Novák Előd (Mi Hazánk)
2025-04-14 · 149. ülésnap · napirend előtti felszólalás · 5:10Szöveg4 850 karakter · 11 bekezdés · JSON
NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kötelező oltások uniós mintájú választhatóvá tételéről szóló indítványt nyújtottam be a miniszterelnöknek, miután a 27 EU-tagállam többségében nincs egyetlen kötelező oltás sem. Tehát Finnországtól Ausztrián át Portugáliáig számos országban nincs semmilyen kötelezés, Magyarországon viszont 12 van, nálunk több oltás csak a kis Lettországban kötelező az Országgyűlés Hivatalának Képviselői Információs Szolgálata szerint, amelynek kimutatását kérésemre állították össze. Eszerint nemcsak az Unióban, hanem Európában is az országok többségében nincs kötelező oltási program.
Számos szakember fogalmazott meg rendszerkritikát a magyar szabályozásokkal kapcsolatban a kötelezések helyett a választhatóságot szorgalmazva, amit a Mi Hazánk Mozgalom is támogat, hogy a büntetések helyett inkább az ajánlások felé mozduljon el a kormányzat. Vannak még durvább kimutatások és markáns vélemények is, például dr. Mihalik Angelikáé, vagy például 24 éve foglalkozik ezzel a témával az immár Magyar Életért díjas Kertész Nikoletta, akinek mindhárom fia oltássérült, abból kettő súlyos értelmi sérült, egyikük nem beszélő autista, a harmadik pedig tartósan beteg.
Ő az NNGYK 2025. évi védőoltásokról szóló módszertani levelére, valamint az OGYÉI oldalán letölthető összes oltási alkalmazási előiratra hivatkozva az előbb említett 12 oltásnál többet számolt össze, a kombinált és emlékeztető oltások miatt nyilvánvalóan bonyolult is a kérdés. Egy azonban biztos: a 27 EU-tagállam többségében nincs egyetlen kötelező oltás sem, míg hazánkban ‑ egy kis kétmilliós országot leszámítva ‑ a legtöbb.
Kertész Nikoletta az NNGYK hivatalos statisztikáira hivatkozva azt írja, hogy 2002 és 2022 között az oltást követő nemkívánatos események következtében 38 haláleset került bejelentésre. Ez a szám több lehet, hiszen a gyermekorvosok szinte elenyésző számban, főleg a szülők agilis presszionálására hajlandók csak a mellékhatásokat lejelenteni. Tudják‑e cáfolni ezeket? ‑ tettem fel az írásbeli kérdést a kormányfőnek, de erre semmit sem válaszoltak, csak általánosságban az oltás hasznossága mellett érveltek.
Amelyik másik országban van mégis kötelezés, ott is sok helyen a gyermek egy egyszerű orvosi szakvéleménnyel vagy szülői nyilatkozattal mentesül az oltás alól. Miért lehetetlen ma Magyarországon egy gyermeknek oltás alóli mentességet kapni? ‑ noha nem egy gyermek esetében két-három szakorvos támasztja alá a mentességi kérelmet a gyermek oltás utáni nemkívánatos reakciójára, sőt, súlyos, tartós betegségére hivatkozva. Miért bíráltatja felül ezt az NNGYK olyan oltási tanácsadókkal, akik nemhogy ezeket a gyermekeket nem látták sosem, de még az oltási tanácsadói hatáskörük, jogkörük, felelősségi körük sincs szabályozva.
Közel öt évvel halnak meg hamarabb a magyarok, mint az EU-átlag. Ez a KSH születéskor várható időtartamra vonatkozó hivatalos kimutatása. A kormány szerint mi ennek az oka? ‑ tettem fel az írásbeli kérdést a kormányfőnek, de erre sem válaszolt semmit. Egyébként bizonyára az is az oka, hogy Magyarország költi az egész EU-ban a legkevesebb pénzt az egészségügyre GDP-arányosan.
Aggasztóan emelkedik az autista gyermekek száma, az elmúlt húsz évben tizenhatszorosára nőtt a KSH szerint. A magyar kormány szerint mi ennek a növekedésnek az oka? Vagy korábban is ennyi vagy nem sokkal több volt, csak nem mutatták ki? Ki merik jelenteni, hogy a növekedésnek nincs köze a gyermekkori oltásokhoz? ‑ tettem fel a kérdést a kormányfőnek. De az autisták ügyében még formálisan sem kaptam semmilyen választ, tehát a szokásos mellébeszélést sem, ami így különösen gyanús.
Pedig más lehetőséget is felvetettem, hogy például összefüggés lehet az okostelefonok kisgyermekek közötti elterjedésével. Az Autista Gyerekekért Központ által készített tanulmány adatai szerint az autizmussal diagnosztizált 2-3 éves gyerekek 90 százalékának esetében a betegség legfőbb kiváltó oka a túlzott virtuális eszközhasználat, e tanulmány szerint legalábbis.
(13.20)
Az oltás működik ‑ ezt hazudták a kísérleti Covid-vakcinákról, amikor még minden bizonytalan volt, az oltások mellékhatásairól, következményeiről pedig a mai napig sem számoltak be. Hajlandók‑e erre legalább az amerikai elmozdulások után? ‑ tettem fel az írásbeli kérdést a kormányfőnek, de erre sem válaszolt semmit. A Covid-diktatúra kötelezései, alaptalan egészségügyi ígéretei és riogatásai után nem csoda, hogy a társadalom bizalma sajnos megrendült a magyar egészségügyben. Ilyen helyzetben nem tartható fenn a kötelezés a gyerekoltások terén sem a Mi Hazánk Mozgalom szerint, inkább szakmai ajánlásokra és a nemzetközi tapasztalatok megvizsgálására volna szükség.
Ceterum censeo, ha az Unió, sőt Európa országainak többségében nincs egyetlen kötelező oltás sem, akkor hazánkban miért kell legalább tucat? (Taps a Mi Hazánk soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Novák Előd — 2025-04-14, napirend előtti felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/149-6.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-149-6,
title = {Novák Előd — 2025-04-14, napirend előtti felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/149-6.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}