Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény immáron 2018. január óta hatályos. A módosítások szükségességét elsősorban a Magyar Ügyvédi Kamara vetette föl, és a javaslat a kamarával folytatott egyeztetések eredménye alapján készült el. A törvényjavaslattal érintett módosítások nem nagy terjedelműek, ugyanakkor átfogják az ügyvédségről szóló törvény egészét.

A célja, ahogy arra államtitkár úr is utalt, az ügyvédi tevékenység szabályainak pontosítása, azok kiegészítése és a jogrendszerben időközben bekövetkezett változások mintegy lekövetése. A javasolt módosítások erősítik a szabályozás koherenciáját, és növelik a kamarai eljárások hatékonyságát.

Miután a törvénymódosításban szereplő jogintézmények konkrétak, így az általam elmondottak szükségszerűen bizonyos értelemben átfedik az előterjesztő által elmondottakat. Jelesül: az ügyvédekről szóló törvény 19. §-át érintő módosítás révén valóban bővül az a személyi kör, akiknek a tevékenységük gyakorlása folytán az abban eltöltött időt az ügyvédi joggyakorlatként elismerendő gyakorlatnak kell számítani. Ezzel a módosítással valóságosan az igazságügyi hivatások közötti átjárhatóság megtörténik, ugyanis a javaslat szerint immáron nemcsak a közjegyzők, hanem a bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyzőhelyettesként és bírósági végrehajtó-helyettesként végzett jogászi munka is ügyvédi gyakorlatként ismerhető el gyakorlati időként, helyesen.

Az adatvédelmi tisztviselői tevékenység ellátása ‑ mint az ügyvédi tevékenységgel átfedésben lévő tevékenység ‑ kapcsán pedig nem indokolt, hogy ezt a tevékenységet az ügyvédi tevékenységet gyakorló csak a működési körén kívül mint nem összeférhetetlen tevékenységet végezhesse. A módosítás révén az adatvédelmi tisztviselői tevékenység kiegészítő ügyvédi tevékenységnek minősül, és ekként az ügyvédi működés keretein belül végezhető.

Mindannyian tudjuk, akik gyakorló ügyvédek voltunk, hogy a munkánk részét képezte a jogügyletek biztonságával összefüggésben a személyazonosítással érintett személyek adatainak a nyilvántartással való egyeztetése és a bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése. Ezt hívjuk úgynevezett JÜB-rendszernek. A javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorlók által igényelhető adatok körét, ahogy államtitkár úr is utalt rá, kiterjeszti a személyi azonosítóra, hiszen a JÜB-rendszerben igényelt visszaigazolás ezt minden esetben tartalmazta és tartalmazza. A módosítás ugyanakkor szükségszerűen érinti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit is.

Az ügyvédekről szóló törvény 66. §-ának kiegészítésére vonatkozó javaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-át érinti, a hitelintézetek kamarai jogtanácsosainak eljárási kereteit tágítja. A lényege szerint a hitelintézeti működésnek egy speciális formájában a hitelintézetek esetében az ügyfelek a hitelintézet által alkalmazott vagy megbízott közvetítőkkel találkoznak. Ezekben az esetekben az ügyletkötési folyamatnak a személyes jelenlétet igénylő részei a közvetítő részvételével zajlanak. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az ügyvédi kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő közvetítők azonos feltételek mellett végezhessenek a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységével összefüggő részfeladatokat, mint a hitelintézetek meghatározott követelményeknek is megfelelő alkalmazottai.

A módosító javaslat érinti az ügyvédi fegyelmi eljárás rendelkezéseit is. Helyesen, megteremti a fegyelmi tanács részére, hogy kisebb súlyú fegyelmi vétség megállapítása esetén írásbeli figyelmeztetést alkalmazzon az eljáró tanács, és egyben szüntesse meg az eljárást, ugyanakkor a rosszallását ki tudja fejezni a figyelmeztetéssel. Nyilvánvalóan ez azokban az esetekben képzelhető el, amikor a fegyelmi vétség súlya nem indokolja fegyelmi büntetés kiszabását.

A módosítás megszünteti az ügyvédek részére a lemondás mint a területi kamarával közölt egyoldalú, azonnal hatályosuló, a kamarai tagság megszűnését eredményező lehetőséget. Ahogy államtitkár úr is mondta, nem szűnik meg a tagságról való lemondás lehetősége, azonban a tagnak a területi kamarától kell kérnie a tagság megszüntetését, így a megszüntetési folyamat a törvényes feltételeknek megfelelő, szabályozott eljárás keretében történik, az felügyelhető lesz. Korábban több kolléga visszaélt ezzel, az azonnali lemondás lehetőségével.

A módosítás az ügyvédi irodák vonatkozásában bővíti azon adatok körét, amelyek a kamarai nyilvántartásban közhitelesen, nyilvánosan is megismerhetők. Ennek alapján az ügyvédi irodák a jegyzett tőkéjük mértékét is közzé kell hogy tegyék, bárki által megismerhető ez az adat is.

A módosítás továbbá érinti a kirendelt védői díjak megelőlegezését is. Ennek a lényege, hogy az erre vonatkozó, az igazságügyi miniszter és a Magyar Ügyvédi Kamara között megkötendő közfeladat-ellátási szerződés szabályai módosítása révén a Magyar Ügyvédi Kamara kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság is lehet a szerződés alanya. Ez is segítséget jelent, könnyebbséget.

(10.50)

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat sürgősség külön igazolása nélkül intézkedhessen pártfogó ügyvéd kirendelése iránt, amennyiben a támogatott fél felkérésére azt nem vállalták a kollégák. A módosítás nemcsak csökkenti az eljárás résztvevőinek adminisztratív terheit, de gyorsítani is fogja az eljárást.

A módosító javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy az igazságügyi miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megállapíthasson.

A módosító javaslat ezenfelül tartalmaz úgynevezett technikai módosításokat, amelyek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, illetve a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatot tevők nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvényt érintik, és tartalmaz néhány nyelvhelyességi rendelkezést is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a törvényjavaslat alapos, érdemi egyeztetés alapján született, annak rendelkezései tükrözik a joggyakorlat elvárásait, azok hatékonyabbá teszik az ügyvédek általi jogszolgáltatást, illetve az ügyvédekre vonatkozó kamarai eljárásokat, kérem, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)