Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban, nem először beszélünk Ukrajna európai uniós tagságáról itt, a tisztelt Ház falai között és nem is utoljára, hiszen ez egy olyan fontos téma, amiről sokat kell beszélni, és be kell mutatni a magyar embereknek, hogy pontosan mit is jelenthet Ukrajna esetleges csatlakozása. Valóban, a magyar kormány lehetőséget ad a magyar emberek számára, hogy mondják el véleményüket egy szavazás formájában arról, hogy hogyan is gondolják Európa jövőjét, mit is gondolnak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. És valóban, csak Magyarországon van ilyen, más országokban az európai uniós vezetők nem adnak erre lehetőséget.

Számtalan szempontot hozott ön is fel, én is hozok fel néhány szempontot. Ha már arról beszélt frakcióvezető úr, hogy tilos ezt kimondani Brüsszelben, akkor emlékezzünk vissza, néhány hónappal ezelőtt a „béke” szó kimondása volt tilos, nem lehetett békéről beszélni, aki a „béke” szót kimondta Brüsszelben, azt azonnal Putyin-bérencnek állították be. Most hasonló a helyzet: gyakorlatilag megfontolás nélkül, meggondolás nélkül mindenki Ukrajna gyors uniós csatlakozásáról beszél.

És mit is jelenthet ez? Nem tudjuk jelen pillanatban, hogy mekkora ez az ország, nem beszélhetünk demokráciáról, nem voltak választások, az úgynevezett koppenhágai kritériumok nem érvényesülnek. Mégis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, Brüsszelben parancsot adtak ki, hogy 2030-ig Ukrajna csatlakozását keresztül kell vinni bármi áron; ez kevesebb, mint öt év. Aki ismeri az Európai Unió történetét, a csatlakozások folyamatát, az pontosan tudja, hogy egy ország csatlakozása hosszabb ideig tarthat, Magyarország is sok éven keresztül, tíz éven keresztül teljesítette a feltételeket, tárgyaltunk Brüsszellel, lezártunk és nyitottunk meg fejezeteket. Pontosan erről van szó: van egy módszer, amit be kell tartani; Ukrajna esetében ezt senki nem tartja fontosnak. Valóban, a következő fél év nagyon fontos lesz, Brüsszelben el fog dőlni, hogy milyen irányba megy Európa, továbbmegy‑e ezen a föderális úton vagy sikerül visszavinni a nemzetállamok szövetsége irányába.

És valóban, milyen helyzetben van az Unió, milyen helyzetben van Ukrajna? ‑ kérdezte a frakcióvezető úr. Láthatjuk, hogy Ukrajna nagyon rossz helyzetben van, hiszen a háború előtt is Európa egyik legszegényebb országa volt, az egy főre jutó magyar GDP-nek kevesebb mint egynegyede az ukrán GDP. Ez a háború előtt volt, azóta nem tudjuk, hogy pontosan milyen állapotban van a gazdaság, de láthatjuk azt, hogy az ország romokban hever, a háborús károk felbecsülhetetlenek. Ez hatalmas pénzekbe kerülne Európának, már eddig is hatalmas pénzt, több mint 138 milliárd eurót juttatott Európa Ukrajnába, és az ország újjáépítése ennél sokkal többe kerülne.

Még egyszer: ezek a kritériumok, amelyeket az Európai Unió saját magának lefektetett, komoly kritériumok, ezeket mindegyik ország be kell hogy tartsa, ezeket mindegyik országnak teljesíteni kell.

(14.00)

Ukrajna esetében azt látjuk, hogy még a következő öt évben, a Bizottság ciklusa alatt szeretnék ezt véghez vinni, és még a lengyel elnökség alatt, ebben a félévben szeretnék megnyitni az első tárgyalási fejezetet, miközben Ukrajna nem teljesíti a nemzetközi jogi kötelezettségeit, azokat, amelyeket ő vállalt. Van egy sajátos kritériumrendszer, az ukrajnai magyar kisebbségek helyzete, ami különösen fáj nekünk, ezeket a feltételeket sem teljesíti. Tehát a kárpátaljai magyarság helyzete nem fordult jobbra az elmúlt időszakban, miközben Ukrajna vállalta, hogy javítja a magyar közösség helyzetét.

Mit jelentene ez a magyar gazdaság számára? Láthattuk már korábban is akár a fuvarozók példáján, akár az agrárium példáján, hogy hatalmas károkat okoz az ukrán gabona a magyar gazdaságnak, és valóban, itt a munkaerőpiacon hatalmas károk keletkeznének, a bérek vonatkozásában lehet probléma, a nyugdíjak vonatkozásában lehet probléma. És emlékezzünk vissza, a kilencvenes évekből még emlékszünk az ukrán maffiára, ismételten megjelenhet itt, a magyar közbiztonságot rontva az ukrán maffia. Emlékszünk, a délszláv háborúk után milyen kockázatot jelentett az, hogy Magyarországon megjelentek a délszláv háború fegyverei. Ez a veszély most is fennáll, hogy az ukrajnai harcmezőkről egyszer csak a fegyverek az ukrán maffia kezében megjelennek Magyarországon.

Úgyhogy ezt meg kell akadályozni, és őszintén kell ezekről a kérdésekről beszélni. El kell mondani a magyar embereknek, hogy milyen kockázatot jelent Ukrajna csatlakozása, milyen veszélyeket jelent a csatlakozás. Gyakorlatilag azt jelentené, hogy a magyar emberek pénze, az európai emberek pénze a következő években Ukrajnába menne, és ez azt jelentené, hogy többet uniós pénzt Magyarország nem kapna Brüsszelből. Ez egy más Uniót jelentene, átalakulna az Unió, ez hatalmas változást jelentene a döntéshozatali rendszerben, és még egyszer, a gazdasági számok vonatkozásában pedig gyakorlatilag felbecsülhetetlen az, hogy pontosan mi történne. Nem is nagyon rendelkezünk pontos számításokkal, nem végezték el ezt a házi feladatot Brüsszelben, hanem gyakorlatilag csak politikai szlogeneket hangoztatnak.

Vannak olyan magyar pártok, olyan brüsszeli vazallusok, akik szó nélkül támogatják Ukrajna uniós csatlakozását. Látjuk azt, hogy a TISZA Párt, illetve „Brüsszel” Péter szó nélkül hajtja végre azt az utasítást, amit Brüsszelből kap. Ideküldték most a LIBE Bizottságot, hogy gyakorlatilag szintén egy ítéletet tegyenek elénk, és próbálnak bennünket zsarolni, hogy térdre boruljunk a brüsszeli diktátumok előtt.

Mi nem fogunk térdre borulni, meg fogjuk kérdezni a magyar embereket, és kiállunk Magyarország szuverenitása mellett. Elmondjuk a magyar embereknek, hogy ez hatalmas veszélyt jelent, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)