért titkosak ezek az iratok immár majd 30 évig? Mi titkolnivaló van bennük? Mit találunk majd bennük 30 év múlva? Nem volt elég a 10 év titkosítás, amit eredetileg elrendeltek? Vége van már a Covidnak és ezek szerint lassan a veszélyhelyzetnek is talán. Mit kell még mindig titkolni, milyen korrupciót, milyen visszaéléseket, milyen kontraproduktív lezárásokat, korlátozásokat vagy éppen kötelezéseket? ‑ hiszen láthattunk ezekből példákat bőven.

Azonban önök ahelyett, hogy kivizsgálnák, mondjuk, a kísérleti vakcinák következményeit, ehhez képest inkább titkosítanák továbbra is ezt az elképesztő mutyit, ami az egész Covid-diktatúrát övezte. Milyen bűncselekmények elévülésére várnak, államtitkár úr? Erre válaszoljon, mert nagyon gyanús, hogy ezt a 10 évet nem azért emelik 30 évre, nem azért titkosítanák ennyi időre a Covid-diktatúra mutyijait, különböző jelentéseit, hogy abból ne tanuljon, mondjuk, az orvostársadalom vagy az egész magyar nép, hanem azért, hogy a saját visszaéléseiket leplezzék.

Ezt elfogadhatatlannak tartja a Mi Hazánk Mozgalom, ezért sem támogatja ezt a két eldugott paragrafust, és egyébként is az önök veszélyhelyzetre hivatkozott, valójában nem veszélyhelyzeti rendeleteit, majd azok törvényesítését, törvényi szintre emelését sem. Köszönöm a figyelmet.