Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem először beszélünk erről a fontos témáról, és jogosan érdekli a magyar társadalmat is, hiszen a magyar kormány az Unión belül egyedüliként írt ki népszavazást erről a kérdéskörről, hogy támogatják‑e a magyarok Ukrajna gyorsított eljárását az uniós csatlakozás kérdéskörében. Példaértékű ez a voksolási lehetőség, véleménynyilvánítási lehetőség. Hangsúlyoztam, hogy senki sem alkalmazza az Európai Unióban mindezt, sőt Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az európai emberek megkérdezése nélkül ezt a gyorsított eljárást végigviszik. Olyan fajsúlyú ügyről van szó, amelyről szerintem érdemes itt, e körben több alkalommal is beszélnünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Manfred Weber, a TISZA Pártnak is diktáló Európai Néppárt elnöke, Ursula von der Leyen, a brüsszeli Bizottság elnöke és Zelenszkij ukrán elnök már meg is egyeztek, hogy pár éven belül áterőltetik Ukrajna európai uniós tagságát. Brüsszelben már be is mutatták az Ukrajna felvételét gyorsító csomagot, és egyértelműen látni lehet azt a törekvést, hogy aki csak szólni mer ez ellen vagy ellenzi, vagy a feltételekről, a felvételi kritériumokról beszél, azt azon nyomban kíméletlenül támadják Brüsszelből. Manfred Webertől tudjuk azt is, hogy egyértelműen Ukrajna-párti magyar kormányt szeretne látni, ezért nem először és nem egyszer mondta el, hogy neki mi az elképzelése a magyar kormányváltást illetően; erről szól nyilvánvalóan Brüsszel és a TISZA paktuma is.

Azt hiszem, hogy amikor egy ilyen döntés előtt vagyunk, akkor érdemes felelős döntést hoznunk, hiszen emberek sorsáról van szó, a magyar nemzet sorsáról van szó, az egész Európai Unió jövőjéről is szó van, és nyilván Ukrajnáról is. Én megértem az ukrán népet, és megértem az ukrán embereknek azon vágyát, hogy ők egy jobb életszínvonalat szeretnének megélni, meg is érdemelnék, de bizony minden országnak teljesítenie kell azt a bizonyos kritériumrendszert, amelyet koppenhágai kritériumoknak nevezünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a felelős döntéshez néhány kérdést itt, e Ház falai között is feltegyek. Egyrészt milyen kondícióban, milyen állapotban van jelenleg az Európai Unió? Az egy más kérdés, hogy Ukrajna milyen állapotban van, arra is érdemes válaszolnunk, de az biztos, hogy az Európai Unió nincs abban a helyzetben, nincs abban az állapotban, nincsen olyan jó kondícióban ‑ lásd a migrációs válsághelyzet kezelése kudarc, kudarc kudarc hátán az elmúlt 10 év politikája az Európai Unióban, Brüsszelben ‑, hogy most egy ekkora nagyságrendű, háborúban lévő országot a sok-sok teherrel együtt magára húzzon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mennyibe fog kerülni az Európai Uniónak ez a csatlakozás? Miből fogja Brüsszel a csatlakozást fizetni? Milyen kockázatokat rejt egy elhamarkodott csatlakozás? Számos kérdésünk lehetne még, de az biztos, hogy olyan veszélyek és kockázatok vannak, amelyeket már most láthatunk. Ukrajna csatlakozásával a Magyarországnak járó uniós források Ukrajnába kerülhetnek, ráadásul azt is tudjuk, hogy Brüsszel egy óriási közös hitel felvételére készül, amit majd egyébként az ukrán állam működtetésére fognak fordítani. Így Ukrajna EU-tagsága minden magyar háztartásnak több százezer forintjába kerülne, hiszen kamatostul majd vissza is kell fizetni ezt a felvett hitelt. Tudjuk, érzékeltük már az elmúlt időszakokban, hogy vannak mezőgazdasági kockázatok is: Ukrajna művelhető földterülete akkora, mint az egész Unió földterületének egyharmada, így Ukrajna csatlakozásával egyértelmű, hogy a földalapú támogatások rendszere megváltozna, a magyar gazdák elveszíthetnék a földek után járó támogatásokat, és nyilván ez a magyar mezőgazdaságnak komoly károkat okozhatna. A munkavállalás vonatkozásában is kockázatokat látunk, hiszen ha Ukrajna európai uniós tag lesz, akkor sok-sok millió ukrán vállalhatna szabadon munkát az európai országokban. A tömeges, olcsó ukrán munkaerő veszélyeztethetné a magyar emberek munkahelyét és a béreket is.

Nem tudom, hogy emlékeznek‑e tisztelt képviselőtársaim még az antivilágra, a rendszerváltoztatás előtti időszakra, létezett a Szovjetunió nagyon sokáig, és nyilván van egy szovjet-magyar megállapodás is, amely arról szól, hogy bizony a nyugdíjak is veszélybe kerülhetnek, méghozzá a 13. havi nyugdíj, ha az ukránok, tegyük fel, ideköltöznek Magyarországra, és itt igénylik a nyugdíjat; erre van lehetőség a jelen szabályok alapján, legalábbis egy régi szabályozás miatt. Tehát mi szeretnénk megtartani a nyugdíjasainknak, az idősebb polgártársainknak a nyugdíjat is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Számos kockázat van, erről beszéltünk már sokszor.

Egyet szeretnék végezetül mondani: nagyon fontos, hogy ne döntsön senki ‑ főleg Brüsszelben ‑ a magyar emberek feje fölött. Mi azt szeretnénk, ha a magyarok döntenének ezekről a kérdésekről. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)