Gy. Németh Erzsébet (DK)

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslattal az Országgyűlés felhatalmazást ad a kormánynak az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában 1998. július 17-én elfogadott statútumának és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban 2022. szeptember 10-én elfogadott megállapodás felmondására ‑ és most kérem, figyeljenek, kedves képviselőtársaim ‑, mert azt a kormány szerint politikai eszközként használják. Erről hallhattuk itt a miniszter urat az expozéjában, illetve a Fidesz vezérszónokát, Németh Zsoltot.

Van annak valami különleges bája, amikor az a kormány mondja azt, hogy egy ilyen tekintélyes nemzetközi szervezet politikai eszközként használja fel saját létét, amikor az a kormány beszél erről, aki minden szervet és szervezetet politikai eszközként használ Magyarországon immár 15 éve.

Miért teszi mindezt a kormány? Azért, mert nagy barátját és példaképét, Putyint háborús bűnösnek nyilvánította ez a szervezet.

Miniszter úr arról beszélt, hogy átpolitizálták ezt a szervezetet. Miniszter úr, én azt gondolom, hogy ez mérhetetlen cinizmus az ön és az önök részéről. Önök azok, akik a magyarországi igazságszolgáltatást, a magyarországi jogállamot és minden egyéb, a kétharmad felhatalmazása által lehetőségként önöknek felmerülő eszközből, politikai céljaiknak megfelelően bármit képesek csinálni, bármit képesek átpolitizálni. A Nemzetközi Büntetőbíróság ugyanis háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt 2023. március 17-én adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.

A hágai székhelyű bíróság azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyes felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére. Szerintünk ez nem pártpolitikai kérdés, a gyerekek elhurcolása idegen országba, különösen háborús bűncselekményként a háborús agresszió során egyszerűen nem maradhat büntetlenül.

A bűnöző orosz rezsim vezetője és csatlósai felelősségre vonása érdekében a Demokratikus Koalíció határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben felszólította a kormányt, hogy azonnal, minden késlekedés nélkül nyújtsa be az Országgyűlésnek a ratifikációról szóló törvényjavaslatot, valamint a hozzá kapcsolódó alaptörvény-módosítást a köztársasági elnök mentességére vonatkozó szabályokat érintően.

Több nemzetközi jogász is úgy véli, hogy nincsen semmilyen alkotmányos akadálya a római statútum és a magyar Alaptörvény összeilleszthetőségének, de elfogadva azt, hogy ez a kormánynak nehézséget okoz, azért nyújtottuk be a határozati javaslatot, hogy az esetleges, kormány által alkotmányellenesnek tartott helyzetet orvosolni lehessen.

Nem érthető ugyanis sem itthon, sem külföldön, ha már egyszer elvállalta az állam a nemzetközi jogi kötelezettséget a ratifikációval, az intézményei utólag észlelnek alkotmányos problémát, akkor a kormány miért nem kezdeményezi, és miért nem tudja keresztülvinni az alkotmánymódosítást, miközben alkotmányozó többsége is van, amivel többször élt is. Természetesen javaslatunkat a Külügyi Bizottságban is leszavazták.

A magyar jogrend szerint ugyanakkor Magyarország területén nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert Magyarország ugyan elfogadta, aláírta és ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, viszont nem hirdette ki, vagyis nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

Miniszter úr, kérdezem önt, hogy amióta önök kormányoznak, miért nem találtak arra módot, hogy ezt az aktust megejtsék, és ezáltal teljes mértékben a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy az állam érvényesíthetné a bíróság érvényességét, és meg lehetne hozni azokat az intézkedéseket, amelyekről a Nemzetközi Büntetőbíróság döntött.

Az Országgyűlés korábban már kinyilvánította azt az igényét, hogy egyébként ezt a statútumot befogadja a jogrendjébe, hiszen ratifikálta, ezért a benyújtott határozati javaslat pusztán arra biztosított volna lehetőséget, hogy plenáris ülésen vitassuk ezt meg, de önök ezt is leszavazták.

Tisztelt Ház! És most egy idézet következik: „A statútumból való kilépés nemzetközi visszhangja feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió kötelezettségeinek teljesítése szempontjából visszásnak minősülne” ‑ idézet bezárva. Így fogalmaztak tavaly annak a minisztériumi háttéranyagnak a szerzői, amely Orbán Viktor azon felkérésére született, hogy meg kellene vizsgálni a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés lehetőségét.

Ismét idézet következik: „Az előzetes vizsgálat pozitívum, hiszen egy kilépés történhetett volna minden előzmény nélkül is” ‑ így kommentálta a hírt akkor Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Ehhez képest az Orbán-kormány április 3-án bejelentette, hogy kiléptetik Magyarországot a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Az ‑ idézőjelben ‑ ünnepélyes bejelentés időzítése nem véletlen. A Budapesten tartózkodó izraeli miniszterelnök ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Többek között erre reagálva adtak ki magyar nemzetközi jogászok állásfoglalást, amelyben kiállnak a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett az állampolgárság felfüggesztése ellen, valamint Ukrajna önvédelmi jogai közé sorolják, hogy külső segítséget kérjen és kapjon. Az állásfoglalást Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje is aláírta.

