Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem ritkaság az, hogy a választási évre ráfordulva nagyon sok országgyűlési képviselő a választókerületét érintő problémákat vagy éppen megoldási javaslatokat tár a Ház elé. Engedjék meg nekem, hogy én is így járjak el!

Szűkebb lakókörnyezetemben, Óbuda-Békásmegyer területén, inkább Békásmegyer felőli részén az önkényes lakásfoglalók okozta komplex jogi probléma, mondhatom, most már több évtizedes, és bár évtizedről évtizedre feloldódni látszottak ezek a gondok, most is abban a helyzetben találtuk magunkat, hogy az önkényes lakásfoglalók által elkövetett bűncselekmények, a drogos elosztóközpont megjelenése és az egyre nagyobb számú, sokszor agresszív hajléktalan jelenléte, szabálysértések és bűncselekmények igen széles skáláját ölelik fel. Ezért örülök, hogy miniszter úrral is most egy időszakban lehetünk itt a teremben, hiszen egy konstruktív hozzáállást igénylő, komplex, ám megoldandó és megoldható problémakörről van szó.

A problémakör lényege a következő: az önkényes lakásfoglalók által elkövetett klasszikus szabálysértések, rongálások, szemetelés, egyebek megszokottak, sajnálatos dolgok, de nagy újdonság nincs bennük, ahol előfordul ilyen jelenség, ott ezek is feltűnnek. Viszont történt egy erőszakos bűncselekmény, két behatoló megkínzott és kifosztott egy olyan magyar polgárt, egy hatvanas éveiben járó férfit, aki védekezésre képtelen állapotba került, és végül a Google Maps alapján kellett eldönteni, hogy ez a budapesti, tehát Békásmegyerhez tartozó részen történt, vagy pedig már Budakalászra esett. Végül kívül esett, így tudomásom szerint a Pest megyei életvédelmi csoport munkatársainak kellett eljárniuk. Nagyon remélem, hogy ez a honfitársunk most már jobb egészségi állapotnak örvend, de abban biztos vagyok, hogy az ilyen környékeken ezek a több évtizede otthagyott, elhanyagolt, méltó emberi lakhatásra már alkalmatlan vityillók, bodegák meghívólevelet jelentenek nagyon sokszor a bűnelkövetők számára.

Itt, a Barackos környékén működött egy drogelosztó központ, és látom a rendőrség erőfeszítéseit. Látom azt, hogy majdnem félezer igazoltatást hajtottak végre a környéken az elmúlt fél évben, de ez sem elég, hiszen a másik oldalról a közterületi fogadóóráimon ‑ ebből legalább hetente kettőt tartok ezen a környéken ‑ kapom az értesüléseket, hogy megint két ember matracot tolt fel bevásárlókocsin a hegyoldalba, tehát megint beköltözők vannak, és a probléma sajnos újratermeli önmagát. Jó áthidaló megoldás a térfigyelő kamerarendszer telepítése az érintett hegyre, a víkendházas övezetbe is, főleg akkor, ha élőerő is van a kamera végén.

De azt látjuk, hogy egy tömeges dózerolási programot kellene indítani, és ebben egyébként a polgárok széles körű egyetértése adott, és találkoznak az elképzeléseink, hogy ezeket az amúgy méltó lakhatásra alkalmatlan, de mégis a bűn számára meghívójelet küldő épületeket dózerolják el, tüntessék el. Itt jön szemben viszont egy komoly jogi probléma. Ingatlanról ingatlanra más a tulajdonosi háttér, az egyikért a helyi önkormányzat felel, a másik része az utcának állami tulajdonban van, és így a rekultiváció és rendrakás tekintetében nagyon sokszor nincsen felelőse a gyereknek. A drogügyekért felelős képviselőtárs számára elmondtam ezt a problémát egy múlt heti vitában, és ő a nyitottságát jelezte a tekintetben, hogy jelzi, hogy ezek az állami tulajdonú, rendezetlen területek, akár egy tollvonással ‑ tudom, hogy bonyolultabb ‑, de kerülhessenek az érintett önkormányzatok tulajdonába.

Szerintem ez egy jó első lépés abban az esetben, ha a kasszakulcs is kinyílik és forrásokat is kapnak az amúgy kivéreztetett önkormányzatok a rendrakáshoz. De még jobb lenne, ha az összes lehetséges felelős, állam, helyi önkormányzat, rendőrség, polgárőrség és közterület-felügyelet, tehát ez az öt közület valahogy le tudna ülni egy asztalhoz, és akkor jönnének ki a tárgyalóteremből, ha megállapodásra jutnak, legyen egy költségvetési forrás is ehhez.

Amikor tömeges dózerolási programról beszélünk, akkor arra szeretnék utalni, hogy legalább 15 választókerületből jött fel ugyanaz a probléma. Úgy gondolom, hogy kormánynak és ellenzéknek egyaránt érdeke lenne rendbe tenni az önkényes lakásfoglalók által okozott gondokat. De nem állnék meg itt, tehát mi nemcsak dózerolni, hanem építeni is szeretnénk. Nagyon jó lenne, ha a megtisztított területekre megfizethető bérlakások épülnének magyar fiataloknak, családalapítóknak, családosoknak annak érdekében, hogy a szülőföldön való boldogulás és a megfizethető lakhatás ne csak álomkép legyen sokak számára.

Éppen ezért várom a kormány reakcióját a tekintetben, hogy hajlandó‑e egy asztalhoz ülni minden érintettel, és hajlandó‑e ezt a komplex problémát konstruktív megközelítéssel végre megoldani, mert különben ez újratermelődik, és nagyjából mindegy, hogy ki lesz kormányon vagy ellenzékben, mindenkinek fájni fog a feje tőle. Mi ezt szeretnénk megelőzni, ezért ajánljuk fel szakmai segítségünket és észrevételeinket a megoldás érdekében. Köszönöm a figyelmet.