Gy. Németh Erzsébet (DK)

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én ennek a törvényjavaslatnak egy szeletével szeretnék igazából foglalkozni, mégpedig azzal, amelyik arról szól, hogy a megújuló energiaforrásokból származó fűtőenergia figyelembevételi lehetősége az önkormányzatok számára mekkora lehetőséget ad. Ez a rendelkezés ugyanis felhatalmazza őket arra, hogy városfejlesztési terveiknél élhessenek ezzel a lehetőséggel, ehhez persze jó néhány intézkedés meghozatalára van még szükség.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat nagyon sok mindenben érinti azt, hogy a magyar emberek távfűtése, illetve ezáltal a lakásaik fűtése mennyire legyen biztonságos, vagy mennyire biztonságos, és ez a része ennek a törvényjavaslatnak megengedi nekem azt, hogy ha már a parlamentben vagyunk, és ugye, plenáris vitáról van szó, akkor államtitkár úrnak az előző törvényjavaslathoz elmondott zárszavára, néhány, de egyébként ehhez a törvényhez is kapcsolódó felvetésére reagáljak.

Azt gondolom, hogy ez a távhőtörvény-módosítás és ennek a távhőtörvénynek a megnyitása szintén lehetőséget adott volna a távhővel kapcsolatban jó néhány olyan lépés megtételére, amit nagyon-nagyon régóta várnak az emberek, elsősorban azok, akik valamilyen panelházban vagy pedig társasházban laknak, ahol még a panelfelújítás vagy társasház-felújítás nem kezdődött el.

Magyarországon ma 820 ezer olyan lakás van, amelyben a panelprogramra vártak. Ennek egy jó részét 2011-ig az előző kormányok megtették, hiszen 2007-ig a panelprogramra az akkori magyar állami vezetés 34,4 milliárd forintot költött. A támogatás révén ebből az emlegetett 820 ezer panellakásból 190 ezret újítottak meg valamilyen formában. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy nem várta el az akkori kormány és az akkori vezetés, hogy ezt az összeget saját maguk gazdálkodják ki az ezekben a lakásban lakók, hanem itt egy hármas megoldás volt: állami támogatás, önkormányzati támogatás, illetve a lakók a majdani megtakarításra apellálva vagy azt beforgatva tulajdonképpen meg tudták tenni ezeket a felújításokat.

Ezeknek a lakásoknak az energiafelhasználása 8 és 50 százalék között csökkent. Számtalan nagyvárosban láthatjuk ennek a példáját, hogy azok a nagy lakótelepek vagy ezek egy része meg tudott újulni. Azt gondolom nagyon sok képviselőtársammal együtt ‑ de remélem, hogy ebben államtitkár úrral is egyetértünk ‑, hogy az az igazi rezsicsökkentés, amikor nem használjuk fel az energiát, vagyis nem pazaroljuk el az energiát, például a távfűtés esetén nem az utcát fűtjük.

Most hadd reagáljak néhány konkrétumra, amit mondott, államtitkár úr. Ön azt mondja, hogy minden magyar lakos számára megfizethető az energia, majd utána hosszasan érvelt emellett, és nincs kétségem, hogy szakmailag nyilván önök ezt így gondolják vagy így látják, hogy diverzifikálni sikerült a gázbeszerzésünket. Akkor már csak egyetlenegy kérdés marad bennem, államtitkár úr, hogy ahhoz a bizonyos lakossági piaci árhoz, amit önök bevallottan mesterségesen kreáltak ‑ ugye, ez jóval magasabb összeg, mint a piacon beszerezhető gáz, ha jól emlékszem, akkor 736 forint/köbméter jelen pillanatban ‑, miért nem nyúlnak jó néhány év óta. Ha ez így van, hogy minden magyar lakos számára megfizethető, azt gondolom, hogy vannak olyan emberek Magyarországon, akik nem felújított, nem szigetelt házban kénytelenek a saját egyedi fűtésüket megoldani, és ott bizony előfordulhat, vagy nem előfordulhat, hanem elég sokan vannak azok, akik ezt a megemelt lakossági piaci árat kénytelenek megfizetni.

Ön azt mondja, hogy a rendszerhasználati díjak és egyáltalán ezek az alapdíjak rendezve vannak, van megfelelő jogorvoslati lehetőség az energiahivatalnál. Államtitkár úr, javaslom, hogy konzultáljon akár a fideszes, KDNP-s képviselőkkel, mert nem hiszem el, hogy csak hozzánk, ellenzéki képviselőkhöz ömlik az a rengeteg panasz, amiben az emberek elmondják, hogy felháborító, hogy a rendszerhasználati díj magasabb, mint egyébként a fogyasztásarányosan kiszámolt áram díja. Nem hiszem el, hogy csak hozzánk érkeznek azok a panaszok, hogy átláthatatlanok ezek a számlák, nem lehet rajtuk eligazodni, összevissza van ez az egész számlázás.

Tehát én egyszerűen arra szólítom fel államtitkár urat, hogy tényleg vegyék már maguknak a fáradságot, és menjenek ennek utána. Ha minden rendben lenne, mint ahogy ön itt ezt nekünk most elmondta, akkor azt gondolom, hogy nem lennének ilyen neuralgikus pontjai a fogyasztóvédelemnek a magyarországi közszolgáltatók számlái. A kisemberek, az emberek tényleg úgy érzik, hogy mindenki velük packázik, mindenki velük szórakozik, mert egyszerűen képtelenség követni ezeket a számlákat. Nem véletlenül javasoltuk mi ezt a bizonyos energiaszolgáltató hivatalt, mert úgy érezte a Demokratikus Koalíció, és a mai napig is úgy érezzük, hogy szükség van egy, elsősorban a fogyasztók érdekeit védő valamilyen hivatalos szervezetre, mert ezek szerint akkor ez a mostani ‑ bár ön szerint ez egy független hivatal ‑ nem látja el a feladatát.

A napenergiával kapcsolatban hadd mondjam azt, államtitkár úr, hogy értem, hogy önök úgy gondolják, és nyilván így is van a statisztikát illetően, hogy Magyarország az első a napenergia-termelés és -felhasználás kapcsán, de itt megint van egy borzasztóan nagy különbség. Amikor az ember autózik az országban, és kilométereken keresztül napelemföldek mellett megy el, akkor pontosan lehet azt tudni, hogy mely egyes, Fideszhez köthető vállalkozások, vállalkozók, oligarchák tulajdonában vannak. Én most itt a parlamentben is hallottam, hogy az egész Dél-Dunántúl kinek vagy kiknek a kezében van a napelemföldeket tekintve. Itt megint arról van szó, hogy ha egy magánember a saját házára szeretne napelemet feltenni, akkor tőle nem úgy veszik át a megtermelt kilowattot, nem úgy számolják el, hogy az neki néhány éven belül rentábilis legyen, megérje, ide-oda rángatják ennek a szabályozását.

Tehát az a baj, államtitkár úr, hogy ha nagy összesenben önök ránéznek az ország térképére, akkor lehet, hogy így van, hogy most már lassan a termőföldek helyett napelemföldek vannak, csak ezt az emberek nem érzik a saját bőrükön. Itt kellene valami rendet csinálni, hogy az, aki befektet, hogy megújuló energiát használjon, az igenis biztosan tudhassa, hogy néhány éven belül az neki megtérül, és nem rajzolják át a szabályrendszert évről évre vagy félévről félévre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.