Ebből a nyilatkozatból következik néhány idézet: „Mi, magyarországi nemzetközi jogászok, aggodalommal szemlélve a közelmúlt nemzetközi és hazai eseményeit, a legjobb tudásunk, szakmai meggyőződésünk és társadalmi felelősségünk által vezérelve a következő nyilatkozatot bocsátjuk ki egyes, aktuális kérdések nemzetközi jogi szabályozása tárgyában. Fejet hajtva az emberiség lelkiismeretét megrázó borzalmakat elszenvedett áldozatok előtt, kinyilvánítjuk az elkötelezettségünket a büntetlenség kultúrájának felszámolása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések iránt. Elismeréssel adózunk mindezen erőfeszítések történelmi eredményeinek, amelyek egyebek mellett az elmúlt évszázad végén a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának elfogadásához és a civilizációs mérföldkőnek tekinthető hágai testület létrehozásához vezettek. Hangsúlyozzuk, hogy a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása érdekében valamennyi részes államnak eleget kell tenni a római statútumból fakadó nemzetközi kötelezettségeinek.”

A továbbiakban is azt írják a magyar nemzetközi jogászok: „Észben tartva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetéből való kilépés lehetősége minden részes állam számára adott, emlékeztetünk arra, hogy minden ilyen intézkedés gyengíti a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit, a bűncselekmények áldozatainak védelmére és az elkövetők felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és kedvezőtlen hatást gyakorolhat az érintett állam nemzetközi kapcsolataira és megítélésére. Felidézve, hogy elődjeink a második világháború végén az Egyesült Nemzetek Szervezetét azzal a kifejezett céllal hozták létre, hogy megmentsék a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól, lesújtva szembesülünk az európai kontinensen és a világ számos más pontján kirobbant fegyveres ütközésekkel. Mivel Oroszország agressziót követett el Ukrajna területe ellen a Krím elcsatolásával, majd a 2022. február 24-én megindított fegyveres támadásával is, felhívjuk a figyelmet, hogy a fegyveres támadás áldozatául eső állam az önvédelem jogának gyakorlása során jogszerűen kérhet és kaphat külső segítséget.”

A továbbiakban ezt írják a magyar nemzetközi jogászok: „Hangsúlyozzuk, hogy a hosszú küzdelem nyomán elismerést nyert elidegeníthetetlen emberi jogaink mindannyiunk jólétét biztosítják, oltalmazzák az egyént az állami szervek esetleges túlkapásaival szemben, és biztosítani igyekeznek az emberhez méltó életkörülményeket. Felidézve, hogy minden állampolgárnak joga a saját hazájába való visszatérés, megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat alkalmat.

(11.50)

Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel ‑ ez áll a magyarországi nemzetközi jogászok nyilatkozatában.

Még egyet szeretnék önöknek idézni, bár a legcsekélyebb reményem sincs aziránt, hogy a fideszes képviselők, illetve a kormányzat meghallja ezeket a szavakat. Strasser Lilla nemzetközi jogász véleménye: a Nemzetközi Büntetőbíróság szupranacionális bíróságként az emberiség egészét érintő legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőivel szemben hivatott eljárást indítani, amely bűncselekményeket a szervezet a létrehozó római statútumban nevesíti. Az 5. cikk szerint ezek a népirtás, az emberiesség elleni bűntettek, a háborús bűncselekmények, az agresszió.

A világ országainak túlnyomó része elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitását, az izraeli miniszterelnök elleni vádak megalapozottságát. A közelgő választások kapcsán tehát felmerül a kérdés: a kormánynak a döntése végleges, vagy van lehetőség az újbóli csatlakozásra.

Mielőtt egyébként a jövőbeli lehetőségeket fontolgatnánk, ne feledkezzünk meg arról a jelentős tényről, hogy Magyarország még nem lépett ki. Ugyan ezt a szándékát április 3-án bejelentette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd később a magyar-izraeli sajtótájékoztatón a miniszterelnök megerősítette a hírt, a teljes kilépést azonban hosszas procedúra előzi meg. Először is szükség van az Országgyűlés felhatalmazására, majd a kilépési kezdeményezés beadását követően Magyarország még legalább egy évig a szervezet tagja marad. Ez a folyamat, ez a procedúra zajlik most.

A statútum 127. cikkelye értelmében a felmondás nem mentesíti az államot a statútumból eredő kötelezettségeinek teljesítése alól, a felmondást benyújtó állam továbbra is köteles együttműködni a bírósággal, semmilyen módon nem sértheti az olyan ügyek vizsgálatát, amelyeket a bíróság már a felmondás hatálybalépése előtt vizsgált. Ez idő alatt ugyanis a folyamat megrekedhet, és lehet, hogy az ország végül el sem jut a teljes kilépéshez.

Tisztelt Ház! A Demokratikus Koalíció képviselői ebben bíznak, hogy önöknek nem lesz módjuk végigvinni ezt a folyamatot ezen az egy éven belül, ugyanis Magyarország ez idáig határozottan kiállt a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitása, a szervezet függetlensége és munkájának fontossága mellett. Korábban sosem merült fel, hogy hazánk ne értene egyet a Nemzetközi Büntetőbíróság intézkedéseivel vagy a statútum jogi erejével, és ‑ úgy, ahogy Németh Zsolt képviselőtársam említette ‑ 2005 és ’14 között Kovács Péter magyar bíró is részt vett ennek a bíróságnak a tevékenységében.

A nemzetközi közösség döntő többsége egyetért ennek a bíróságnak a működésével, nem meglepő tehát, hogy a kilépés nagy diplomáciai botrányt váltott ki, hiszen egy ilyen bejelentés azt az üzenetet közvetítheti, hogy nem értünk egyet a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásával, egy ország kilépése pedig akár a szervezet tekintélyének gyengülésével is járhat. Magyarország döntése mindenesetre jelentős külpolitikai fordulatot jelent, és kritikus kérdéseket vet fel a nemzetközi igazságszolgáltatás működésével és jövőjével kapcsolatban.

Mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot a Demokratikus Koalíció képviselői határozottan elutasítják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)