Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években fokozatosan megújítottuk a magyar oktatás számos területét, hiszen tudjuk, hogy a fiatalok jelentik a legjobb befektetést a jövőbe. Új alapokra helyeztük a szakképzés rendszerét, kialakítottuk a teljesítményalapú, autonóm, rugalmas nemzeti egyetemi modellt, aminek köszönhetően ma már elmondhatjuk, hogy a hazai egyetemek közül 12 a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékába tartozik. De nem állhatunk meg itt. Az „Egyetemek 2030” program meghirdetésével célunk, hogy 2030-ra a világ legjobb száz egyeteme között legyen magyar egyetem is.

Ezen az elgondoláson továbbhaladva nem meglepő, hogy a következő állomás a doktori képzés és számos olyan téma, amelyet a módosítások tartalmaznak, hiszen az a cél, hogy alkalmazkodjunk a XXI. század kihívásaihoz, kutatási-innovációs elvárásaihoz. Fontos és nagyon örvendetes hír, hogy az elmúlt években nőtt a doktori képzésben részt vevők száma, hiszen míg 10 évvel ezelőtt kevesebb mint 7 ezer doktoranduszt számlálhattunk, számuk jelenleg már meghaladja a 11 ezer főt, akiknek közel kétharmada állami ösztöndíjas. A doktori iskolák megújításával tovább élénkül a magyar kutatási és innovációs élet ‑ ez nagyon fontos része a versenyképességnek ‑, mely hozzájárul a tudásalapú gazdaság erősödéséhez. Mindez összhangban van az innovációs stratégiákkal és a Neumann János-programmal. A kulturális és innovációs tárgyú törvények jelen módosításával ezt a folyamatot támogatjuk, amire nem is szolgálhatna jobb alkalom, mint a 2025. év, hiszen ez a magyar tudomány éve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan már elhangzott, a jelen törvényjavaslat számos törvény módosítását vonja maga után, mely módosítások sok esetben szövegpontosítást, jogtechnikai pontosítást vagy szövegcserés módosítást jelentenek. A törvényjavaslat által érintett módosítások kitérnek például a szabadalmi ügyvivők szakmájának megerősítésére, hiszen a változások érvénybelépése esetén a szakmai gyakorlatra vonatkozó új feltételek még vonzóbbá tehetik ezt a szakmát az érdeklődők számára. A minimum szakmai gyakorlati idő előírásának, átstrukturálásának következtében ugyanis szabadalmi ügyvivői vizsgát tehetnek azok, akik minimum kétéves szabadalmiügyvivő-jelölti gyakorlattal rendelkeznek, és a Szellemi Tulajdon Világszervezete által szervezett képzés elvégzéséről tanúsítvánnyal rendelkeznek, valamint azok is, akik legalább öt évig szabadalmi elbírálói vagy az ő szakmai felügyeletüket ellátó munkakörben tevékenykedtek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy az Európai Szabadalmi Hivatalnál. Ugyanakkor e második eset kapcsán fontos kitétel, hogy a korábbiakban ezen elbírálói munkakörben dolgozó szakemberek szabadalmi ügyvivőként nem tevékenykedhettek olyan szabadalmi ügyekben, melyekhez elbírálóként közük volt.

E témakörben kiemelendő még a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának középtávú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása is, hiszen a hivatal jelenleg központi költségvetési támogatástól mentesen működik. A jelen módosítás a hivatal ezen pozícióját erősítené azáltal, hogy szélesebb körű tartalékképzési lehetőség állna a hivatal rendelkezésére működésének fedezésére, megszüntetve a tartalékalap felhasználhatósági időkorlátját is.

(15.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A versenyképesség, az innováció, a kultúrába fektetett idő, energia sosem lehet elég ahhoz, hogy mindig elmondhassuk azt, hogy készen vagyunk. Ez az a terület, ahol mindig van teendőnk és mindig van feladatunk, de fontos módosításokat tartalmaz, ezért álláspontunk szerint erősíti a kutatási és innovációs területeken a versenyképességet. A KDNP részéről támogatjuk. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)