Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd reagáljak röviden én is az elhangzottakra, először Balassa Péter megjegyzéseire. Nem értem, hogy azért, mert egy európai parlamenti képviselőnek vagyonnyilatkozatot kell tennie, miért lenne ez egy bosszúálló eszköz a kormány részéről vagy a többség részéről. Ez teljesen érthetetlen. Ha nincs mit rejtegetnie, és egy tisztességes nyilatkozatot tesz, akkor nincs semmi félnivalója. Ez mindenkire egyaránt vonatkozik.

Nem Magyar Péterrel kelünk és fekszünk, ez minden EP-képviselőre vonatkozik (Moraj a DK soraiban.), és ha valakinek rejtegetnivalója van, és ez kiderül, akkor a következményekkel szembe kell néznie. De ezt semmiképpen sem feltételezzük senkiről. Szerintem szó sincs ilyesmiről.

Barkóczi képviselőtársam több mindent vetett fel. Engedje meg, hogy cáfoljam azt az alapkijelentését, amely szerint ne lenne az uniós jogban ez lehetséges, vagy uniós joggal ellentétes lenne ez a törvényjavaslat. Ez nem így van. Hadd tájékoztassam arról, hogy az 1976. évi szeptember 20-ai 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 7. cikkelyének (3) bekezdése lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy a nemzeti jogukban további összeférhetetlenségi szabályokat állapítsanak meg. Az Európai Parlament pedig nem az összeférhetetlenség megállapításáról dönt, hanem tudomásul veszi az összeférhetetlenséget, amely a nemzeti törvényből következik adott esetben.

A 13. cikke ugyanennek az okmánynak az összeférhetetlenségi szabályokon túl a tagállamoknak kifejezett felhatalmazást ad arra, hogy saját hatáskörben rendelkezzenek az európai parlamenti tagok mandátumának visszavonásáról vagy megszűnéséről. Itt a szankcióról van szó adott esetben, ha valaki nem valós nyilatkozatot tesz.

Hogy jön ide az NVB? Ugyanúgy, képviselő úr, ahogy az NVB egyébként minden további nélkül okiratokat, adatokat kérhet be, állami szerveket kereshet meg, és például a mentelmi jogról is az NVB dönt nyomozati adatok alapján adott esetben. Tehát semmiféle ellentmondás nincs sem a nemzeti, sem az uniós joggal ebben az ügyben. Megjegyzem, 11 olyan további uniós tagállam van, ahol van még plusz vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Ezek a tagállamok: Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország, Franciaország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia. Tehát nem hinném, hogy bármilyen szempontból kilógna ez a javaslat ebből a sorból vagy az uniós gyakorlatból.

Azt pedig továbbra is fontosnak gondolom, hogy átláthatóság legyen, hogy erősítsük a közbizalmat, és hogy minden Magyarországon megválasztott parlamenti képviselőre ‑ akár magyar országgyűlési, akár európai parlamenti képviselőre ‑ ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Ezek világos szabályok, szigorú szabályok. Javaslom, hogy támogassák ezt, ha már egyszer szeretnék elősegíteni a közbizalom növekedését a közélet felé, a politika felé, és ha állandóan az átláthatóságról beszélnek mint egy fontos politikai célról, itt a lehetőség, hogy ezt most támogassák. Erre kérem önöket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)