Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Részben vagy nagyobb részben az ellenzék részéről egy politikai vita és politikai érvek hangoztak el, és csak kevés jogi érv hangzott el. De mivel alapvetően egy jogi kérdésről, egy jogi felhatalmazásról vitatkozunk, ezért szerintem nem hiábavaló, ha néhány, az alkotmányos rendünkre vonatkozó szabályt tisztázunk.

Először is, az Alaptörvény szerint a különleges jogrend háromféle lehet: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. Ebből nyilván a legkevesebb korlátozást a veszélyhelyzet jelenti, tehát a másik két különleges jogrendi szabály súlyosabb korlátozásokat jelent. Itt a felszólalók ‑ és egyébként meg kell hogy mondjam, a közéleti vitákban is, sőt az Európai Bizottság vagy az Európa Tanács részéről Magyarországot kritizálók is ‑ folyamatosan összekeverik ezeket a különleges jogrendi szabályokat, összekeverik a hadiállapotot, a veszélyhelyzetet, szükségállapotot, azt se tudják, hogy miről szól a magyar Alaptörvény; ezt egy kicsit szomorúan állapítottam meg az országgyűlési képviselők egyes felszólalásairól is. De tisztázzuk, hogy mi is az a veszélyhelyzet, és milyen szabályokat ír elő a különleges jogrend szabálya.

A veszélyhelyzetet nem akarom idézni, mert azt idézi maga a törvényjavaslat, de mit is jelent a veszélyhelyzet, vagy mit is jelent az a különleges jogrend? Azt mondja az Alaptörvény 53. cikke, hogy a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

És mik azok a korlátozó szabályok, amelyek a kormány mozgásterét szűkítik az Alaptörvény szerint? Először is az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel; a kormány a különleges jogrend idején köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja; a kormány a különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát. Nem szeretném tovább idézni, az Alaptörvény 52., 53. cikke tartalmazza ezeket a szabályokat, mint ahogyan az 51. cikk mondja ki a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat.

Tehát sem az Országgyűlés működése, sem az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési joga nincs felfüggesztve, nem szünetel. Tehát amennyiben a kormány hoz egy rendeletet, amely eltér valamely törvény szabályaitól a veszélyhelyzet miatt, az országgyűlési képviselő idejöhet, benyújt egy törvényjavaslatot, és azt mondja, hogy állítsuk vissza az eredeti szabályt, vagy valamit másként szabályozzunk. Egyébként számtalan ilyen önálló képviselői indítvány van, amely olyan törvények módosítására irányul, amelyekben egyébként veszélyhelyzeti rendeletet alkotott a kormány. Tehát semmi akadálya nincs annak, hogy az országgyűlési képviselők kezdeményezzenek törvényeket, mint ahogyan itt elhangzottak olyan témák, amelyekben nem is veszélyhelyzeti rendelet született, hanem az Országgyűlés alkotott törvényt, oktatási témában például. Látszik, hogy a képviselő úr, aki felszólalt, még ezt is összekeveri, hogy mely témában volt veszélyhelyzeti rendelet és melyben törvény.

Tehát úgy gondolom, hogy az ellenzéki képviselők szokás szerint összeesküvés-elméleteket adtak elő. Ezen összeesküvés-elméletek szerint itt vége van a parlamentarizmusnak, itt ülünk a parlamentben, vagy itt beszélünk, minden héten vagy minden második héten az Országgyűlés törvényeket alkot, és szerintük a magyar parlamentarizmusnak a szünetelése vagy felfüggesztése a veszélyhelyzeti rendelet.

A veszélyhelyzeti rendelet egyébként számos országban létezik. Még egyszer hangsúlyozom, hogy bizonyára úgy van, hogy hadiállapotot nem hirdetett ki az Európai Unió egyetlen tagállama sem, de veszélyhelyzeti rendelet vagy a törvénnyel azonos szintű rendeletalkotás létezik számos országban. Most nem akarom ezt felsorolni, de ha gondolják, akkor majd utalok arra, hogy milyen kutatási eredmények vagy milyen jogtudományi kutatások tartalmazzák ezeket a szabályokat.

Összefoglalva, tisztelt Ház, úgy érzem, hogy az ellenzéki képviselők szokás szerint elmondták a politikai vádjaikat, erre most itt nem szeretnék válaszolni, szerintem válaszolunk erre minden ülésnapon, minden azonnali kérdésre, minden napirend előtti felszólalásra, mindig válaszolunk ezekre a politikai vádakra.

Viszont ami a benyújtott törvényjavaslatot illeti, köszönöm azoknak, akik elfogadják, hogy a kormánynak ezt a mozgásterét fenntartsa az Országgyűlés, tehát továbbra is fenntartsa az Országgyűlés, és kérem, hogy az emberek megvédése és a gyors jogalkotási lehetőség fenntartása érdekében ‑ szigorúan az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság kontrollja alatt ‑ a kormány továbbra is tehessen meg mindent azért, hogy a szomszédunkban dúló háborúval összefüggő humanitárius és gazdasági helyzetet és annak veszélyeit kezelni tudja. Kérem, hogy az országgyűlési képviselők felelősen viszonyuljanak ehhez a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)